Orvosi Hetilap, 1857. szeptember (1. évfolyam, 14-17. szám)
1857-09-17 / 16. szám
11 ÉLETTANI GYÓGYSZER-KÍSÉRLETEKRŐL, kivált ezek szükségéről és módjáról. Dr. Eckstein Frigyes, gyakorló orvos Pesten. Vége. II* A gyógyszer kísérletek módja magukra a kisérlőkre vonatkozólag. Itt következendő pontok fogják figyelmünket leginkább magukra vonni: 1) Szükséges, hogy azon egyének, különösen pedig azon orvosok, kik az élettani gyógyszerhatásokat magukon megkísérlik, egyátalában ne tudják, minemű gyógyszert lesznek veendők. Két vagy három orvosból álló választmány fogja a kísérletet vezérleni, s a megkísérlendő gyógyszer titkát gondosan megőrizni. A képzelő tehetség ereje igen nagy, s könnyen alkalmat szolgáltathatna hibás fölfogásokra. Korunk egyik legérdemesebb orvosa, Dr. Holland, az angol királyné belorvosa, az orvosi tudomány mezején gyűjtött jeles jegyzeteiben, tüzetesen ismerteti azon majdnem hihetetlen élettani hatásokat, melyek e forrásból származnak. 2) Szükséges, hogy legalább tizenkét ember kísérelje ugyanazon gyógyszert ugyanazon időben, minthogy bizonyos egyéniségek az egyik vagy másik gyógyszerhatási képességére nézve, csekélyebb fogékonysággal bírnak. A romlott kolbászokat vett 47 ember közel 14 egyénnél, tehát az erők közel egyharmadánál semmiféle kóros tünetek sem mutatkoztak. Ennélfogva 12 kísérlő között, kevésbé erőszakos gyógyszereknél és kisebb adagoknál, legalább is egyharmadról fel kell tennünk, hogy valószínűleg semmi világosabb kórtüneteket nem fog a figyelmezőnek szolgáltatni. Ezek után könnyű oly gyógyszerkísérlet értékét fölvetni, melyet egyetlen ember önmagán eszközlött; szükséges tehát, hogy mindig több ember ugyanazon időben vesse magát a kísérlet alá, mihez még azon előnyt is kell számítani, hogy a több emberen tett észrevételek egymást kölcsönösen kiegészítik s ellenőrizik. 3) Szükséges, hogy ezen gyógszerkísérletek, ha csak lehetséges, az ország különféle helyein és különféle időjáratokban vétessenek eszközlésbe, miáltal még a helytálló (endemicus) s a járványos kórállapotok tökéletesebb megismeréséhez is juthatunk. 4) A gyógyszerkísérletekben mind viszonylag egészséges, mind sinlödő egyének vehetnek részt, de mind az egészségeseknél, mind a sinlödöknél szorgalmasan tekintetbe kell venni és följegyezni: mindenkinek sajátságos testalkotmányát, a még fönálló kórhajlamokat, a kiállott betegségeket s a talán épen fönforgó sinlődéseket. Ezen sinlődéseknek változása jobbra vagy balra a kísérlet után, egyszersmind gyógyászati gyógyszerhatásoknak szolgál útmutatással. Az imént említett kolbászméreg következésében megbetegedett egyének közt egy aggastyán is találkozott, ki már huzamos idő óta szédelgésben szenvedett, s ki a kolbászméreg által okozott megbetegedésének elhárítása után, szédelgési bajától megszabadult. 5) Szükséges, hogy a kisérlők között különféle korú Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: Élettani gyógyszerkisérletekről. Vége: Dr. Eckstein Frigyes. — Pesti gyermekkórház. Légcső-hörg-tüdőlob a légutakba jutott idegen test következtében. Vége. Közli Dr. Koller Gyula segédorvos. — Törvényszéki orvosi esetek. I. Dr. Rock János. — Orvosi magán gyakorlat. Szülészi nehézkor. Dr. Szohner L.— Gyógyszertani közlemények. Quevenne a vas készítményekről. Közli Török József. Mustáregény-olaj. — Vegyesek. — Kitüntetések. — Pályázatok. — A pesti közkórház heti kimutatása. — Értesítés a Magyar Gazdasági Egyesület ügyében. — Hirdetés. Tárca : úti vázlatok. III. Hamburg és Helgoland. Dr. Batiz fav. Pest, 1857. 16. sz. September 17. Előfizetési ára: Dec. végéig helyben 4 fr. 40 hr. Megjelenik minden csütörtökön a vidéken 5 fr. 20 kr. pp. Alapot illető közlemények s Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerfizetvények bérmentesen küldendők. kesztőnél ujtér 10-dik szám . és a kiadónál Dorottya* Hirdetések közöltéinek soronként 8 p. krért. utca 12-dik szám, ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbevárlat közlönye. Dr. Markusovszki L. TÁRCA. ÚTI VÁZLATOK. III. Hamburg, Aug. 26-kán 1857. Hamburg nem a múzsák hazája; műkincsei, nevezetesebb tudományos intézetei alig vannak. De van nagyszerű kereskedelmi élete, mely világhírt ad neki. Ama sajátszerű élet, mely a szépfekvésű várost s mozgalmas kikötőjét élénkíti, különös hatást gyakorol az idegenre, ki a tengeri közlekedés voltaképein forgalmáról, eddig élő csekély gyakorlati ismeretekkel bírt. Hamburg nagysága és jelentősége a kikötőben fekszik, hol négy—öt ezerre menő tengeri hajó vet horgonyt évenkint. Ezen különféle nemzetbeli óriási hajók tömkelege, egész árboc-erdőt, hosszú utca-sorokat képez. A légmérséklet gyakori s rögtöni változását Hamburgban valószínűleg a tenger közelsége okozza. Átalában még ily nyári időben is leginkább éjszak-nyugati szelek uralkodnak, melyek gyakran nedvessé teszik a jéget s könnyen meghűlésre szolgáltatnak alkalmat. Hamburg gyógy- és jótékony intézetei között említést érdemel, a „közkórház“, melyben ezer betegnél többnek van helye. Az épület hoszas négyszöget képez, melynek homlokzata 1187 lábnyi hosszú. Kórtermei egyltalában világosak, tiszták, magasak, léggel fűtvék és célszerű szerelő csövekkel ellátvák. Van saját gyógytára, temploma, fürdőintézete, gyönyörű tágas kertje. A konyhában vízgőzzel főznek. A tornácok, sőt kórtermek is (!) légszeszszel világitvak. Mosó intézetében géperővel tisztogattalak a fehérneműek. A kórház belgyógyászi- sebészi sérültek osztályára szakad. Összesen nyolc orvos látja el a betegeket segéllyel. A bujakór nevezetes számmal