Orvosi Hetilap, 1858. október (2. évfolyam, 39-43. szám)
1858-10-24 / 42. szám
661 orvos és jogász számára, mely kedvezően jön fogadva. Pesti mulatása alatt a Balneológiával leginkább foglalkozott, miről tanúbizonyságot tesznek az általa leirt honi fürdők és gyógyvizek, u. m. „Der Neusiedler See. — Die Bitterwasser Pannoniens. — Sóskút. — Tarcsa. — Ugod. — Die vaterländischen Schlammbäder. —Die Bitterwässer.—Pia desideria von Füred“ s több más értekezése, melyek a „Balneologische Zeitung“-ban jelentek meg. Megemlítendők még : „Der Gresundheitsfreund der menschlichen Seele.“ Stuttgart 1842. — „Über Haemorrheiden.“ Oedenburg, 1855. — »Zur Diagnostik und Therapie der Abscesse. Vezlar 1856. Bold, ügyfelünk kötelességének övéi, betegei és hazája iránt komolyan és fáradhatlanul megfelelni iparkodott, s élete mindennemű viszonyaiban tiszta jelleme , kifogyhatlan türelme és jó akaratának számos bizonyságait adá. Sit illi terra levis. Dr. H. S. Eger, oct. 1858. Alig némultak el közéletünk orgánumaiban hazánk orvosi rendje érdemdús veteránja elhúnyta feletti részvét nyilvánítások, és ismét egy uj érzékeny veszteségről kell szomorú kebellel tudósítanunk t. ügyfeleinket , melyet szenvedtünk Dr. Keszlerffy József Heves megye volt főorvosa halálával. A boldogult 1778-ban születvén , 1801-ben okle vesztetett, 1804-ben Eger városa s 1830-ban Heves megye főorvosává lön, s ez utóbbi hivatalt 1849-dik évig vitte, a mikor is részint családjának az akkoriban dühöngött epemirigyben szenvedett érzékeny veszteségei — neje, két leánya, egy unokája és veje 2 hét alatt haltak el, részint roskadozó ereje miatt erről is lemondván az orvosi gyakorlatot egész a múlt tavaszig fényes sükerrel űző. Ekkor egy kedves leányának hosszú kínos betegség után elhúnyta újólag felszaggatá a régi sebek hegeit, mihez hozzá járulván egy hosszas testi betegség oc. 7-ben csendesen húnyt el. Lemondása alkalmával 45 évi közhivataloskodása jutalmául a megyének jegyzőkönyvében bokros érdemeinek egy pár sor által nyilvánított hálás elismerését nyeré , A sovány jutalom ugyan a sokáig ritka becsületességgel és tiszta lelkiismerettel viselt terhekért, de a tisztes öreget megnyugtatólag vigasztalható életben maradt gyermekeinek szerencsés csillag alatt tündöklő boldogsága és azon osztatlan, azon átalános köztisztelet, melyben a környék minden osztályától részesült. Béke hamvainak. E. P. 662 élénkíteni képesek, s eceteavas haméreget adagoltunk gyüszűlevél forrázatban (Bp. Inf. föl. dig. pp. e gr. 2 ad u n c. 2 L iq. K a 1 i a ce t dr. p. S g r. s i mp 1. dr. 2 MDS. 2 cr. 1 k. k.) Este majdnem szünet nélküli ránggörcsök, nagyobb fokban a jobb oldali végtagokban, a bőrhév újólag emelkedetebb , időnként izzadás. Alkalmaztattak hideg vizzeli leöntések, mire a ránggörcsök legkisebbet sem hagytak alább. Jan. 10-kén. Folytonos ránggörcsök, felületeslégzés, akadályzott nyelés ; — délután 1 órakor halál. Boncvizsgálat: A test roszul táplált, a koponya harántátmérőjében nagyobbodott, a mellső kutacs (fonticulus) nyitott , a kemény agykér (menynx) a koponyaboltozathoz gyengén odanőtt, a lágy agykérek vérdúsak, az oldalgyomrácsok 4 — 5-szörösen nagyobbodvak, tiszta savóval megtetvek; az edényfonatok (pl. choroidei) halvány vörösek. A város hídja s nyúltagy (m. obs.) körül a lágy agykerek külfölszinén részint magán — részint csoportban álló gombostüfejnyi sárgás szemcsék (granula) láthatók. Az agyacs, kivált a felső féreg táján ezen szemcsék oly sűrűen helyeztették a lágy agykerek felszínén , hogy mintegy vonalnyi vastag homályos sajtküllemű beszűrődést képeznek ; az agyállomány