Orvosi Hetilap, 1869. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)

1869-09-26 / 39. szám

Pest, 1899. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendő]*­. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. 2B2ÜS1«. ütüSSÜ­­September 2ti. Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utéz a Drasch­e-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüuvázlat közlönye. Tf\i w.«*-jsaExf• a* itBítd:1 B^. eirlioly»*!!. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Gotthardt K. tr. Észleletek a tályogok és sebek Lister modora szerinti gyógykezelése felett. — K­ö v­é r K. tr. Beléndek­­maggali mérgezésről. Közlemény a pesti szegénygyem­ek-kórházból. — Könyvismertetés. A Treatise on the Diseases of In­fancy and Childhood. By. J. Lewis Smith M. D. — Lapszemle. Körfűrész által okozott koponyaseb, — gyógyu­lás. — Titkos szerek. Tárcza. Magyar orvosok és természetvizsgálók Fiuméban tartott XIV-ik nagy gyűlése. Naplótöredék. II. — Az erdősor és a munkáshirzak. — Vegyesek. — Kivonat Pest városa tiszti főorvosának 1869-diki junius havi közegészségi jelentéséből. — Pályázat. Észleletek a tályogok és sebek Lister modora szerinti gyógykezelése felett. Gotthabdi Károly tr., a pozsonyi országos kórház elsődorvosától. Ámbár a tulajdonképeni gyógytan (Therapie) az orvos­tan nagy terén az újabb időben történt nagyszerű haladások közt a legcsekélyebb eredményekkel dicsekedhetik, még­sem tagadhatni, hogy a tudomány a gyógy­eljárást illetőleg is te­temes és szép új ismeretekkel bővíttetett; ezeknek pedig an­nál inkább örvendhetünk, mivel többnyire nem a véletlen vagy czélnélküli tapogatódzás, hanem más téren szerzett tu­dományos tényeken alapuló következetes elmélkedés, vagy tudományos észleletek czélszerű alkalmazása vezetett a be­tegségek kezelésében új és czélszerű eljárásokra. Az épen mondottakat az újabb időben különösen Lis­ter, glasgowi sebész által ajánlott modorra is kell alkal­mazni, mely szerint a sebek és tályogok a fertőztelenítés és a levegő távoltartása segedelmével kezeltetnek, mely mo­dor kétségkívül kitűnő helyet érdemel a sebészet terén az újabb időben tett haladások közt. A modor fontossága, noha a Lister-féle eljárás már több ízben és különféle folyóiratokban kiemeltetett, minket is rábír, hogy a pozsonyi országos kórház sebészi osztályán ezen gyógyeljárással tett kísérleteket közöljük, s saját észle­leteink nyomán tett tapasztalatainkat nyilvánítsuk. Mivel azonban Lister modora felett megjelent jegyzetek külön­féle folyóiratokban szétszórva vannak, legyen szabad nekünk, mielőtt saját tapasztalásainkat közölnék, a Lister-féle eljá­rás lényegéről és létrejöttéről tüzetes áttekintést előrebo­csátani. Minden sebész előtt régóta ismeretes a nagy különbség, mely a nyílt, levegőnek kitett,s a bőralatti (subcutan),levegőtől elzárt seb között létezik. Míg az előbbi, ha a gyors hegedés nem sikerül, hosszadalmas genyedéstől kisértetik, egyszers­mind pedig a beteget a genyedés minden kártékony, sőt néha veszedelmes következményeinek is kiteszi; az utóbbi minden feltűnő tünemények nélkül legrövidebb idő alatt begyógyul, s később a sebesülés nyomát sem mutatja. Alig szükséges, hogy például az inak bőralatti átmetszésére vagy pedig kö­zönséges csonttörésre (mely szinte csak bőralatti sértés), nyílt sebbel szövetkezett csonttörés lefolyása ellenében,figyel­meztessünk. A sebek gyógyulásánál előforduló különbség pe­dig csak a nyílt sebeknek levegővel való érintkezése által okoztatik. Ezen okból a sebészek már régóta oda törekedtek, hogy a genyedés elhárítása és különösen a nagyon félt geny­­vér kikerülése végett a sebeket a levegő érintkezésétől le­hetőleg óvják, s a sebek minél szorgalmatosabb összeil­lesztésén kívül (varratok, gyapotmázzak­—collodium — beecse­­telés által stb.) különféle eljárásokat is gondoltak ki, hogy azon sebeket, melyeket elsőlegesen begyógyítani lehetetlen­­ volna, a levegő távoltartása által a bőralatti sértésekhez mi­nél inkább hasonlóvá tegyék. Ezen készületek közt talán a legtökéletesebb, de bonyolódottsága miatt a gyakorlatban alig meghonosítható eljárást a franczia sebész Jules Crué­­rin ajánlotta­, ki a sebekre különös kaucsuk burkot készí­tett, melyből a levegő légszivattyúval kihúzatik. Lister is oda törekedett, hogy a sebeket minél inkább bőralatti sebekké alakítsa át, de ezen czélt leginkább a leve­gőt keresztül nem bocsátó kötés által igyekezett elérni . Lis­ter azonban avval nem elégedett meg, miszerint csupán a levegőt tartsa távol a sebektől,­­ hanem ő afelett is elmél­kedett, hogy mily okból hat oly kártékonyan a levegő a nyílt sebekre, miért okozza a levegő a genyedést, sőt nem ritkán a genyedő sebek tisztátalanságát vagy üszkösödésig vezető megváltozását is. A franczia tudós, Pasteur nyomán, a­ki legelőször mutatá be a levegőben szétszórt tömérdek apró szerves csírákat és azoknak befolyását minden erjedésre és rohasztásra.­­ Lister ezen parányi testecskék érintkezését a sebekkel a gengedő sebek tisztátalansága és eresedése fő­okául tekintette, s oda törekedett, hogy ha a levegőt a sebek­től végkép távoltartani képes nem is volna, azokat legalább e kis ártalmas csíráktól megszabadítsa.E czélból Lister a se­bekre alkalmazandó kötésre fertőztelenítő szereket használt, s az újabb időben nagy kiterjedésben alkalmazott karbol­savat választotta. A karbolsav, melynek fertőztelenitő ereje már számos esetben bebizonyúlt, s mely már Lister előtt sebek és tályogok bekötésére több sebész által (Lemaire, *) 1, Wiener med. Wochenschrift. 1866, Nr. 59.39

Next