Orvosi Hetilap, 1895. november (39. évfolyam, 44-47. szám)

1895-11-03 / 44. szám

516 ORVOSI HETILAP 1895. 44. sz irányában, úgy látszik, régibb traditiók befolyása alatt; nekem legalább nem sikerült az összes hazai sebészi irodalom át­kutatásánál e tárgyról nevezetesebb feljegyzéseket feltalálni. Egészben négy operált eset közöltetett. A golyva teljes ki­irtásának egy esete, melyet tannyl operált és 1889-ben a kir. orvosegyesü­let XX. ülésén bemutatott és Nuszeri 2­3 munkácsi közkórházi igazgató-főorvos három esete, melyek között kettő­nél teljes, a harmadiknál féloldali exstirpatio végeztetett. Ugyan­ezen dolgozatban, mely Kovács József tanár 25 évi tanár­kodásának ünneplése alkalmával az „Ünnepi dolgozatok“ kötetében 1894-ben megjelent, fel van többek közt említve, hogy Kovács már régebben alákötötte a pajzsmirigy ereket golyvánál. Kétséget nem szenved, hogy ezen néhány operált eseten kivül egynémely hazai sebésztől több golyvaeset vettetett műtét alá, azonban az operatív golyvakezelés rendszeres űzését, mely jelenleg már mindenütt meghonosult, hiába keressük nálunk. Úgy tetszik, mintha mi még mindig ragaszkodnánk azon régebben kétségkívül jogosult, mai napság azonban már oly általánosságban még sem érvényes nézethez, hogy a golyva műtétek rendkívül veszélyesek s így megelégszünk a struma intern kezelésével és a sebészi palliativ gyógymódok alkal­mazásával. Még pedig mily termékeny talajt találna a szak­sebész hazánkban a golyva­sebészet gyakorlására ! Ismert dolog, hogy a golyva az országnak északra és keletre fekvő hegyes megyéiben, nemkülönben a Csallóközben és a Stájerországgal határos megyékben endemikusan fordul elő s nem egy ember­élet esik neki áldozatul. Nem volna, mint hiszem, hálátlan feladat Magyarország golyvaterületeit kikutatni és a golyva­betegség gyakoriságát az egyes territóriumok szerint számok­ban kifejezni, ha nem is emelhetünk mindjárt igényt mind geológiai, mind orvosi tekintetben oly pontos és tökéletes munkára, mint mind Kocher­nek „Über Vorkommen und Ver­­theilung des Kropfes in Canton Bern“ (Ein Beitrag zur Kenntniss der Ursachen der Kropfbildung von Prof. Dr. Theodor Kocher Bern 1889, K. J. Wyss) czímű műve. A nálunk végzett golyva-műtétekről szóló jelentések csekély számát tekintve nem fog feleslegesnek feltűnni ezen kis közleményem közzététele, mely magában foglal három golyvaműtétet, melyet másodorvosi működésem alatt egy év lefolyása alatt a fővárosi szt. János-közkórházban és egy negyediket, melyet magángyakorlatomban végeztem. Feladatomat azonban csak akkor tekinteném befejezettnek, ha adataim által hazai szakkortársaim ügyeimet a golyva-sebészet rend­szeres gyakorlatára eredménynyel felhívnám. Kortörténetek. ......... János, 14 éves, vasúti őrnek fia Pettendről Fehér­megyében, 1892. deczember 17-dikén felvétetett a szt. János-kórház sebészi osztályára. Állítása szerint sem a családban sem a faluban golyva nem fordul elő. 1892. tavaszán beteg észrevette, hogy nyaka vastagodik. Ugyanezen év augusztus havában a nyaki­dag tetemesen nagyobbodott és gyors növekvés folytán légzési nedélyek állottak be, melyek a beteget kényszerítették, hogy kórházunkban keressen segélyt. A korának megfelelően fejlett fiú mérsékelt táplálkozást mutat. Nyaki daganatán és az ezzel összefüggésben levő légzési nekélyeken kívül betegségről nem panaszkodik. A mellső nyakháromszög (Halsdreieck) jobb felében a nyelvcsont magasságától kezdve a jugulumig két férfiököl-nagyságú, feszesen rugal­mas, eltolható, göbös daganat, mely nyelésnél a gégével együtt mozog. A daganat felső csúcsán és közepén egy-egy nagyobb, jobban ki­domborodó, tyúktojás-nagyságú göb. Az isthmusban egy diónagyságú csomó. A pulsáló carotis emeli a daganatot, melynek felső csúcsába az izonvastagságnyira tágult, erősen lüktető art. thyreoidea sup. ereszkedik. Kórisme : foetalis adenoma a jobb pajzsmirigy lebenyben és az isthmusban. A műtét deczember 22-dikén chloroformnarkosisban végeztetett. Körülbelül 30 cm. hosszú, ívalakú metszés, mely a bőrön és platysmán áthatol és a jobb fossa retrom­axillaristól a bal sterno-clavicularis ízületig terjed. A musc. sterno-, omo- és thyreohyoideus, melyek a daganatot keresz­tezik, átmetszetnek. Az art. és vena thyreoid. sup.-nak és a daganat fel­színén végigfutó edényeknek kettős alákötése és átmetszése után az­­ Orvosi Hetilap 1889. Lásd junius 8-dikán tartott ülésről szóló jegyzőkönyvet. 3 Ünnepi dolgozatok Kovács József dr. (1869—1894) negyed­­százados tanárkodásának emlékére. Bakó Sándor dr. és Budai Kálmán dr. közreműködésével szerkesztette Réczey Imre d­r. Adatok a golyva­kiirtás operatiójához Nuszer Lajos dr.