Orvosi Hetilap, 1872. február (16. évfolyam, 5-8. szám)
1872-02-25 / 8. szám
Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségű Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utcza Drasche-féle házban. Kiddietési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 ajkr. ORVOSI HETILAP. Február 25 Pest, 1872. 8. Sz.E. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom. Azary Á. és Tóthfalusy Gy. A pikrinsavas savany (lithium) hatásáról. Előleges közlemény. — Lengyel E. tr. Gyűjtelék a keleti cholera értelmezéséhez. (Folyt.) Szanisiló A. tr. Az ember galandférgei. — Kelen J. tr. A váltó láz ok- és gyógytanához. — Könyvismertetés. Chirurgische Briefe aus den Kriegslazarethen in Weissenburg u. Mannheim, 1870. V. Th. Billroth. (Folyt.) — Lapszemle. A bujasenyvi testecsekről (Syphyliskörperchen). Tárcza. Lengyel E. tr. A közegészségügy érdekében. — A budapesti kir. orvosegylet 1872. február 17-kén tartott rendes ülése. — A sebészeti műtétesek díjazási sorozata. — Kövér K. tr. A bécsi lelenczházról. (Folyt.) — Csíkszeredai Szabó Jósef. — Vegyesek. — Pályázatok. A pikrinsavas savany (lithium) hatásáról. Előleges közlemény a pesti kir. egyetem elméleti orvostani dolgozóijából, Azary Ákos és Tóthfalusy Gyulától. Élő állatokon vizsgálatok hosszú sorozata közben a pikrinsavnak hatását szinte kutatásunk tárgyává tettük, minthogy pedig a pikrinsav közönyös folyadékokban, melyek vivőszerül szolgálhatnak, igen kevéssé oldható, körültekintettünk annak sói között, vájjon nem találunk-e olyan pikrinsavas vegyületet, mely hatására nézve a pikrinsavval körülbelül megegyeznék, de ennél oldhatóbb lenne. Ezen okból a pikrinsavas savanynyal, melyet a pikrinsavas sók között legoldhatóbbnak találtunk, szinte tettünk kísérleteket, melyeknek eredménye oly meglepő volt, hogy kísérleteink szorgos ismétlésére sürgetettünk általa ; minthogy pedig terjedelmes kutatásainknak a pikrinsavas sók hatása csak kis részét képezi, s azok befejezése még sok időt fog igénybe venni, el nem mulaszthattuk, hogy a pikrinsavas savany hatásának tüneteiről már most is röviden ne szóljunk. Ezen tárgyban első kísérletünket kis kutyával tettük, melynek bőre alá január 25-kén a pikrinsavas lavanyból egy, 26-kán két és 27-kén egy decigramme-ot fecskendeztünk. Az állat folytonosan gubbaszkodott, a bőr kevéssé sárgás lett, étvágyát elveszítette, székelései híggá, zöldes-sárgákká, olajszerüekké és bűzösekké váltak, s sötétsárga vizeletében úgy a pikrinsavat mint a savanyt kimutathattuk; a hőmérsék 37,8 —39t° között ingadozott, a szomj emelkedett, a légvételek percenkint 20—30 ra mentek, az érlökések pedig igen gyengültek, s gyorsabbakká lettek. 29-kén reg. 5 decigramme pikrinsavas savanyt fecskendeztünk a bőr alá, mire az állat még inkább elbágyadt, szomjasabb lett, feltűnően sokat tüszszentett, látái tágulni kezdettek, légvétele és szívverése szaporább lett, hívásra alig figyelt, s egyes rángások mutatkoztak; végtére pedig — a befecskendezés történte után másfél óra múlva — az állat eszméletét egészen elveszítette, mindennemű ingerek irányában teljesen érzéketlen lett, továbbá a légzés felületessé vált, a szívlökést alig lehetett kitapintani, a hőmérsék 39,2 °-ra hágott, s kitágult láták mellett görcsös rohamok léptek fel, midőn a fej és nyak hátrafelé rögzíttetett, az elővég- tagok kifeszíttettek, míg a hátsók a has alá húzattak, majd mind a négy végtag együttesen rángott, valamint az egész törzs izomzata görcsösen remegett; ezenkívül az állat állcsontjait csattogatta, miközben szájából sok sárgásfehér hab tajtékzott ki, s nagymérvű kényelválasztás eredt meg. Ezután a görcsös roham bő bélürítés és vizelés mellett megszűnt. A görcsös rángásokra következő idő alatt az állat eszméletét és érzékenységét teljesen visszanyerte, de egész testében reszketett, s erőtlensége miatt felállani hiában igyekezett. A láza a világosság irányában ismét fogékony lett. A roham és a szünet ezután egymással többször váltakozott. A görcsös rohamok 2—4 perczig, míg a szünetek 8—10 perczig tartottak. A rohamok mindinkább enyhültek ugyan, de az állat estefelé egészen kimerülten feküdt. Ezen állatot még tovább is észleltük, ezen feljegyzéseinkre azonban tárgyunkat illetőleg súlyt nem fektethetünk, minthogy az 30-dikán fejére történetesen ütést kapott, minek következtében az agy alapján a jobb oldali szemgödör felett — mint ezt a febr. 3-kán eszközölt bonczolás mutatta — szilvaterjedelmű vérömleny jött létre, s ennek folytán a görcsös rohamok közti szabad időben az állat körben futott, mely mindig kisebb és kisebb lett. Az állat, mely a bárzsingon át a gyomorba fecskendezett tejjel nagy nehezen tápláltatott, egészen kimerülve, febr. 3-kán kimúlt. A körbenfutást határozottan az agy alapján levő vérömlenyből származtattuk, s csak a nehézkórszerű rohamokra, melyek létrejövetelét a pikrinsavas savanynyal kapcsolatba hozhattuk, fektettünk súlyt, miért e szert még két kutyán kísérlettük meg, midőn az eszméletlenséggel és érzéstelenséggel egybekötött,szabad időközökkel váltakozó görcsös rohamok ezeknél is megjelentek; ezen állatok azonban nem voltak oly szívós természetűek mint az előbbi állat, mennyiben a halál a légvételek és a szívverés rögtöni megszűnése következtében néhány roham után beállott. A hőmérsék egészen 39,6°-ra emelkedett. A körbenfutás ezen állatoknál nem lépett fel, s így helyes volt, hogy ezen tünetet a pikrinsavas savanynyal nem hoztuk összefüggésbe, hanem csak a nehézkórszerű rohamokat. Azt kellett ezután vizsgálnunk, hogy a pikrinsavas savanynak a szervezetbe juttatása után észlelt tünetek milyen kapcsolatban állanak a pikrinsavval, nemkülönben a savanynyal. minélfogva úgy magával a pikrinsavval, mint a szénsavas savanynyal külön külön több állaton kísérleteket tettünk, midőn kitűnt, hogy se a pikrinsav.