Orvosi Hetilap, 1874. november (18. évfolyam, 44-48. szám)
1874-11-22 / 47. szám
.Hegy Jelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 1s frt. A közlemények és fizetések bérreentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 nj kr ORVOSI HETILAP. Somis külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. November 22 Budapest, 1874. SÍK* ■■ I c*«if««I i *'*w MV» I 3p"** . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Hőgyes E. tr. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről , zavarok kiegyenlítésénél. (Folyt.) — B o ro s nyai L. B. tr. Adatok a kötszövet-túltengési agysérv (paralysis progressiva) differentiatis kórisméjéhez. (Folyt.)— Sein S. tr. A rokonszenves szemlékről. (Folyt.) — Torday F. tr. A verhenyről, tekintettel a fővárosban közelebb uralkodott járványra. (Folyt.) — Könyvismertetés. Michael Messing. Ueber Behandlung der Metrorrhagien Neuentbundener mit Beschreibung eines neuen Verfahrens. — Lapszemle. Apróbb lapszemelvények. Tereza : A budapesti orvosegyletnek a képviselőházhoz intézett kérvénye a keresetadó tárgyában. — A budapesti kir. orvosegylet 1874. nov. 14-kén tartott rendkívüli ülése. — Margó T. tr. Agassiz Lajos emlékezete. (Folyt.) — A békésmegyei orvos-gyógyszerészegylet 1874. oct. 22-kén tartott közgyűlése. — Vegyesek. Melléklet. Előfizetési felhívás Charles Darwin munkáira Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről zavarok kiegyenlítésénél. Hőgyes Endre tr. magántanártól a budapesti kir. tud egyetemen. (Folytatás). Miután így tetszés szerint mérsékelhető és kellő menynyiségű sűrített és ritkított levegőnk van a be-, illetőleg a kilégzésnek könyítésére, lássuk először elméletileg mi várható a mesterséges légzés elemétől az idült tüdős légzési zavarok különféle alakjainál? azután gyakorlatilag, mily eredményeket mutat fel eddig elő e tekintetben a tapasztalás ? Könyen beláthatólag legtöbb eredmény várható a mesterséges légzéstől azon légzési zavaroknál, melyek a légző felület hiányos szellőzésén alapulnak. Azt a zavart, mit a légző felület szellőzésében a légcsőnek, a nagyobb és kisebb hörgőknek szűkülete idéz elő a belégzési légáramlásban, várni lehet, hogy embernél is épen olyan szabatosan kiegyenlíthetjük, mint tapasztaltuk az állatokon tett kísérleteinknél, azáltal hogy kellőleg sűrített levegőt légeztetünk be a beteggel. Ezért a légcső- vagy nagyobb hörgőknek szűkülete által okozott nehéz belégzésnél, hörghurutnál, a szervezet előnyszükségletét mesterséges belégzéssel kellőleg fogjuk pótolhatni. Hasonlókép kellő eredmény várható a szellőzési zavar azon második alakjánál is, mely a tüdő ruganyosságának csökkenése folytán keletkezik, a tüdőlégdagnál. Itt ugyanis szintén a szellőzés elégtelen. A ruganyosságát vesztett tüdő kilégzéskor nem húzódhatik össze kellőleg és nem tolhat ki magából annyi levegőt, amennyit kellene, mi miatt aztán a következő belégzés alkalmával sem tágulhat ki annyira, hogy kellő mennyiségű levegőt vehessen fel. A légző felület nem kap az időegységekben elég levegőt és ebben elég előnyt. Innen az erőltetett be- és kilégzés. A szellőző gépezet e mechanikai hibáját helyre lehet pótolni az által, hogy a kilégzés ritkított levegőbe történik. Ez kiaspirálja a tüdőből a benne maradt felesleges levegőt és a következő belégzéskor a tüdő tágulási határa ismét a rendessé változván, a felvett levegő mennyisége elég leend a légzőfelület kellő szellőzésére. E hatás várható a tüdőlégdag azon alakjánál, melyeknél még mélyebb fokú szövetszerkezeti változások nem fejlődtek ki, mely változások, ha beállanak, a kiegyenlítés nem lehet tökélyes, annál kevésbbé, mennél nagyobb fokú a szövetszerkezeti változás, mennél több alveolus pusztult már el, mennél jobban megkisebbedett a légző felület. Az adott körülmények között azonban a mesterséges légzés segélyével legjobban kihasználhatjuk a meglevő légző felületet. Hasonló kilátás mutatkozik a jó eredményre a légző izmok működési zavarai által feltételezett szellőzési rendellenességeknél, mert hiszen mint kísérletileg láttuk, kellőleg sűrített és ritkított levegővel, ha azt felváltva rendarányosan alkalmazzák a tüdőre, a légző izmok aktív működése nélkül is fenntarthatjuk a légzést. Az alkalmazásnál a beteg részéről csak annyi teend szükséges, hogy belégzés alkalmával nyissa fel a hangrést, hogy a levegő betolulhasson a tüdőbe, így eredményt várhatunk a légzőizmok működési csökkenése által előidézett zavaroknál, pl. a fuladásnál, azon szakban, midőn a mellkas mozogni már megszűnt. Hogy a beidegzési zavarok folytán keletkezett szellőzési zavaroknál mily eredmény fog beállani, előre láthatólag attól fog függeni, vájjon a mesterséges légzést alkalmazhatjuk-e oly erélylyel, mely a rendellenes beidegzés folytán a légző izmokban fellépő szabálytalan összehúzódásokat legyőzhesse, a nélkül hogy alkalmazásával kockára tennénk a tüdőszövet épségét. Ha pl. a légző izmok tetanusban vannak és a légző felület szellőzésében a miatt keletkeznek zavarok, hogy a mellkas nem tágulhat és szűkülhet rendarányosan: a mesterséges légzésnek hatása attól fog függeni, vájjon alkalmazható-e az oly erővel, hogy legyőzhesse a rendes akadályokon kívül még a dermenetben levő légző izmok által okozott akadályokat is, anélkül hogy oly nagyfokú nyomást és ritkítást lenne szükségünk igénybe venni a mellkas tágítása és szűkítése végett, mely a tüdőszövetre nézve egyáltalában nem lenne közönyös. Így áll a dolog azon szellőzési zavarokkal is, melyek a mellkas architectural szerkezetének változása és a légző gépezeten kívül eső akadályok folytán merülnek fel. A várható eredmény minősége itt is attól fog függeni, mily erélylyel alkalmazhatjuk a sűrített és ritkított levegőt a be-, illetőleg a kilégzési akadályok legyőzésére azon határokon belül, melyek között a tüdőszövetekre a mesterséges légzés ártalom