Orvosi Hetilap, 1874. november (18. évfolyam, 44-48. szám)

1874-11-08 / 45. szám

Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmente­síten­dek. Hirdetése­kért soronkint 15 új kr Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor­ utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kortavárlat közlönye. 4L Am­mXrn Budapest, [874. November 8. X­II.KennnLyolcB»dl.]c fV» 1 y­*®. _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: H­ő­gy­e­s E. tr. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. (Folyt.) — E­­­i­s­c­h­e­r Gy. tr. Közlemények Korányi Fr. t­r. korodájából. Adatok az agy elváltozásairól kis vittáncznál. II. (Vége). — Klein S. tr. A rokonszenves szemlékről. — Torday F. tr. A verhenyről, tekintettel a fővárosban közelebb uralkodott járványról. (Folyt.) — Könyvismertetés. Hermiologische und klinisch-chirurgische Erfahrungen und Beobachtungen von Dr. Fr. Baroth. — Lapszemle. Sebkezelés carbolsavval és vibriok fejlődése az így kezelt sebekben. Táreau: Dumas vegytanár, a franczia birodalom senatorának jelentése a hasonszenvi gyógyszerek készítése és árulása, valamint a hasonszenvi gyógyászat kórházakbani gyakorlata tárgyában. (Vége). — Vegyesek. — Pályázat. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél.­) Hőgyes Endre tr. magántanártól a budapesti kir. tud egyetemen. II. A szervezet elenyszükségletének mesterséges utón való fedezése mesterséges légzés által. A mesterséges légzés lényege. Kísérletek a légző felület szellőzési zavarainak kiegyenlítésére. A nehéz belégzés kiegyenlítve sűrített levegővel. A nehéz kilégzés kiegyenlítve ritkított levegővel. A szívó-fúvó (Wassertrommelgebiäse) alkalmazása mesterséges légzésre álla­toknál. A légáram szakgató. A mesterséges légzés hatása fuladásnál. A mesterséges légzés hatása a légző felület vértartalmára. A mesterséges légzés alkalmazása az emberi tüdős légzési zavarok kiegyenlítésére. Kü­lönböző módszerek fuladásnál a légző felület szellőzésének helyreállítá­sára (légbefúvás szájjal, a mellkas időnkénti összenyomása, a légző izmok villamos izgatása, mesterséges légző készülékek). A mesterséges légzés alkalmazása idült légzési zavarok kiegyenlítésére. Hauke, Waldenburg­ Cube és Storck mesterséges légző készülékei. A szívó-fúvó mint mester­séges légző készülék emberek számára. Mi eredmény várható a mestersé­ges légzéstől a légzési zavarok különféle alakjainál . A tüdős légzési za­varok kiegyenlítésére tett kísérletek eredményei embereknél. Uraim! Múlt előadásomban áttekintést nyertünk a tü­dős légzés zavarainak különféle változatai felett. Láttuk, hogy e zavarok bárhonnan veszik is kiindulásukat, végső kimenetelükben mindnyájan azt eredményezik, hogy a szerve­zet élenyszükséglete nem fedezhető kellőleg, hogy ebből kifolyólag az egész szervezet háztartására kiterjedő változá­sok lépnek fel, melyeknek jelentősége épen az előnybevitel csökkenésének fokával áll szoros kapcsolatban. Jelen előadásom tárgya a mesterséges légzés reend, melynek segélyével azon helyzetben vagyunk, hogy a szer­vezet élenyszükségletét mesterséges úton fedezhetjük, s ez­által a szervezet háztartásában felmerülő zavarokat kiegyen­líthetjük, a különböző légzési zavaroknál a bántalom termé­szetéhez különböző eredménynyel. A mesterséges légzés lényege abban áll, hogy a tüdős légző felület szellőzését a szervezeten kívül eső erők igénybe vétele által eszközöljük, még­pedig vagy úgy hogy figyelembe véve a meglevő szellőző erőket csak a hiányzó erőmennyisé­get pótoljuk külső erővel, vagy úgy hogy a szellőző gépezet munkáját egészen külső erőkre ruházzuk. Az erőpótlás vonat­kozhatni külön a belégzési, külön a kilégzési szakra, vagy pe­dig mind a kettőre. Hasonlóképen ha a légzést egészen külső erőkre bízzuk, tehetjük azt, hogy csak a belégzést eszközöl­jük mesterségesen és a kilégzést hagyjuk a tüdő ruganyos összehúzódására, avagy ténylegesen hozzájárulunk a kilég­zési munka-művelethez is. Tekintsék meg e felfeszített tengeri nyulat (1. ábra). Ennek én most a légcsövébe tett üvegcsapját összekötöm a villacsővel. A légzés így a ventileken és a gázórán át törté­nik, s ha a mellkas­izmokat lecsupaszítom, a be- és kilég­zés jelenségeit a múlt előadásban ismertetett módon észlel­hetjük. Zárjuk be a­ csapot félig, mint látjuk, mindjárt fel­lépnek a nehéz belégzés tüneményei, a bordaközi és a nyak­izmok élénken működnek, azonban a gázóramutató egy idő múlva lasabban mozog, a légző felület szellőzése nem törté­nik rendesen. Most már tudják értelmezni e tüneményeket. A belégzési csap félig bezárása folytán az állat csak felényi levegőt kap a belégzési Ventilen (B) keresztül, abban felé­nyi mennyiségű elenyt, mint azelőtt. Megkevesbbedett az elegybevitel a vérbe, ennek folytán bomlási termények hal­mozódtak fel benne, melyek a nyúltagyi légző központokra hatva élénkebb működésbe hozzák a belégző izmokat. A mellkas ennek folytán jobban tágul, benne ritkább lesz a levegő és a szűkült résen nagyobb gyorsasággal terül be a 20-ventilből jövő községi levegő. A beárulás e gyorsulása azonban nem elég arra, hogy a légző­felület kellő mennyi­ségű levegőt kapjon, a nehéz légzés folytonosan fennáll és a gázóra mutatja a szellőzés csökkent voltát Ha azonban nagyobb nyomási különbséget idézek elő a belégzési levegő és a tüdő üreg levegője között, azáltal hogy a községnél kellőleg sűrűbb levegőt leheltetek be az állattal, elmúlnak a belégzési nehézségek. E czélra összekötöm a légző asztal 1. sz. csapját a­­B-belégzési ventil­­ üvegcsövével. Az 1. sz. csap az asztal alatt a szívó-fuvó ’) (Wasser­trommelgebläse) fújtató csövével van kapcsolatban, melyből *) Lásd „OHL.“ 42. sz.­­ x) A szívó-fuvó készüléknek szerkezetét (Wassertrommelgebläse), melyet a laboratóriumokban fújtató asztal helyett­­ szoktak használni, a 2-dik ábra tünteti elő. A 1B két rövid henger, mely mindenik egy-egy csővel van összeköttetésben. A jB-henger csőve ék­ csővel végződik, az 45

Next