Orvosi Hetilap, 1862. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1862-01-26 / 4. szám
Pest, 1862. Január 26. Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. JULatodik *"“■ ■m -' Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartatom:Wagner János egyet, tanár. A hörgöcslábról. — Balassa tr. sebészeti korodája: Hollóormyntványon belüli idü It ficzam. Vége. — Kocsis A. tr. A petefészki tömlő kiirtásának műtéte, Baker-Brown szerint. — Tonai M. tr. Könyvismertetés: Az óbébai ásványvíz vegybontása és hazánk ásványvizeiről általában. Nendtvich Károlytól. — Lapszemle: Az anilin hatása az állati szervezetre. — A váltóláz gyógyítása hidegvíz által. — Az alakváltoztató őrültségről. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Bernard Cl. előadásai a kísérleti kór és a műtéti élettan köréből. II. — Tóth Sándor tr. Fürdői levelek. X. Tátra- Füred. — Vegyesek. A HÖRGÖCSLOBRÓL. (Hajszálhörglob. Bronchitis capillaris). Wagner János egyet, tanártól. A hörglob általán könnyebb betegségnek tartatik , s az orvos, midőn azt látja, hogy vele nagyobb láz szövetkezik, és járványos hurutár (influenza) nem uralkodik, az ilyen körgláb alakja alatt rendesen más betegséget, nevezetesen tüdőlobot, heveny gümőkórt, de sokszor heveny kilteget is gyanít lappangani. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy vannak a hörglobnak alakjai, melyek a gyermekeket szintúgy, mint az aggokat, de még a középéletkoruakat is veszélybe döntik. A hörglobok közt jelenleg ügyfeleim figyelmét csak a hurutos hörgöcs-lábra (Bronchiolitis catarrhalis) kívánom vezetni, az álhártyás hörgöcs-lob (br. crouposa) taglalását más alkalomra halasztván. A hörgöcslob, noha valószínűleg Pneumonia notha seu Catarrhus suffocativus név alatt már régente észleltetett, még most sem ismeretes annyira, mint ezt a betegség fontossága megkívánná. Én a hörgöcs-lobot magán gyakorlatomban több ízben gyógykezeltem, azonfelül korodámon a múlt év lefolyása alatt két hörgöcsgyuladás esetét észleltem; ezen adatok képezendik jegyzeteim alapját. Mellőzvén a hörgöcslob kórboncttani leírását, itt csak azon változásokat érintem, melyek a hörgöcslábbal összeszövődnek s ezen betegséget súlyosbítják. Ezen folyamatok a következők : 1. A sűrűbb takony által némely hörgágak bedugaszoltadnak, minél fogva a levegő az illető tüdősejtekbe nem juthatván, ezek légtelenekké lesznek, összehúzódnak s így hústömöttségü összeállást mutatnak (atelectasia). Ezen állapot különösen kis gyermekeknél fejlődik ki. 2. A lob némely hörgöcsből áthatol vagy az illető tüdőkarély csa egyes sejtjeibe (pneumonia vesicularis), vagy elterjed annak összes sejtjeire (Bronchopneumonia). A hörgöcslob ezen bonyolódása, a lobtermény összeállása szerint kétféle alakú: a. Hurutos tüdőlob (pneumonia catarrhalis), midőn a hurutos körglob megtartván jellemét az illető tüdősejtekre elterjed. b. Álhártyás lebenykés tüdőlob (pneum. lobularis crouposa), midőn a hurutos lob álhártyás lobbá változván át egyes hörgöcsökben, az illető tüdőlebenyke sejtjei szintén crouposus lábterménynyel töltetnek ki. Az előadottakon kívül érdekes még tudni, hogy a hörgöcs-lobban szenvedők tüdeje az erőszakos belégzés által nyert kitágulást a hullában is megtartja, s hogy a felső karélyok halaványak, az alsók ellenben vérdúsak szoktak lenni. A többi életművek közt főkép az agy s az alhasi zsigerek dúsabban vannak vérrel ellátva. A vér az élenyités hiányát mutatja. A hörgöcs-loboki viszonyait s fejlődését illetőleg a gyakorlatra nézve különös érdekkel bír az elsődleges, nevezetesen a légmérsékleti viszonyokból fejlődő, s másrészről a kőrjeles vagy másodlagos hörgöcs-lobot tekintetbe venni. A körjelesre azért kívánok kiválóan figyelmeztetni, mert az első, mint önálló kór a figyelmet úgyis magára vonja, midőn a másodlagos az alapkór többféle tünetei mellett sokszor nem ismertetik fel. Ilyen esetekben, nevezetesen ha a hörgöcs-lob heveny küteg lefolyása alatt lép fel, az orvosok a halált többnyire a küteg visszaverődésének tulajdonítják. Az önálló hörgöcs-lob ritkán lép fel már eleinte jellegző tünetekkel; ekkor többnyire a nagyobb hörgők hurutos vagy lobos állapotát lehet csupán észlelni, s a hörgöcs-lob kórképe később fejlődik ki. A nagyobb hörgők gyuladásának tünetei mellett a hörgöcs-lob fejlődését sejteni lehet akkor, midőn nehéz légzés van jelen, s a mellkas hátsó alsó részén elterjedt serczegést hallunk. Kifejlődvén a betegség, a láz tünetei is növekednek s az érülés meglett koruaknál 100 — 120-ra, gyermekeknél 140 —160- ra szaporodik; az érülés eleinte egyenlő teljes, de nagyon puha; a hőmérséklet 39 C., a légzés nagyon szapora, középkorúaknál egy perezben 40 — 60, kis-4