Orvosi Hetilap, 1863. november (7. évfolyam, 44-48. szám)
1863-11-22 / 47. szám
Pest, 1863. November 22. Megjelen minden vasárnap. Mlegrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztené újtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. ap., és Osterslamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. M e*eıIi fl"«» H g«. mb* . Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs: Balogh Kálmán tr. Tartalom :Batizfalvi S. tr.: A teai egyenészet újabb haladása. — Fleischer József tr.: Az anyarozs hatásáról a szülészetben. (Vége.) — Breiner Al.tr. : A mérleges szem. — Könyvismertetés, Dictionnaire d’hygiéne szublique, par M. le Professeur Tardieu. — Lapszemle. Az izgató gyógyanyagok befecskendése a szövetek belsejébe. Madura-láb, Apróbb szemelvények. Tárcza : Sauer Ignácz tanár halála. — Toulmouche tanulmányai. Budapesti k. orvosegylet. — Vegyesek. — Hirdetések. Előfizetési kr . helyben egész év 9 frt. felér 4 frt. 50 kr évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. felér 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. SAUER IGNÁCZ tudor, k. tanácsos, a pesti egyetemnél az orvosi gyakorlat n. r. tanára, a magyar tud. akadémia és a budapesti k. orvosegylet tagja, volt országos főorvos és egyetemi kormánynak élete 63-dik, tanári működése 21-dik évében, szívkórból kifejlett tüdővizenyőben, folyó hó 17-én hirtelen meghalálozott. Egyetemünk orvostanuló ifjúsága egyik kedvelt tanárát, az orvosok tisztelt tanácsadót, a szenvedők bizalmukat teljes mértékben biró orvost, a haza egyik hó fiát veszté el. Béke a köztiszteletben álló férfiú hamvaira! A TESTEGYENÉSZET (Orthopaedia) ÚJABB HALADÁSA.*) Batizfalvi S. tr., a pesti sebészi és testegyen, magánintézet igazgatójától. Újabb időben a legnevezetesebb sebészek és testegyenészek fáradhatlan buzgalma sokat lendített az elferdülési kórok és ízbántalmak gyógykezelésén, de ezen tudományos törekvések eredménye nem homályosítja el Stromeyer évszázadunkbeli szellemdús találmányát, a kőralatti ín- és izommetszést, melynek segélyével csaknem annyi hét alatt állítjuk helyre az ízületek különféle elferdüléseit, mint amennyi hónapokra, sőt évekre húzódott ezelőtt azoknak gyógykezelése. A kiváló szellemek nyomát a kitűzött úton sokan követték, hogy a kórnemek ezen elhanyagolt mezején szabatosabb vizsgálatokat tegyenek, s hogy az ízbántalmak és elferdülési kórok gyógykezelését észszerűbb alapra fektessék. A mondottak után azon fontos és lényeges kérdéseket fogom tárgyalni, melyek a különféle ízbántalmak, a gerinczoszlop elferdülésének és a lábízület számtalan idomváltozásainak alapos földerítésére tudományos fényt derítenek. Nincs szándékomban ez alkalommal bővebben értekezni az elferdülések egyes nemeiről, csupán azon haladásra fogok szorítkozni, mit az elferdülési kórok kórisméjére és gyógyítására nézve újabb időben valódi nyereségnek tarthatni. E tekintetben, hogy a közelebbi évtized e téremi haladását jelezzem, elegendő átalánosságban megemlítenem, minő eredményeket vívott ki a testegyenészi gyógyeljárás a helybelitett gyógytestgyakorlat, a villamozás, a föltétlen nyugalmat eszközlő gipsz- és túrókötés és a zsugorodott ízületek gyors és rögtönös nyújtása és hajtása által. Lássuk először is a gerinczoszlop elferdülésének kór- és gyógytanára vonatkozó haladásokat. Az utóbbi évtizedben különös figyelemre volt méltatva az izmok zavart működéséből származó, tehát a szokásban gyökerező gerincz-elferdülés. Hogy a tartós egyoldali izomműködés elferdülést szülhet, ez gyakorlatilag és tudományosan be van bizonyítva. Ha az egyoldali izomműködés elferdülést hozhat létre, akkor az élet- és boncztan észszerű szabályai szerint ellenkező irányba vezetett izomtevékenység által sokszor gépek használata nélkül is czélhoz lehet jutni. Ezelőtt a gerinczelferdülés közönséges okául a *) Előadatott a magyar orvogok és természetvizsgálók lX-dik nagy gyálisénak orvos-sabészi szakosztályán.