Orvosi Hetilap, 1866. január (10. évfolyam, 1-4. szám)

1866-01-14 / 2. szám

ORVOSI HETILAP. Tartalom : Kovács József m. t­r. Kizárt sérvműtéti esetek. — Méhhaboszct. Galvanéteszszeli műtét. Gyógyulás. Közli Hajnal Albert tr. Batizfalvy S. tr. magánintézetéből. Könyvismertetés: Compendium der Lehre von der Syphilis von Dr. A. C. J. Michae­lis. — Lapszemle: A széneny kézhalvag mint érzéstelenítő szer. A gümőkor ragályosságáról. Kemény ráknövedék a hasnyál­mirigy fejénél. Bélbeli könövedékek, ennek kiürítése, gyógyulás. Endarteritis pulmonalis deformans. Tárcza: Gr. Dessewffy Emil f. Magyar orvosi könyvkiadó társulat. A kir. magyar természettudományi társulat pályakérdései. — Miller J­ó­z­s­e­f tr . Levél a cholera tárgyában. — Vegyesek. — Értesítés. —Pályázatok. Pest, 1800. mm* Január 14. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. T i *<‘«l i Le fV» ■ 2^' sm. ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronként 10 njkr. Meg­jelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, váczi utcza Parlifrieder-féle házban. Kizárt sérv­műtéti esetek. Kovács József tr., egyet. m. tanár. A bélhuzamnak főleg sérvkizáródások által oko­zott elzáródásai ép oly súlyos, mint igen gyakori kóreseteket képeznek. Elegendő ok és elég anyag volt mindig a sérvek kizáródási viszonyainak tanul­mányozására és ebből a gyógykezelés alapelveinek megállapítására. S valóban a sérvek irodalma a kizá­ródási viszonyoknak annyiféleségeire mutat föl esete­ket, hogy bernnek a lehetőségek már kimeritve látsz­hatnának, jönnek esetek mégis újra és jönnek bonyo­dalmak, melyeknek ha alkatrészei ismétlések is már, bonyolódásuk mutathat újat, néha diagnosticai tekin­tetben is érdekest, vele bánási tekintetben mindig tanuságost. Ilyenül tűnik föl nekem az alábbi két eset, miért is azok közlését, főleg a műtétet megelőzött taxis kö­rüli észrevételek tehetése szempontjából némi értékű­nek vélem. I. Jobb oldali belső lágyéksérv, kettős kizáródással. Az 55 éves férfi beteghez egy évvel ezelőtt déli 1 órakor hivatván, jobb oldali lágyékcsatornája külnyilása fölött egy ludtojásnyi petéded daganatot találtam, mely vékonyabb felé­vel le a borékba húzódott egészen a here mellé és mögé. Ere­detéről az állittaték, hogy egy régibb kisebb daganat 4-ed napja történt egyszerrei növekedéséből támadt, hogy a beteg által régibb sérve kizáródásának tar­tozik, s 4-ed napja mint ilyen szereltetik. A dagot fedő bőr változatlan — leszámítva a­kadályozás nyomait—, a dag felsőbb része igen, alsóbb valamivel kevésbé feszes, egészben mérsékelten fájdalmas, ruganyos és kissé hullámzó, teljesen tompa koppantású. A dag felső domborulata alá irányzott ujjnyomás egy a dagból a hasba húzódó kocsán­­szerű nyújtványt ismerhetett föl. A dag környékén egész a köldökig a has érzékeny. A kizáródás után alkalmazott csórék eredményesek vol­tak, az utóbbiak eredménytelenek. A bevett hashajtók hányást okoztak, mely különösen utóbbi időben önkényt is ismétlődött, de bélsárhányássá nem fajult. Sem az említett szerek, sem a jeges borogatások s az ismételt s egy egyén által erőszakolt taxis a sérv visszavezetését ,nem eredményezték. Fél óráng szelid taxist kísérlettem meg én is, mely alatta dag feszessége jelentékenyen kisebbült, szemben ezzel én langyos borogatá­sokat — addig még kisértetleneket — rendeltem, délután 5 óráig folytatandókat, s ha ez is eredménytelen maradand, a sérv­ műtét idejét elértnek véltem. Délutáni 5 óra után a sérv előbbi feszességét vissza­nyerte, még érzékenyebb, a has feszült, fájdalmassága terjed­tebb s fokozottabb, 100-on felüli érvelés, hőség, szomj, míg a műtéthez kellő világítás előkészíttetett, a még egyszeri cse­kély taxis eredménytelen. — Bemetszés fedőemeléssel, s a ré­tegek felhasítása egész a sérvtömlőig elég gyorsan. Itt a fesze­sen rázáródó sérvkapu tágítását a tömlő nyitása nélkül esz­közlöm, de a taxis kísérlet ezután is eredménytelen maradván, felhasítom a sérvtömlőt is. A nyíláson előtoluló vékony bél­kacs folyadékkal telt, szederjes edényei mellett vöröses savó ömlött ki, e kacs mögött egy másik kacs némileg kifeszítve nyúlt a tömlő fenekéhez. A tömlő nyaka feszesen záródott a sérvre, a zár fölirányzott bemetszéssel tágíttatott. Emlitett kacs azonban most a tág nyíláson sem volt visszatehető. Jobb áttekintésre elő akarom húzni az emlitett fesz­esb s egyelőre a tömlő fenekéhez tapadtnak vélt bélkacsot, ekkor tűnt fel, hogy az egy alantabbi másik üregben folytatódik, melyhez a bemenet szinte rázáródva, oly feszesen, hogy mellé az ujjcsúcs csak bajjal tolathatott annyira, hogy a zár tágíttath­assék. A most előhúzható kacs­a hüvelyk hosszban sötét­kék színű, vérömlenyes, de felületén elmállás nem mutatkozik, az ujj közé fogott bélfalak zsongosságot mutattak, törékenyek nem voltak, életképeseknek ítéltettek, s most az előbbi kacscsal együtt akadálytalanul visszavitethettek. A visszahelyezés tökéletességéről bevitt ujjal meggyő­ződvén, a sebet pár varrat s kellő kötelékkel zártuk. A fáj­dalmas hasra jeges borogatásokat rendeltünk. Másnapig há­nyás nem jött ismét, de székürülés sem, szelekről némi bi­zonytalansággal tett említést a beteg. A has puffadt lett, s a tegnapinál is érzékenyebb, 120 érvelés. 16 nadály rendeltetett a hasra, ez sem látla a hashártyalob tovanövését. Míg beteg harmad­nap este meghalt. A sérvtömlőnek egy szorulat által kisebb alsó s nagyobb felsőre osztatása ugyan ismeretes dolog, de nem gyakori.

Next