Orvosi Hetilap, 1913. június (57. évfolyam, 22-26. szám)
1913-06-29 / 26. szám
57. évfolyam. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR 26. szám. Budapest, /9/3 g y/z/ws 29. ORVOSI HETILAP FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Hevesi Imre és Benedek László: Közlés a kolozsvári tudomány-egyetem sebészeti és ideg-elmegyógyászati klinikáiról. (Igazgatók: Makara Lajos dr. és Lechner Károly dr. egyetemi tanárok.) Foerster-műtétek gyermekkori spasmusos paraparesis és hemiplegia infantilis spastica eseteiben. 483. 1. Wachsmann Alvin: Közlemény a székesfővárosi szt. János-közkórház elmebetegosztályáról. (Főorvos: Hudovernig Károly dr., egyet, magántanár.) Tuberculinkúra eredményei paralysis progressiva eseteiben. 486. lap. Deutsch Ernő: A gyermekkori gümőkórság leküzdésére szükséges socialis hygienés intézkedések. 489. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Wilhelm Wechselmann: Über die Pathogenese der Salvarsantodesfälle. — Lapszemle. Belorvosion. Rahel Hirsch: Adrenalin és hőszabályozás. — Sebészet. Lotsch: A vérerek lövési sérülései Gyermekorvostan. R. Blanchard : Az iskolás gyermekek nagysága és ültetése. — Börkórtan. K. Herxheimer: Hajtörés sajátságos esete. — Venereás betegségek. E. Klausner: A tertiaer syphilisnek klinikailag alkalmazható bőrreactiója. — Húgyszervi betegségek. Leguen: Hajtűk a húgyhólyagban. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Pohl: Idősült izületgyuladás és hideg tályog. — Finkelstein: Csecsemőkori laryngospasmus és tetania. — Manché: Artemidol. 492— 494. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 494. lap. Vegyes hírek. 494. lap. Tudományos társulatok. 496- 499. lap EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a kolozsvári tudomány-egyetem sebészeti és ideg-elmegyógyászati klinikáiról. (Igazgatók: Makara Lajos dr. és Lechner Károly dr., egyetemi tanárok.) Foerster-műtétek gyermekkori spasmusos paraparesis és hemiplegia infantilis spastica eseteiben. Írták: Hevesi Imre dr., egyet, ez ny. rk. tanár és Benedek László dr., tanársegéd. 1. eset. Z. A. 14 éves, bérkocsis leánya, aki 1913 január hó 2.-án vétetett fel a helybeli sebészeti klinikára. Jelen betegsége előtt, 8 éves korában kiálloit pertussistól eltekintve, egészséges volt. Egy évvel a felvétele előtt egy reggel felkelés után szülei figyelmessé lettek bizonytalan, sántító járására, ami azóta még fokozódott, majd járás közben térdeit súrolni kezdte és hosszabb járás után különösen a jobb bokájában fájdalmakat érzett. A sebészetről ambulantiánkra küldetett: 1913 január 6.-án, az idegstatus felvétele végett, mely akkor a következő volt: A jobb alsó végtag egészében, különösen hossznövésében a balhoz képest visszamaradt, amennyiben a spina iliaca ant. sup. és a malleolus lat. distalis pontja közti távolság jobboldalt 755, baloldalt 775 cm. Nagy tompor-külboka távolsága jobboldalt 71, baloldalt 73 cm. A lábszár középkerülete jobboldalt 27 cm., baloldalt 28 cm. A czomb kerülete a canalis adduct. Hunteri proximalis nyílásának magasságában jobboldalt 375, baloldalt 38 cm. A spasmusos alapon előállott genu valgum a bal alsó végtagon kifejezettebb. Mindkét oldalt equinovarus lábtartás. A járás kifejezetten spastico-paresises és leginkább a czombadductorok hypertonusa által zavart. Passiv mozgások alkalmával a rigiditás különösen a czombadductorokban és triceps surae-ban szembetűnő. Aktív mozgások alkalmával különösen a quadriceps femoris mutat mindkét oldalon paresist. A bal lábszár és a láb bőre hűvös, kissé cyanosisos, továbbá szárazabb. A patellaris, Achilles-ínreflexek excessive fokozottak, a felső végtagok mély reflexei hasonlóképpen fokozottak. Az alsó végtagokban spasmusos remegések kísérik az intendált mozgásokat. Babinski-, Mendel-, Bechterew-, Rossolimo-, Schäfer-féle tünetek, valamint keresztezett adductor-tünet és lábcsonás mindkét oldalon kiválthatók. Érzés-zavarok nincsenek. Az izomzat elektromos ingerlése normális qualitású reactiókra vezet. Az agyidegek innervatiós területein eltérések nem találhatók. Egy későbbi vizsgálatkor a bal facialis innervatiója activ mozgások alkalmával kissé csökkentnek látszik. Intelligentiája korának megfelelő, activ, passiv társítások promptak, tökéletesek. Diagnosis: Diplogia infantilis spastica. Therapia: Foerster-műtét ajánlva, utána physicalis utókezelés. A Foerster-műtét 1913 január 13.-án végeztetett. Kimetszettek a 2. sacralis és a 2., 3. és 5. lumbalis érző gyökök. Folyó év február hó 7.-én a beteg utókezelés végett az ideggyógyászati klinikára tétetett át. Az ekkor felvett státusból kiemelendőnek tartjuk a következőket: Középnagyságú, szabályos koponya; a koponyafal ép, a gerinczoszlop szabályos lefutású; percussióra sem a koponya, sem a gerinczlop érzékenységet nem mutat. A szemmozgások, a nyelés, a rágás, a nyelvmozgások, a fejmozgások, a hangképzés szabad; a bal faciális beidegzése gyengült; mindkét fül félig lenőtt, a bal fül scaphája keskenyebb. A beteg gyengébben táplált, anaemiás; a lábfejek hűvösek, cyanosisosak; a belső szervek épek; hólyagvégbélzavarok nincsenek; a crombadductorokban és triceps suraeban az állandó merevség csökkent, ennek következtében a járás könnyebb lett; intendált mozgásokat kisérő spasmusos tremorok alig jelentkeznek; az equinovarus lábtartás teljesen eltűnt, hogy helyet adjon a mindkét oldalt szembetűnő vargus-állásnak a térd- és lábtestületekben, különösen baloldalt; a fent említett spasmusos tünetek mindannyian jelen vannak. A quadriceps