-tól, 109. lap. egymás felett fekvő göbök felett a mirigy-gyurma bemetszetik a göbök tokjáig, mire azok a mirigy-gyurmából tompán, jelentékeny vérzés nélkül kifejtetnek. Ugyanez történik az isthmusban elhelyezett diónagyságú csomóval, mire az üregek néhány vérző edény alákötése után jodoform­­gaze csíkkal kitömetnek. A jodoformgaze csíkok a melléjük fektetett draincsövekkel kivezettetnek, mire a sebvarrat következik. A műtét alatt végzett véredény alákötések száma 60 volt. Dec­ember 26-dikán első kötésváltoztatás, mivel a hőmérsék 25-dikén este 38'4°-re emelkedett. A seb semminemű reactio tünetét nem mutatja. A tamponáló jodoformgaze, mely genyes, a sebüregekből eltávo­­líttatik. A draincsövek meghagyatnak. Esti hőmérsék 40°. Deczember 27-dikén. Reggeli hőmérsék 38J5°, esti 40°, kötés­­változtatás. Daczára a magas hőmérséknek a közérzet jó. Betegnek étvágya van és nem tartható ágyban, fel és alá sétál a szobában és foglalkozik. Deczember 28-dikán. A seben reactio nem észlelhető. Reggeli hő­mérsék 38-0°, esti 38’5°. Deczember 30-dikán. Reggeli hőmérsék 37'6°, esti 38'7°. A varratok eltávolíttatnak. A seb per primum gyógyult, a drain csatornákat kivéve. Deczember 31-dikén. 26-dika óta naponkénti kötésváltoztatás. A heg közepe táján fekvő szúrcsatornák egyikéből nyomásnál néhány csepp geny ürül ki. A bevezetett sonda néhány cm­-nyi távolságra halad a bőr alatt, melynek felhasítása után egy a sebüregben elfelejtett jodoform­­gáz-tampon távolittatik el. Drainage. Hő reggel 38°, este 39-0°, 1893. Január 1-jén. A hőmérsék csökken, a mennyiben reggel 37'8°, este 38-0°. Január 2-dikán. Reggeli hő 37‘5°, esti 39‘7°. Január 3-dikán. A metszési hegben mogyoró nagyságú bőralatti tályog, mely felhasíttatik és belőle geny és egy fel nem szívódott catgut­­ligaturával ellátott szövetcsonk ürül ki. Ezentúl rendes hőmérsék. Január 10-dikén ismét jelentkezik egy kis tályog a nyak közép­vonalában, melyből a felhasítás után szintén egy ép catgutfonál ürül ki. Január 20-dikán az összes draincsövek eltávolíttatnak. Január 28-dikán az összes sipolyok be vannak gyógyulva. Február 11-dikén beteg gyógyultan lett a budapesti kir. orvos­egyesület illésén bemutatva és 12-dikén elbocsátva. (Folytatása következik.) A gyökeresnek nevezett vízsérvmlítés egy új módo­sítása. Baum garten Samu dr.-tól. A hydrocele vaginalis gyógyítására mai nap használat­ban levő módszerek közül egyik sem olyan, hogy minden tekintetben megfelelőnek volna mondható. Ha végig vonulnak szemem előtt azon különféle eljárások, melyeket a különféle nemzetiségű és hazai sebészek által láttam alkalmazni, egyik sem olyan, hogy mondani lehetne reá: veszélylyel nem járó, a mellett néhány nap alatt vezet gyógyulásra és recidiva biz­tossággal zárható ki, ez utolsó okból a radikális hydrocele műtét elnevezés nem is jogos. Ha nem praktikus, hanem theoretikus szempontból szemléljük a dolgot, igazán radikális­nak csak akkor volna nevezhető a műtét, ha a hydrocele folyadékát termelő tunica vaginalis teljesen eltávolíttatnék; mai nap többnyire nem is anatómiai, hanem physiológiai viszo­nyok azok, melyek a sebész működésének határt szabnak, esetünkben azonban épen bonettani viszonyok azok, melyek általunk méltánylandók. A tunica vaginalis herét és részben mellékherét fedő része a tunica albugineával oly szoros össze­kötetésben áll, hogy leválasztása a mirigyállomány megsértése nélkül és így fenntartásának veszélyeztetése nélkül lehetetlen. Eddigelé a hydrocele recidiválását csakis azon esetekben bír­tuk biztossággal kizárni, a­midőn a beteg here eltávolítása is szükségből végre lett hajtva. Módszerem ismertetése előtt szükségesnek találom azon eljárásokat végig tekinteni, melyek eddigelé alkalmazásba kerültek a hydrocele vaginalis gyógyítására, már csak azért is, hogy azok tökéletlen voltára utalhassak. A hydrocele kezelési módszerei beoszthatók sebészeti be­avatkozással nem járókra és sebészetiekre. Gyermekek vízsérve sokszor önként múlik el. Fayrer szerint Indiában gyakoribb nem benszülött felnőtteknél a hydrocele, onnan ha visszatérnek Angliába, magától múlik vagy egyszerű punctióra. Heveny víz­sérvnél, mint az heveny mellékherelek után előfordul, kétség­telenül sok esetben siker érhető el módszeres compressióval, a­mire elegendő wattéval kibélelt suspensorium által gyakorolt nyomás, fokozatosan növelve a wattarétegek számát; a serotum­­nak collodiummal való bevonásától is láttak sikert, a jód kenőcsök és festvény alkalmazása mindennapi, még belső

Next