Orvosi Hetilap, 1869. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)
1869-09-26 / 39. szám
Pest, 1899. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendő]*. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. 2B2ÜS1«. ütüSSÜSeptember 2ti. Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüuvázlat közlönye. Tf\i w.«*-jsaExf• a* itBítd:1 B^. eirlioly»*!!. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Gotthardt K. tr. Észleletek a tályogok és sebek Lister modora szerinti gyógykezelése felett. — Kö vé r K. tr. Beléndekmaggali mérgezésről. Közlemény a pesti szegénygyemek-kórházból. — Könyvismertetés. A Treatise on the Diseases of Infancy and Childhood. By. J. Lewis Smith M. D. — Lapszemle. Körfűrész által okozott koponyaseb, — gyógyulás. — Titkos szerek. Tárcza. Magyar orvosok és természetvizsgálók Fiuméban tartott XIV-ik nagy gyűlése. Naplótöredék. II. — Az erdősor és a munkáshirzak. — Vegyesek. — Kivonat Pest városa tiszti főorvosának 1869-diki junius havi közegészségi jelentéséből. — Pályázat. Észleletek a tályogok és sebek Lister modora szerinti gyógykezelése felett. Gotthabdi Károly tr., a pozsonyi országos kórház elsődorvosától. Ámbár a tulajdonképeni gyógytan (Therapie) az orvostan nagy terén az újabb időben történt nagyszerű haladások közt a legcsekélyebb eredményekkel dicsekedhetik, mégsem tagadhatni, hogy a tudomány a gyógyeljárást illetőleg is tetemes és szép új ismeretekkel bővíttetett; ezeknek pedig annál inkább örvendhetünk, mivel többnyire nem a véletlen vagy czélnélküli tapogatódzás, hanem más téren szerzett tudományos tényeken alapuló következetes elmélkedés, vagy tudományos észleletek czélszerű alkalmazása vezetett a betegségek kezelésében új és czélszerű eljárásokra. Az épen mondottakat az újabb időben különösen Lister, glasgowi sebész által ajánlott modorra is kell alkalmazni, mely szerint a sebek és tályogok a fertőztelenítés és a levegő távoltartása segedelmével kezeltetnek, mely modor kétségkívül kitűnő helyet érdemel a sebészet terén az újabb időben tett haladások közt. A modor fontossága, noha a Lister-féle eljárás már több ízben és különféle folyóiratokban kiemeltetett, minket is rábír, hogy a pozsonyi országos kórház sebészi osztályán ezen gyógyeljárással tett kísérleteket közöljük, s saját észleleteink nyomán tett tapasztalatainkat nyilvánítsuk. Mivel azonban Lister modora felett megjelent jegyzetek különféle folyóiratokban szétszórva vannak, legyen szabad nekünk, mielőtt saját tapasztalásainkat közölnék, a Lister-féle eljárás lényegéről és létrejöttéről tüzetes áttekintést előrebocsátani. Minden sebész előtt régóta ismeretes a nagy különbség, mely a nyílt, levegőnek kitett,s a bőralatti (subcutan),levegőtől elzárt seb között létezik. Míg az előbbi, ha a gyors hegedés nem sikerül, hosszadalmas genyedéstől kisértetik, egyszersmind pedig a beteget a genyedés minden kártékony, sőt néha veszedelmes következményeinek is kiteszi; az utóbbi minden feltűnő tünemények nélkül legrövidebb idő alatt begyógyul, s később a sebesülés nyomát sem mutatja. Alig szükséges, hogy például az inak bőralatti átmetszésére vagy pedig közönséges csonttörésre (mely szinte csak bőralatti sértés), nyílt sebbel szövetkezett csonttörés lefolyása ellenében,figyelmeztessünk. A sebek gyógyulásánál előforduló különbség pedig csak a nyílt sebeknek levegővel való érintkezése által okoztatik. Ezen okból a sebészek már régóta oda törekedtek, hogy a genyedés elhárítása és különösen a nagyon félt genyvér kikerülése végett a sebeket a levegő érintkezésétől lehetőleg óvják, s a sebek minél szorgalmatosabb összeillesztésén kívül (varratok, gyapotmázzak—collodium — beecsetelés által stb.) különféle eljárásokat is gondoltak ki, hogy azon sebeket, melyeket elsőlegesen begyógyítani lehetetlen volna, a levegő távoltartása által a bőralatti sértésekhez minél inkább hasonlóvá tegyék. Ezen készületek közt talán a legtökéletesebb, de bonyolódottsága miatt a gyakorlatban alig meghonosítható eljárást a franczia sebész Jules Cruérin ajánlotta, ki a sebekre különös kaucsuk burkot készített, melyből a levegő légszivattyúval kihúzatik. Lister is oda törekedett, hogy a sebeket minél inkább bőralatti sebekké alakítsa át, de ezen czélt leginkább a levegőt keresztül nem bocsátó kötés által igyekezett elérni . Lister azonban avval nem elégedett meg, miszerint csupán a levegőt tartsa távol a sebektől, hanem ő afelett is elmélkedett, hogy mily okból hat oly kártékonyan a levegő a nyílt sebekre, miért okozza a levegő a genyedést, sőt nem ritkán a genyedő sebek tisztátalanságát vagy üszkösödésig vezető megváltozását is. A franczia tudós, Pasteur nyomán, aki legelőször mutatá be a levegőben szétszórt tömérdek apró szerves csírákat és azoknak befolyását minden erjedésre és rohasztásra. Lister ezen parányi testecskék érintkezését a sebekkel a gengedő sebek tisztátalansága és eresedése főokául tekintette, s oda törekedett, hogy ha a levegőt a sebektől végkép távoltartani képes nem is volna, azokat legalább e kis ártalmas csíráktól megszabadítsa.E czélból Lister a sebekre alkalmazandó kötésre fertőztelenítő szereket használt, s az újabb időben nagy kiterjedésben alkalmazott karbolsavat választotta. A karbolsav, melynek fertőztelenitő ereje már számos esetben bebizonyúlt, s mely már Lister előtt sebek és tályogok bekötésére több sebész által (Lemaire, *) 1, Wiener med. Wochenschrift. 1866, Nr. 59.39