Orvosi Hetilap, 1874. október (18. évfolyam, 40-43. szám)
1874-10-18 / 42. szám
Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. Hőgyes Endre tr. magántanártól a budapesti kir. tud egyetemen. (Folytatás). Vizsgáljuk meg most azon jelenségeket, melyek a légző felület kisebbítése folytán keletkeznek. Ha a légző terület - melynek nagysága az egyes szervezeteknél és tüdőknél ép állapotban adva van azon milliókra menő légüregmenetek (Alveolar gänge) belfelületében, melyek a bevezető hörgi végágakon mint megannyi ruganyos hólyagcsák ülnek — megkisebbedik , kisebbé válik természetesen az érintkezési felület is a vérsejtek és a légüregbe jutott levegő között; az időegységekben nem juthat elég vérsejt légcserébe a léggel, minek az összes vérre és szervezetre az a következése, hogy nem jut be elég előny a testbe. Ha a légző terület csökkenése kisebb fokú, a vérben fellépő élenyhiánynak alig lesz más következése, mint az, mi ez élenyhiányt annyira mennyire kiegyenlíti, hogy a légvételek néha felületesebbekké, de egyszersmind szaporábbakká válnak. A légző felület nagyobb fokú kisebbedésénél mindig szaporábbak és felületesebbek lesznek a légvételek, mindinkább növekedik a légző izmok erőlködése, egy bizonyos fokon túl pedig kifejlődnek a fuladás tüneményei. E tünemények kifejlődését és lefolyásának egymásutánját a légző felület fokozódó kisebbedésénél, kísérletileg tanulmányozhatjuk a következő módon. A nyulat felfeszítjük hanyattfekvő helyzetben a légző asztal nyúl deszkájára, légcsőmetszést teszünk, s a légcsőbe tett üvegcsapot összehozzuk a szellőzés értékének lemérése végett a ventilekkel és a gázórával. Ezután lecsupaszítjuk a mellkast és a nyakot, hogy szabadabban láthassuk a légző izmok működését. A légző felület fokozatos kisebbítését pedig mechanice eszközöljük, úgy hogy egy calibrirozott fecskendő segélyével időnként fokozódó mennyiségben langymeleg vizet vagy mézgaoldatot fecskendezünk az egyik vagy mindkét mellűrbe, mi által lépésről lépésre összébb-összébb nyomjuk a tüdőt és fokról fokra kisebbíthetjük a légző felületet. Minthogy a lemérő készülékkel a szellőző erők partiális értékét is meg- kapjuk, továbbá a kikészített nyakon és mellkason közvetlen észlelhetjük a különféle izomcsoportok működését is, ez összeállítás mellett könyedén megfigyelhetjük a tüdős légzés külső jelenségeiben a légzőfelület fokozatos szűkítése folytán fellépő változásokat. A következő táblázat egy ily kísérlet lefolyásának egyes adatait tartalmazza: A légző felület fokozatos kisebbülésének befolyása a légzésre. Egy középnagyságú tengeri nyúlnál 1874. febr. 28-kán d. u. 3° 15' légcsőmetszés létetett; a légcsőbe tett üvegcsap összehozatott a ventilekkel és a gázórával. A nyak és mellkasi izmok kikészíttettek. Láthatjuk, hogy amint jobban-jobban szűkült a légző felület azáltal, hogy az egymásutáni kísérletekben mindinkább összenyomatott a tüdő, a légvételi erőlködések annál nagyobb fokot értek el. A légvételek annál szaporábbak lettek. Ennek daczára a légző gépezet munka sikere (Nutzeffect) a szellőzés értéke mégsem érte el az eredeti magaslatot. A belégzési negatív és a kilégzési positív nyomás csak az első befecskendés után növekedett, de az is lecsökkent azután az eredeti magaslatra, későbben pedig mind 42 0 €. . Az átszelizett levegő mennyisége köbcent.-ekben zési szám A szellőző erő partialis értéke vízoszlop millimet.-ben J.S Jjf 31 M 0 ■s g W N >ffl O SO © '« be > '<o be ® '© tg Tünetek a légző izmokon© •1 bD *© <1 belég- i zésnél I kilégzésnél '© B W c6 < s ai 'ö N © S P4>© '© Vf N ~ 1© bei I. Légzési akadály nélkül normális légző felülettel 3°35' 500 54 55 65 58 3.6 9.2Rendes légvételi mozgások II. 10 ketm. 30°C ra hevített víz a bal mell-3°49' 500 70 165 155 75 165 80 6.0 7.1Kisfokú légvételi erőlködések hártyaűrbe fecskendeztetek III Még 20 köbetm. víz fecskendeztetek be, 4°4' 500 108 55 55 100 5.0 4.5Fokozódott légvételi erőlködések tehát ossz. 20 ketm. IV. Még 10 kőbetm. víz, 4°16' 600 130 50 50 117 4.3 3.8Nagyfokú tehát ossz. 40 ketm. V. Még 10 kőbetm. víz, tehát ossz. 50 ketm. 4°28' 500 131 50 50 120 4.1 3.7Légzési erőlködések VI. Még 10 köbemt. víz, tehát ossz. 60 ketm. 4°34'— — — — — Fuladási tünetek A ventileken nem bir légzeni VII. A befecskendezett vízből mintegy 25 ketra, kiszivattyúztatott. 4°54' 500 181 55 65 180 2.7 2.7Nagyfokú nehéz légzési tünemények 4M®. Bac. Budapest, 1874. October 18. előfizetési ar . helyben és vidékén egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kresp jelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utoza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-útoz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórvázlat közlönye. rJ''i «■ i m' IV»I Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Hő gy e s E. tr. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. (Folyt.) — Antal G. tr. Kimutatás Kovács J. tr. sebészeti korodájáról 1872/s-diki tanévben. (Folyt.) — Góth M. tr. A polgerjes fertőzés befolyása a szülésre. — Könyvismertetés. Menschenblattern und Schutzpockenimpfung. Von Dr. H. Friedberg. — Lehrbuch d. Geburtshülfe für Hebammen von Dr. E. Martin — Zur mechanischen Behandlung d. Versionen u. Flexionen des Uterus von Dr. J. A m a nn. — Lapszemle. A sisakvirágai hatása sebesülések következményeinél. Tsirexa. A homoeopathiaról. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás. — Pályázatok. Melléklet. Megrendelő jegy az „Orvosok zsebnaptára“ 1875. folyamára.