Orvosi Hetilap, 1874. október (18. évfolyam, 40-43. szám)

1874-10-18 / 42. szám

Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. Hőgyes Endre tr. magántanártól a budapesti kir. tud egyetemen. (Folytatás). Vizsgáljuk meg most azon jelenségeket, melyek a légző felület kisebbítése folytán keletkeznek. Ha a légző terület - melynek nagysága az egyes szerve­zeteknél és tüdőknél ép állapotban adva van azon milliókra menő légüregmenetek (Alveolar­ gänge) belfelületében, melyek a bevezető hörgi végágakon mint megannyi ruganyos hólyag­­csák ülnek — megkisebbedik , kisebbé válik természetesen az érintkezési felület is a vérsejtek és a légüregbe jutott levegő között; az időegységekben nem juthat elég vérsejt légcserébe a léggel, minek az összes vérre és szervezetre az a követke­zése, hogy nem jut be elég előny a testbe. Ha a légző terület csökkenése kisebb fokú, a vérben fellépő élenyhiánynak alig lesz más következése, mint az, mi ez élenyhiányt annyira mennyire kiegyenlíti, hogy a légvételek néha felületesebbekké, de egyszersmind szaporábbakká válnak. A légző felület na­gyobb fokú kisebbedésénél mindig szaporábbak és felülete­sebbek lesznek a légvételek, mindinkább növekedik a légző izmok erőlködése, egy bizonyos fokon túl pedig kifejlődnek a fuladás tüneményei. E tünemények kifejlődését és lefolyásának egymásutánját a légző felület fokozódó kisebbedésénél, kísérletileg tanul­mány­ozhatjuk a következő módon. A nyulat felfeszítjük hanyattfekvő helyzetben a légző asztal nyúl deszkájára, lég­csőmetszést teszünk, s a légcsőbe tett üvegcsapot összehoz­zuk a szellőzés értékének lemérése végett a ventilekkel és a gázórával. Ezután lecsupaszítjuk a mellkast és a nyakot, hogy szabadabban láthassuk a légző izmok működését. A légző felület fokozatos kisebbítését pedig mechanice eszkö­zöljük, úgy hogy egy calibrirozott fecskendő segélyével időn­­ként fokozódó mennyiségben langymeleg vizet vagy mézga­­oldatot fecskendezünk az egyik vagy mindkét mellűrbe, mi által lépésről lépésre összébb-összébb nyomjuk a tüdőt és fokról fokra kisebbíthetjük a légző felületet. Minthogy a lemérő készülékkel a szellőző erők partiális értékét is meg-­­ kapjuk, továbbá a kikészített nyakon és mellkason közvetlen észlelhetjük a különféle izomcsoportok működését is, ez összeállítás mellett könyedén megfigyelhetjük a tüdős légzés külső jelenségeiben a légző­felület fokozatos szűkítése foly­tán fellépő változásokat. A következő táblázat egy ily kísérlet lefolyásának egyes adatait tartalmazza: A légző felület fokozatos kisebbülésének befolyása a légzésre. Egy középnagyságú tengeri nyúlnál 1874. febr. 28-kán d. u. 3° 15' légcsőmetszés létetett; a légcsőbe tett üvegcsap összehozatott a ventilekkel és a gázórával. A nyak és mellkasi izmok kikészíttettek. Láthatjuk, hogy a­mint jobban-jobban szűkült a légző felület azáltal, hogy az egymásutáni kísérletekben mind­inkább összenyomatott a tüdő, a légvételi erőlködések annál nagyobb fokot értek el. A légvételek annál szaporábbak lettek. Ennek daczára a légző gépezet munka sikere (Nutz­­effect) a szellőzés értéke még­sem érte el az eredeti magas­latot. A belégzési negatív és a kilégzési positív nyomás csak az első befecskendés után növekedett, de az is lecsök­kent azután az eredeti magaslatra, későbben pedig mind­ 42­ 0 €. . Az átszeli­zett le­vegő mennyisége köbcent.-ekben zési szám A szellőző erő partialis érté­ke vízoszlop millimet.-ben J.S Jjf 31 M 0 ■s g W N >ffl O SO © '« be > '<o be ® '© tg Tünetek a légző izmokon© •1 bD *© <1 belég- i zésnél I kilég­zésnél '© B W c6 < s ai 'ö N © S P4>© '© Vf N ~ 1© bei I. Légzési akadály nélkül normális légző felülettel 3°35' 500 54 55 65 58 3.6 9.2Rendes légvételi mozgások II. 10 ketm. 30°C ra he­vített víz a bal mell-3°49' 500 70 165 155­­ 75 165 80 6.0 7.1Kisfokú légvételi erőlködések hártyaűrbe fecskendez­tetek III Még 20 köbetm. víz fecskendeztetek be, 4°4' 500 108 55 55 100 5.0 4.5Fokozódott légvé­­teli erőlködések tehát ossz. 20 ketm. IV. Még 10 kőbetm. víz, 4°16' 600 130 50 50 117 4.3 3.8Nagyfokú tehát ossz. 40 ketm. V. Még 10 kőbetm. víz, tehát ossz. 50 ketm. 4°28' 500 131 50 50 120 4.1 3.7Légzési erőlködé­sek VI. Még 10 köbemt. víz, tehát ossz. 60 ketm. 4°34'— — — — — Fuladási tünetek­ A ventileken nem bir légzeni VII. A befecskendezett víz­ből mintegy 25 ketra, kiszivattyúztatott. 4°54' 500 181 55 65 180 2.7 2.7Nagyfokú nehéz légzési tünemé­nyek 4M®. Bac. Budapest, 1874. October 18. előfizetési ar . helyben és vidékén egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr­­esp jelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utoza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-útoz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kór­vázlat közlönye. rJ''i «■ i m' IV»I Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: H­ő g­y e s E. tr. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésé­nél. (Folyt.) — Antal G. tr. Kimutatás Kovács J. t­r. sebészeti korodájáról 1872/s-diki tanévben. (Folyt.) — Góth M. tr. A polgerjes fertőzés befolyása a szülésre. — Könyvismertetés. Menschenblattern und Schutzpockenimpfung. Von Dr. H. Friedberg. — Lehrbuch d. Geburtshülfe für Hebammen vo­n Dr. E. Martin — Zur mechanischen Behandlung d. Versionen u. Flexionen des Uterus von Dr. J. A m a n­n. — Lapszemle. A sisakvirágai hatása sebesülések következményeinél. Tsirexa. A homoeopathiaról. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás. — Pályázatok. Melléklet. Megrendelő jegy az „Orvosok zsebnaptára“ 1875. folyamára.

Next