Orvosi Hetilap, 1858. október (2. évfolyam, 39-43. szám)
1858-10-10 / 40. szám
1 _L GYAKORLATI ÉSZREVÉTELEK A NYEL- csapvarrathoz (Staphylographia). Dr. Zsigmondy bécsi közkórházi főorvostól. A hasadt szájpad műtéti egyesítésének nagy nehézségénél , mely már a sok műtéti mód és meglehetős nagy műszeri készülékekből kitetszik, egyes sükerült esete is megérdemli a sebészek figyelmét, és ezen oknál fogva indíttatva érzem magam a következő esetet nyilvánosságra hozni. A műtétet a lehető legegyszerűbb műszeri készülékkel iparkodtam véghez vinni , s e mellett, mint hiszem néhány gyakorlati fogás birtokába jutottam, melylyel közléseimet befejezni fogom. B. J. egy 23 éves fegyenc születése óta lágyszájpadi hasadékban szenvedett, mely mintegy hüvelynyi hoszszan épen a középvonalon volt és a nyelcsapot is két egyenlő félre osztotta. A hasadék szélei vastagok, duzzadtak és puhák voltak és alsó felek sokszor egymást takarta; csak a felső hegyes szögletek felé véknyabbak, feszültebbeknek látszottak és az illető ujj iránt ellenállást küldtek. Ha a nyelcsapi hasadékszélt fogóval (Kornzange) megfogva egy kissé meghúztam , akkor a szél lakhártyája eltolódott, és haránt akkér húzódott, hogy a duzzadt szél helyébe egészen éles jött. A felső állcsont alkotása sem volt egészen rendes, ugyanis míg a fogmedernyújtványok oldalvást összeszorulva és egymáshoz közelítve voltak, a kemény szájpad boltozata sokkal magasabbnak látszott mint a rendes, és hegyesen boltozott ívet mint valamely góth-boltozat, képezett. A beteg meglehetősen az orrából beszélt, miáltal a bajra figyelmező is lettem . ő nem volt képes hányát fekvő helyzetben folyadékot nyelni, sem szájából a levegőt erőszakosan kilökni , fenállva ételt és italt jól nyelt, anélkül, hogy valamely részecske az orrából kijött volna. A tátott szájjal tett nyelési mozgásoknál lehetett látni mikép az alsó hasadéki szélek világosan közeledtek egymáshoz, és olykor egészen egymásra tolódtak; ellenben köhögés, nevetés és prüsszenés alatt egymástól messze távoztak. A beteg arca halvány földszinti volt, a homlokát gumocs (Acne) lepte el, különben jól táplált , átalános egészsége rendes volt.Köhögése, mely a műtét előtt nem sokkal lépett föl, több nap óta tökélyesen megszűnt, csak még egy csekély mennyiségű sűrű sárgászöld nyálkát kö- Pest, 1858. TO.st. October 10. Honi és külföldi gyógyászat és kerbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. — ~~ i i i—..s----------- gaaaa —........... . -■ -----------------------------m Tartalom. Gyakorlati észrevételek a nyelcsap varrathoz. Dr. Zsigmondy bécsi közk. főorvostól. — Skoda tanár kórodája. Váltóláz. Közli Fürst L. (vége.) — Tudósítás a pesti szegény gyermek-kórház 1857. évi működéséről I. Agy- és gerincvelő bántalmak. Dr. Bókai főorvos vezérlete mellett közli Dr. Koller Gy. 1-sős.orvos. (folyt.) — Méh rostdag. Csernó E. _ Lapszemelvények. — Vegyesek. — Pályázat. — Figyelmeztetés. Tárca : Átalános áttekintés az ember betegségeinek földrajzi elosztásáról. Boudin után közli Dr. Károlyi S. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. Iiir. postahivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám, ORVOSI HETILAP. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. idében félév 4 fr. 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. TÁRCA. Átalános áttekintés az ember betegségeinek földrajzi elosztásáról. Kivonat Boudin M. orvosi földrajzából (Annales d’ Hygiéne publique et de medicine légale. Avril 1857. 14-e Numero). Lehetetlennek tartom a részek ösmertetését az egésznek ösmerete nélkül, valamint az egésznek ösmerhetését is a részletek pontos ösmerete nélkül. (Pascal.) Az ember nem születik, nem él, nem szenved, s nem hal meg ugyanazon modor szerint a föld minden pontjain. Születés, élet, kór és halál mind változik az égaljjal , a földdel, mindezek módosulnak a faj és nemzetiség szerint. Az életnek, halálnak, egészségnek s betegségnek ezen változó nyilvánulásai , ezen folytonos változatok a messzeség vagy tér szerint s az emberi származása folytán, alkotják különös tárgyát az orvosi földrajznak.Ennek határai közzé tartozik a légtünemény (leb-) tan és a természeti földrajz, ide foglalvák a nép elterje-jdés statistikai törvényei, összehasonlító kórtana a népfajoknak és a betegségek földrajzi felosztása. Valamint a természeti és politikai földrajz , úgy az orvosi is a statistica segélyére szorul, mely nem egyéb mint számokbani kimutatása és összehasonlítása a tényeknek. „A szám — mond de Maistre — nyilvános korlát köztünk és a barmok közt . . . Isten adá nekünk a számot, ez által nyilvánítja magát előttünk, valamint szám által ismeri meg az ember a magához hasonlókat. Vedd el a számot, s elveved a művészetet, a tudományt, a beszédet, s következőleg az értelmiséget; helyezd azt vissza, vele visszajőnek annak égi két leányai,az összhangzás (harmonia) és a szépség; a kiáltás énekké válik , a vad lárma rhyzmust ölt, az ugrálásból tánc lesz, a durva erő erénynek (dynamique) fog neveztetni s a nyomok alakokat képezendnek.“ Orvosi földrajzi tekintetből valamely kórnak helyhez kötöttsége, gyakorisága, nehézsége, valamely tartománynak egészséges volta, végre az ember más égaljházi szoktatásának nagy kérdése — mind megannyi megfejtetlen tételek, problémák szorosan igénylők a statistikai alapot, mely nélkül magok ezen kifejezések; „gyakoriság, álványosság, helyhezkötöttség, egészséges volta valamely tájnak“ csak puszta, üres, értelem nélküli szavak. — Igaz, hogy gyakran roszul követ- l keztettek a számokból, de itt a hiba inkább a következtetés-