Orvosi Hetilap, 1862. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1862-01-26 / 4. szám

Pest, 1862. Január 26. Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­nél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. JULatodik *"“■ ■m -' Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartatom:­­W­agner János egyet, tanár. A hörgöcslábról. — Balassa tr. sebészeti korodája: Hollóormyn­­tványon belüli idü It ficzam. Vége. — Kocsis A. tr. A petefészki tömlő kiirtásának műtéte, Baker-Brown szerint. — T­o­­­n­a­i M. tr. Könyvismertetés: Az ó­bébai ásványvíz vegybontása és hazánk ásványvizeiről általában. Nendtvich Károlytól. — Lapszemle: Az anilin hatása az állati szervezetre. — A váltóláz gyógyítása hidegvíz által. — Az alakváltoztató őrült­ségről. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Bern­a­r­d Cl. előadásai a kísérleti kór­ és a műtéti élettan köréből. II. — Tóth Sándor tr. Fürdői levelek. X. Tátra- Füred. — Vegyesek. A HÖRGÖCSLOBRÓL. (Hajszálhörglob. Bronchitis capillaris). Wagner János egyet, tanártól. A hörglob általán könnyebb betegségnek tarta­­tik , s az orvos, midőn azt látja, hogy vele nagyobb láz szövetkezik, és járványos hurutár (influenza) nem uralkodik, az ilyen körgláb alakja alatt rendesen más betegséget, nevezetesen tüdőlobot, heveny gümőkórt, de sokszor heveny kilteget is gyanít lappangani. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy vannak a hörglobnak alakjai, melyek a gyermekeket szintúgy, mint az aggokat, de még a középéletkoruakat is ve­szélybe döntik. A hörglobok közt jelenleg ügyfeleim figyelmét csak a hurutos hörgöcs-lábra (Bronchiolitis catarr­­halis) kívánom vezetni, az álhártyás hörgöcs-lob (br. crouposa) taglalását más alkalomra halasztván. A hörgöcslob, noha valószínűleg Pneumonia notha seu Catarrhus suffocativus név alatt már régente ész­leltetett, még most sem ismeretes annyira, mint ezt a betegség fontossága megkívánná. Én a hörgöcs-lobot magán gyakorlatomban több ízben gyógykezeltem­, azonfelül korodámon a múlt év lefolyása alatt két hörgöcsgyuladás esetét észleltem; ezen adatok képezendik jegyzeteim alapját. Mellőzvén a hörgöcslob kórboncttani leírását, itt csak azon változásokat érintem, melyek a hörgöcsláb­­bal összeszövődnek s ezen betegséget súlyosbítják. Ezen folyamatok a következők : 1. A sűrűbb takony által némely hörgágak be­dugaszoltadnak, minél fogva a levegő az illető tüdő­­sejtekbe nem juthatván, ezek légtelenekké lesznek, összehúzódnak s így hústömöttségü összeállást mutat­nak (atelectasia). Ezen állapot különösen kis gyerme­keknél fejlődik ki. 2. A lob némely hörgöcsből áthatol vagy az illető tüdőkarély csa egyes sejtjeibe (pneu­m­o­nia vesicu­laris), vagy elterjed annak összes sejtjeire (Bron­chopneumonia).­­ A hörgöcslob ezen bonyoló­­dása, a lobtermény összeállása szerint kétféle alakú: a. Hurutos t­ü­d­ő­l­o­b (pneumonia catarrhalis), midőn a hurutos körglob megtartván jellemét az illető tüdősejtekre elterjed. b. Álhártyás lebenykés t­ü­d­ő­l­o­b (pneum. lobularis crouposa), midőn a hurutos lob álhártyás lobbá változván át egyes hörgöcsökben, az illető tüdő­­lebenyke sejtjei szintén crouposus lábterménynyel töl­tetnek ki. Az előadottakon kívül érdekes még tudni, hogy a hörgöcs-lobban szenvedők tüdeje az erőszakos be­­légzés által nyert kitágulást a hullában is megtartja, s hogy a felső karélyok halaványak, az alsók ellenben vérdúsak szoktak lenni. A többi életművek közt főkép az agy s az alhasi zsigerek dúsabban vannak vérrel ellátva. A vér az élenyités hiányát mutatja. A hörgöcs-lob­oki viszonyait s fejlődé­sét illetőleg a gyakorlatra nézve különös érdekkel bír az elsődleges, nevezetesen a légmérsékleti viszonyokból fejlődő, s másrészről a kőrj­eles vagy másodlagos hörgöcs-lobot tekintetbe venni. A körje­lesre azért kívánok kiválóan figyelmeztetni, mert az első, mint önálló kór a figyelmet úgyis magára vonja, midőn a másodlagos az alapkór többféle tünetei mel­lett sokszor nem­ ismertetik fel. Ilyen esetekben, neve­zetesen ha a hörgöcs-lob heveny küteg lefolyása alatt lép fel, az orvosok a halált többnyire a küteg vissza­verődésének tulajdonítják. Az önálló hörgöcs-lob ritkán lép fel már eleinte jellegző tünetekkel; ekkor többnyire a nagyobb hör­gők hurutos vagy lobos állapotát lehet csupán ész­lelni, s a hörgöcs-lob kórképe később fejlődik ki. A nagyobb hörgők gyuladásának tünetei mellett a hörgöcs-lob fejlődését sejteni lehet akkor, midőn nehéz légzés van jelen, s a mellkas hátsó alsó részén elterjedt serczegést hallunk. Kifejlődvén a betegség, a láz tünetei is növekednek s az érülés meglett koruaknál 100 — 120-ra, gyermekeknél 140 —160- ra szaporodik; az érülés eleinte egyenlő teljes, de nagyon puha; a hőmérséklet 39 C., a légzés nagyon szapora, középkorúaknál egy perezben 40 — 60, kis-4

Next