Orvosi Hetilap, 1868. október (12. évfolyam, 40-43. szám)

1868-10-18 / 42. szám

Kísérleti tanulmányok a mérgek hatásáról az állati szer­vezetre. *) Balogh Kálmán ny. r. tanártól Pesten. III. Szénélegkéneg (Kohloxysulphid). Múlt évben Than Károly barátomnak sikerült egészen új, eddig nem ismert léget előállítani, s annak vegyi tulaj­donságait körülményesen kikutatni, mint ezt részint ezen lap 1867-diki 37-dik számában, részint a magyar akadémia természettudományi értekezései (1867, Vll-dik szám) kö­zött olvashatjuk. Minthogy pedig a szénélegkéneg a fris­sé­nes vizekben, mint ezek a forrásnál előbugyognak, igen nagy valószínűséggel sokszor található, hiszem, hogy nem lesz érdektelen ezen jog élettani hatásáról néhány szót szólani, s azon eredményt közölni, mire idevonatkozó kísérleteim alkal­mával jutottam. Vizsgálataimat egészen bevégzettnek még nem mondhatom ugyan, minthogy azonban azok befejezése hosszabb idő múlva fog csak lehetségessé válni, nem tartot­tam szükségesnek eddigi észleleteim közlésével tovább is vá­rakozni, még­pedig annál inkább nem, mert mi még hiány­zik, mint például a megmérgezett vérnek szintér­ kémlesszel való bővebb kutatása, később külön értekezés tárgyát ké­pezheti. A kísérletek Than Károly tanár vegytani intézetében történtek, hol ő saját maga volt szíves a kísérletekhez szük­séges léget egész hevenyében előállítani, valamint ügyelni, hogy az minden tekintetben tiszta, s minden más idegen légtől ment legyen. Különösen pedig arra kell figyelmet fordítani, hogy köpenykéneg (Schwefelwasserstoffgas) ne legyen közé elegyedve, mely a kísérlet tisztaságát szerfelett megzavarhatja. A hevenyében kifejlesztett lég tetejével aláfelé fordított üvegburába vezettetett, még pedig akként, hogy az alant hatoljon be. A kísérletre használt állatok az üvegburában foglaltak helyet, s ebbe majd akkor tétettek, midőn ez szén­­élegkéneggel már egészen megtelt, majd pedig mindjárt akkor, mint a nevezett lég behatolása megkezdődött, így pe­dig a burabeli közönséges körlevegővel összeelegyedett, anélkül, hogy ezt már teljesen kiszorította volna. 1868-diki január 4-dikén teljesen kifejlett fehér hím házi nyúlnál déli 12 óra és 17 perczkor a perczenkinti légvé­telek száma 160-ra, míg a szívlökéseké 172-re ment. Az állat a szénéregkéreggel nagy részt megtelt és fenn nyitva hagyott burába 12 óra 20 perczkor tétetett be, s bennma­radása egész ideje alatt a lég behatolása folytonosan tartott. 26 perczkor a légvételek száma 120, míg a szívlökéseké 126-ra szállott alá, de később emelkedés mutatkozott, úgy hogy 12 óra 32 perczkor perczenkint 148 légvétel és 158 szívlökés számláltatott, a kisérlet előtti szaporaság azon­ban többé el nem lett érve. 33 perczkor a láta tágulni kez­dett, a légvételek és szívlökések ismét gyérültek, egyszer­smind pedig rángások mutatkoztak. 34 perczkor a láták szerfelett ki voltak tágulva, s a légzés látszólag egészen megszűnt, míg a szív gyéren és gyengén lüktetett. Az álla­tot a burából kivéve, a légzés még visszatért ugyan, de csak néhány pillanatra, mert a halál nemsokára bekövetkezett. Bonczoláskor az agy edényeit átalában véve vérrel telteknek találtam, míg a légutakban, a gégétől kezdve lefelé, a leg­finomabb hörgi ágcsákig sötétvörös véralvadékra akadtam. A légutak nyakhártyája szokottnál vörösebb volt ugyan, de kiválólag vérdúsaknak a tüdők mutatkoztak, s a legnagyobb valószínűséggel felvehetőnek tartom, hogy a légutakban fog­lalt és már említett véralvadék a tüdőbeli edények megrepe­­déséből származott. Az edényekben foglalt vér átalában sötét és folyó volt, de a levegőn elég hamar megaludt. Górcső alatt tekintve, a vérsejtek változatlanoknak látszottak. Másik házi nyúllal is tettünk kísérletet, s tapasztaltuk, hogy ha az üvegburában még sok körlevegő, s csak kevés szénélegkéneg foglaltatik, a légvételek eleinte szaporáb­bak lesznek, így a nagy fekete nyúlnál kísérlet előtt 11 óra 45 perc­kor perc­enkint 110 légvétel számláltatott; az állat 11 óra 50 perczkor tétetett a burába , midőn a szenéleg­­kéneg abba behatolni kezdett, s 11 óra 53 p. már 144 érlökés számláltatott; a méreg sajátságos hatása azonban a láza kitágulásában határozottan meglátszott. 56 perczkor a légvételek még szaporábbak voltak, mennyiben perczenkint 42 *) L. az „Orvosi Hetilap“ 1867-diki 49 és 50-dik számát. m­űk. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a tibiktus­­ségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedés váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. Pest, 1868. October 18. ’’-■'fi *4*-■■ 4“e 4«‘«I ■ ■«. fio■ ■■■ _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Balogh Kálmán t­r. Kísérleti tanulmányok a mérgek hatásáról az állati szervezetre. III. Szénélegkéneg (Kohloxysulphid). — P­­­i­h­á­l Fe­re­ncz tr. A méh bántalmairól. Seyfert prágai tanár előadásai nyomán. — Könyvismertetés. Molestias venereas y syphiliticas. Pele dr. J. A. Marques. — Lapszemle. Epekövek, melyek a nagy zsigereret (vena portarum) nyomták, — halál. — Apróbb szemelvények. Tárcza. Lumnitzer Sándor. Titkári jelentés a budapesti kir. orvosegylet 186­7/s-dik évi működéséről. — A budapesti kir. orvosegylet 1868-diki October 10-kén tartott szakülése. — Megemlékezés Jobert de Lamballe felett. — Vegyesek. — Pályázat. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvéte 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr.

Next