Orvosi Hetilap, 1870. szeptember (14. évfolyam, 36-39. szám)
1870-09-18 / 38. szám
Tartalom. Korányi Frigyes tr. A pokolvar. (Vége). — A mb ró J. tr. A köldökzsinór előesése. — Hertzka . Válasz „Lähmung und Krampf“ czímű munkám bírálatára az OHL. 35. és 36. számában. — Lapszemle. A szikenyeüreg adagolása. — Cserenyes zsírdék (tannin glycéré) sebes emlőbimbó ellen. Tárcza. Megjegyzések a tervezett országos orvos-gyógyszerészeti egylet tárgyában. — Páris élelmezése annak ostroma alatt. — Buda sz.kir. város közkórházának működése 1870. év január-juniusi felében. — Vegyesek. — Pályázatok. Pest, 1870. 39. SSZE* September 18. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megfelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőség - Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. ’"S'S S Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Tudlman tanár. A pokolvar. Korányi Frigyes tr. egyetemi tanártól. (Vége). VII. Kórboncztani és szövettani adatok. A pokolvar-kórban elhalt emberek hullái sok hasonlatosságot mutatnak az állatokéival; a hullamerevség rendesen csekélyfokú, a rohadás gyorsan következik be. Hullafoltok és beivódások nagy terjedelemben fordulnak elő. A vér sűrű, folyékony, kátrányszerű, benne gyakran légbuborékok találhatók, a vértekecsek gomolyokká összetapadvak ; a bacteridiákat Da va in e feltalálta a vérben. Maga a pokolvar közönségesen kemény, s belsejében márványozott vagy egyenletes fekete-veres színezetet mutat. A pokolvarpörk kemény, s az ócska bőréhez hasonló tömöttségű, bemetszés alkalmával nyikorog és átmetszetén a rétegképződésnek némi jeleit mutatja. Ha vízben vagy eczetsavban áztatjuk, akkor sötét színezetét részben elveszti és felduzzad; hamélegoldatban egészen átlátszóvá lesz. Górcső alatt nagymennyiségű barnás szemcsék láthatók, s a szövetelemek többé fel nem ismerhetők. A pörk kerületén sejtbujálkodás található. A D a v a in e által tömény hamélegoldattal kezelt pörkök bacteridiákat mutattak, melyek különösen a dag középpontjában a felületes külhámréteg alatt a Malpighiféle rétegben csoportok és szigetekbe voltak összehalmozva. A pokolvar közelében levő nyirkmirigyek gyakran duzzadtak, törékenyek vagy elpuhultak, feketés-veresek mintegy vérrel beszüremkedvek. Az emésztési szervek szintén nevezetes elváltozásokat mutatnak : erős belöveltség, vérömlenyek találhatók azokon, különösen a vékonybélben, a harántredők(valv. conniventes) szabad szélein, csekélyebb fokban a vakbél-billentyűtől kezdve. Azonkívül körülírt, kissé emelkedett, sárgás izzadmánnyal, leggyakrabban azonban vérrel beszűrődött helyek fordulnak elő, melyeket Yiricel, Houel pokolvaraknak nyilvánították . Kayer, Sauson és Bavez is említik, hogy a gyomor és bél hártyáiban pokolvarakat láttak. A bélfodormirigyek gyakran szintén duzzadtak, törékenyek, véresek. A lép gyakran, de nem minden esetben nagyobbodott, elpuhult, a máj néha törékeny, vérdús, ép úgy, a vesék. A tüdő vérdús, néha számos vérömlennyel áthintett. A szív petyüdt, a bal gyomor üres, a jobb gyomor folyékony vérrel telt, a nagy edényekben folyékony vér, legfölebb kevés laza alvadék. Hasonlók a kemény agykór véredényei. A többi részekben semmi nevezetes. YIH. Kórisme. Remélhető, miszerint azon kérdés — Váljon a bacteridiák a pokolvarban megbetegedett emberek pokolvarpörkében, továbbá azoknak vérében előfordul-e? nemsokára el lesz döntve, mint után a búvárok figyelme már reá van terelve és a vizsgálati módszer ismertetve. Ha ezen lelet állandónak mutatkoznék, ez esetben a kórisme egészen sajátlagos, pozitív leleten alapulna. Jelenleg azonban még szükséges a megkülönböztetést más, többé-kevésbé hasonló betegségektől a többi kórtüneményekből származtatni. Legkönyebben történhetik a lépfene-pokolvar összetévesztése az úgynevezett egyszerű, jóindulatú pokolvarral: darázs, népnyelven darázsfészek (anthrax). Az utóbbi elnevezést ezen nem-ragályos kóralakra nézve fogjuk használni. Mindkét esetben többé-kevésbé kiemelkedő kemény daganat van jelen, vizenyős határral és reá következő elhalással. Központi, vérömlenyes bibircs vagy hólyag is mindkettőnél lehet jelen. Míg azonban a pokolvarnál a pörk igen korán képződik a felületen, mélybe nem hatol és tetemesebb daganat csak ezután keletkezik ; addig az anthraxnál tetemes daganat a megelőző tünemény, az elhalás csak később következik be és a mélységből halad a felület felé. A pokolvar-pörköt rendesen hólyagcsaudvar környezi, ami az anthrax-nál hiányzik. A pokolvar központja bemélyedt, az anthrax-é kiemelkedő. A pokolvar pörke rendesen kemény, szagtalan, az anthrax-é lágy, bűzös. A daganat a pokolvarnál kevéssé fájdalmas vagy épen nem érzékeny, az anthrax-nál rendesen igen fájdalmas. A 38