vizenyősen beszűrődött, váglapján kevés vérpontocskák, a koponya alapján 2 % obonnyi véres savó. Mindkét tüdő felső lebenyének csúcsában a tüdőállományba beszórt szürkés mákszemnyi szemcsék láthatók, melyek kivülről keményes mag gyanánt tapinthatók ; a jobb alsó tüdőkarély belső oldalán egy mandola-nagyságú, szürkés sárgás sajtküllemű, 3—4 vonalnyira a tüdőállományba beható hely, melynek közepe zöldes sárga tejfölállamú genynyel telt üreget képez. A többi tüdőállomány vérdús , szélei légdagasak. A máj hashártya-borítékán és állománya külső felszínén szintén sárgás , mákszemnyi szemcsék láthatók. A legtöbb hörg- és egyes fodormirigyek sárgás gümős anyaggal beszűrődvek. A belek fakhártyája halvány, a vesék vérszegények. Ez esetben a gümőképződés a tüdőkben nem hágott volt még oly magas fokra, hogy ez a gyermek halálát okozta volna, mely itt egyedül a hozzácsatlakozott agykérlek kórterményének tulajdonítható. 2) V. Julia, 7. éves, születése óta sokat gyöngélkedett, 1857. május első napjaiban esés következtében főfájástól lepetett meg , gyakori hányással és lázzal, mely rövid félbenhagyások mellett, folyton sulyosbult; miért is orvosi szerelés vétetett igénybe és a bal kezdete után 14 nappal a gyermek korodánkra hozatott t. i. máj. 16-kán következő állapotban : A gyönge alkatú elsoványodott leányka arca halvány, szemei beesvek, kékesen körözvek, a jobb szem tengelye befelé irányzott, mindkét láta kissé tágult , tekintete meredt, félénk. Ajkai és nyelve kissé szárazak, fakhártyájuk halvány. A has nagy fokban behúzódott. A test bőrheve lehangolt, az érülés gyönge , kicsiny 102 egy perc alatt. A leányka igen nyugtalan , eszmélet nélküli , folyton félrebeszél, s különösen jobb kezével szünetlenűl feje felé kapkod. Székrekedés. Itt is a fölszívódás elősegítésére s mint ezen kórnak annyira magasztalt saját szerét hamiblagot adagoltunk gyüszülevél forrázatban (Bp. Inf. föl. dig. purp. e gr. 3 ad inc. 3 K a 1 i j o d a t i gr. XV. MDS. 2 ór. 1 gy. k.) Május 17-től 22-kéig a leányka állapotja csak annyiban változott, hogy a felebbi tünetekhez mély álomkórosság csatlakozott. Máj. 22-kén a test bőrheve kissé emelkedett; 23-kán lánggörcsök léptek föl és igen gyakran ismétlődvén, máj. 24-kén következett a halál. Boncvizsgálat: A test elsoványodott, a bőr színe szennyes-sárgás, a szemek beesvek , a szaruhártya homályos , a láta tágult, az állkapocs mozgatható. A mellkas hengerded alakú , a bordaközti tér bemélyedt; az altest nagy mértékben beesett, kékes színű; a végtagok mozgathatók ; a háton kiterjedt szederjes hullafoltok. A fejbőr belfölszíne halvány, a koponyaboltozat jól kifejlett, a koponyacsontok edényei erősen belövelvék, a keménykér a koponyacsontokhoz nem tapadt, a lágy agykerek visszeres edényei erősen belövelvék, az agytekercsek laposak, az agybarázdák majdnem egészen elmosódvak ; az agyállomány tészta-puha, vizenyősen beszülődött, az oldalgyomrácsok erősen kitágulvak, tiszta savóval megtelvek , a velük határos agyállomány pépesen elmállott, az edényfonatok vérdúsak, a lágy agykerek könnyen szétszakíthatók, a lázidegek keresztedzését, a Városhidját, nyúltagyat és az agyacskocsánokat (pedunculi cerebelli) beborító lágy agykerek homályosak, kocsonyaállama zöldes-sárgás, helyenként szemcsés tapintatu töménynyel (Masse) vastagon bevonvák. A tüdők vérdúsak, a baltüdő alsó lebenyében egyes vérömlenyek (Infarctus haemorrhagicus), a jobboldali hörgmirigyek gesztenye-nagyságig gümősen beszűrődvek; a szív petyhüdt; a máj túltengett, vérdús, a lép törékeny, domború felszínének hashártya-borítékán számos köles szemnyi szürkés-sárga gü