Orvosi Hetilap, 1863. november (7. évfolyam, 44-48. szám)

1863-11-08 / 45. szám

előfizetési ár: hetykén egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr évnegyed 2 fr*. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bér- ■entesitendÖk. Hirdetésekért soronkint 14 njkr. Pest, 1863. Hegjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőnél ájtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. sz., és Oster­lamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. November 8. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. H í é'vrZ'ol^iraana. Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs: Balogh Kálmán tr. Tartalom : Semmelweis I. e. tnr. szülkórodája. Báthory I. tr. : Petefészek-tömlö kórtörténete és a kiirtási műtétéi. — Balogh K. tr. : A külső agyburok lobja. — Könyvismertetés. Ambroise Tardieu : Étude medieo-légale sur. l’avortement ete. Lapszemle. A súlyanysók és a sóskasav hatása a szervezetre. Apróbb szemelvények. Tarcza : A marhavész tárgyában. — A budapesti kir. orvosegylet. — A kir. m. természettudományi társulat. — Felszólítás a magyar or­vosi könyvkiadó társulat ügyében. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetések. Semmelweis Ignácz, egyetemi tanár szülészeti koródájából. PETEFÉSZEK-TÖMLŐ EGY ESETÉNEK KÓRLEIRÁSA. I. A kór története és a kiirtást műtétéi. Báthory István, orvos-sebésztudor és szül-kórodai tanársegédtől. Scheidl Katalin, 44 éves, gyermektelen asszony­nál az ivarvérzés 18-ik éves korától rendes vaia. Állí­tása szerint mintegy 11 évvel valamely kórtól lepe- tett meg, hogy azonban e betegsége miben állott, arra nem emlékszik. Négy évvel ez előtt a has jobb oldalán minden fájdalom nélkül lassan növekedő és darabos fölszint külelö dagot vön észre, mely a nagy­ságban megmaradt, mígnem 1862—ki augustus hótól kezdve rögtön növekedni kezdett, fel a szívgödörig, s az ellenkező oldali hastájra elterjedett. Ily álla­potban keresett segélyt a in. k. egyetemi sziilkórodán 1863-ki május 17-én. E középnagyságú és erős test­alkatú nő mindig a legjobb egészségnek örvendett, se hányás, székletéti vagy vizeleti, se egyéb zavarok­ról soha sem panaszkodott. Már az alhas szemlélésénél többé-kevésbé göm­bölyű dag körrajzát lehetett észlelni, melynek alapja a szívgödör alatt létezett; a dag pedig egészben az alhasnak mintegy három negyedét foglalta el. Az al­has köriilete (a köldök és az ágyékcsigolyákon át) 1 meter és 19 centim, volt, míg hosszúsága (afanporcz- egyesület felső szélétől a szívgödörig) 62V» centim. Tapogatás (palpatio) által egy minden irányban egyenlöleg feszült, a hasfal alatt mindenütt könnyen mozgatható, s mindenfelé eltolható dag észlel tetett. A dagban a hasfalon át hullámzás tapasztal tat,ott, mely folytonos és sehol meg nem törik. A beteg hely­zete változásánál is a tompa kopogtatási hang e kö­rülírt részben nem változik. — A hüvely- s végbélen keresztül történő vizsgálatnál a hullámzás mindenütt tisztán kivehető. E tüneteket tekintetbe véve, ez esetben a kór­isme meghatározása nem volt nehéz. — Felületes vizsgálatnál e kórállapot könnyen méhbeli terhesség­gel zavartathatnék össze, különösen ha a dag gyors növekedése a terhes méhvel megegyező kiterjedést mutatna. Az ily hiszékeny nők a test helyzetváltozá­sánál a dagnak egy helyről a másikrai sülyedését, csúszását és a belek mozgását magzatmozgásoknak vé­lik ; a tömlőfalnak némely helyeni megkeményedése, s néhol annak nagyobb-kisebb egyenetlensége mag­zatrészeknek vétethetnének; továbbá a lágyéktájoni edényzörejek , valamint az egyén netalán ez időben kimaradt ivarvérzése a kórisme felismerését jelenté­kenyen nehezíthetik. A petefészki dagok továbbá méh-rostdagoknak is tartathatnak, azonban tudjuk, hogy a rostdagok je­lenléténél többnyire heves méhgörcsök, bő s kimeritő méhvérzések és fehérfolyás vannak jelen, s belvizsgá- latnál a méhvel összefüggő és együttmozgatható dagot csakhamar felisinerendjük. E kóros állapot különösen még a hasvízzel (ascites) téveszthető össze. A hasvíz jellemző tünetei közé tartozik, hogy az egyén vízirányos fekvésénél, vala- xuint álló helyzeténél az alhasnak minden iránybani egyenletes kiterjedése észleltetik; hogy a léggel telt belek — hacsak előre ment kór-okok következtében a hasfal némely részéhez nincsenek odanőve — a has- iirben létező folyadék felületén úsznak, s ennélfogva a beteg vízirányos fekvésénél kopogtatás által bél­hangot külölnek. A szabad hasvíznél az alhas egyen­letesen van kitágulva. míg a petefészki dag az alhas szabálytalan kitágultát mutatja. Azonkívül a hasvíz­hez igen gyakran bőrvíz (anasarca) járul, míg pete­fészki tömlők jelenléténél a böralatti sejtszövet savós besziirödése nem szokott előfordulni. Vizelettel telt és erősen kitágult húgyhólyag szinte tartathatnék petefészki tömlőnek. A húgycsap alkalmazása azonban ily esetben, midőn gyanakod­hatnánk , miszerint a hasiirben létező dag a hűgyhó- lyag kitágulta által lehetne feltételezve, a kételyt elháritandja. E lelet szerint a kórisme jobboldali petefészki tömlődagnak határoztatott meg. Ez egyénnél a dag­4L«»* iKe

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék