Orvosi Hetilap, 1868. október (12. évfolyam, 40-43. szám)
1868-10-18 / 42. szám
Kísérleti tanulmányok a mérgek hatásáról az állati szervezetre. *) Balogh Kálmán ny. r. tanártól Pesten. III. Szénélegkéneg (Kohloxysulphid). Múlt évben Than Károly barátomnak sikerült egészen új, eddig nem ismert léget előállítani, s annak vegyi tulajdonságait körülményesen kikutatni, mint ezt részint ezen lap 1867-diki 37-dik számában, részint a magyar akadémia természettudományi értekezései (1867, Vll-dik szám) között olvashatjuk. Minthogy pedig a szénélegkéneg a frissénes vizekben, mint ezek a forrásnál előbugyognak, igen nagy valószínűséggel sokszor található, hiszem, hogy nem lesz érdektelen ezen jog élettani hatásáról néhány szót szólani, s azon eredményt közölni, mire idevonatkozó kísérleteim alkalmával jutottam. Vizsgálataimat egészen bevégzettnek még nem mondhatom ugyan, minthogy azonban azok befejezése hosszabb idő múlva fog csak lehetségessé válni, nem tartottam szükségesnek eddigi észleleteim közlésével tovább is várakozni, mégpedig annál inkább nem, mert mi még hiányzik, mint például a megmérgezett vérnek szintér kémlesszel való bővebb kutatása, később külön értekezés tárgyát képezheti. A kísérletek Than Károly tanár vegytani intézetében történtek, hol ő saját maga volt szíves a kísérletekhez szükséges léget egész hevenyében előállítani, valamint ügyelni, hogy az minden tekintetben tiszta, s minden más idegen légtől ment legyen. Különösen pedig arra kell figyelmet fordítani, hogy köpenykéneg (Schwefelwasserstoffgas) ne legyen közé elegyedve, mely a kísérlet tisztaságát szerfelett megzavarhatja. A hevenyében kifejlesztett lég tetejével aláfelé fordított üvegburába vezettetett, még pedig akként, hogy az alant hatoljon be. A kísérletre használt állatok az üvegburában foglaltak helyet, s ebbe majd akkor tétettek, midőn ez szénélegkéneggel már egészen megtelt, majd pedig mindjárt akkor, mint a nevezett lég behatolása megkezdődött, így pedig a burabeli közönséges körlevegővel összeelegyedett, anélkül, hogy ezt már teljesen kiszorította volna. 1868-diki január 4-dikén teljesen kifejlett fehér hím házi nyúlnál déli 12 óra és 17 perczkor a perczenkinti légvételek száma 160-ra, míg a szívlökéseké 172-re ment. Az állat a szénéregkéreggel nagy részt megtelt és fenn nyitva hagyott burába 12 óra 20 perczkor tétetett be, s bennmaradása egész ideje alatt a lég behatolása folytonosan tartott. 26 perczkor a légvételek száma 120, míg a szívlökéseké 126-ra szállott alá, de később emelkedés mutatkozott, úgy hogy 12 óra 32 perczkor perczenkint 148 légvétel és 158 szívlökés számláltatott, a kisérlet előtti szaporaság azonban többé el nem lett érve. 33 perczkor a láta tágulni kezdett, a légvételek és szívlökések ismét gyérültek, egyszersmind pedig rángások mutatkoztak. 34 perczkor a láták szerfelett ki voltak tágulva, s a légzés látszólag egészen megszűnt, míg a szív gyéren és gyengén lüktetett. Az állatot a burából kivéve, a légzés még visszatért ugyan, de csak néhány pillanatra, mert a halál nemsokára bekövetkezett. Bonczoláskor az agy edényeit átalában véve vérrel telteknek találtam, míg a légutakban, a gégétől kezdve lefelé, a legfinomabb hörgi ágcsákig sötétvörös véralvadékra akadtam. A légutak nyakhártyája szokottnál vörösebb volt ugyan, de kiválólag vérdúsaknak a tüdők mutatkoztak, s a legnagyobb valószínűséggel felvehetőnek tartom, hogy a légutakban foglalt és már említett véralvadék a tüdőbeli edények megrepedéséből származott. Az edényekben foglalt vér átalában sötét és folyó volt, de a levegőn elég hamar megaludt. Górcső alatt tekintve, a vérsejtek változatlanoknak látszottak. Másik házi nyúllal is tettünk kísérletet, s tapasztaltuk, hogy ha az üvegburában még sok körlevegő, s csak kevés szénélegkéneg foglaltatik, a légvételek eleinte szaporábbak lesznek, így a nagy fekete nyúlnál kísérlet előtt 11 óra 45 perckor percenkint 110 légvétel számláltatott; az állat 11 óra 50 perczkor tétetett a burába , midőn a szenélegkéneg abba behatolni kezdett, s 11 óra 53 p. már 144 érlökés számláltatott; a méreg sajátságos hatása azonban a láza kitágulásában határozottan meglátszott. 56 perczkor a légvételek még szaporábbak voltak, mennyiben perczenkint 42 *) L. az „Orvosi Hetilap“ 1867-diki 49 és 50-dik számát. műk. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a tibiktusségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedés váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. Pest, 1868. October 18. ’’-■'fi *4*-■■ 4“e 4«‘«I ■ ■«. fio■ ■■■ _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Balogh Kálmán tr. Kísérleti tanulmányok a mérgek hatásáról az állati szervezetre. III. Szénélegkéneg (Kohloxysulphid). — Pihál Ferencz tr. A méh bántalmairól. Seyfert prágai tanár előadásai nyomán. — Könyvismertetés. Molestias venereas y syphiliticas. Pele dr. J. A. Marques. — Lapszemle. Epekövek, melyek a nagy zsigereret (vena portarum) nyomták, — halál. — Apróbb szemelvények. Tárcza. Lumnitzer Sándor. Titkári jelentés a budapesti kir. orvosegylet 1867/s-dik évi működéséről. — A budapesti kir. orvosegylet 1868-diki October 10-kén tartott szakülése. — Megemlékezés Jobert de Lamballe felett. — Vegyesek. — Pályázat. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvéte 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr.