Orvosi Hetilap, 1927. április (71. évfolyam, 14-17. szám)
1927-04-03 / 14. szám
1927. 14. sz. ORVOSI HETILAP Az elmondottak előrebocsátása után rátérünkjelen munkánk célkitűzésére. Az alább részletezendő I. szövettenyésztési módszerrel, II. transplantatiós állatkísérletekkel azt a kérdést akartuk mélyrehatolóan kivizsgálni, hogy a vér isó és agglutináló tulajdonságának mennyiben van szerepe a transplantatio biológiájában. Ennek a feladatnak a két különböző irányban végzett vizsgálattal igyekeztünk megfelelni. Ezek alapján kísérleteinket két részben tárgyaljuk. I. Megfigyelés tárgyává tettük, hogy az emberi szövetek hogyan viselkednek, ha sterilen explantáljuk, és azután: a) saját plasmában; b) ugyanazon csoportbeli — iso — és c) ha agglutináló, „nem megfelelő“ vércsoportbeli egyén vérplasmájában igyekszünk továbbtenyészteni. Váljon az egymástól agglutinatio szempontjából eltérő plasmaközegben kifejlődnek-e olymérvű elváltozások, melyek kórszövettanilag megfigyelhetők? E kérdés megoldására az orvostudomány legújabb kísérleti módszerét, a szövettenyésztést használtuk fel. Minthogy a mi célunk csakis a különböző vérplasmák hatásának vizsgálata, nem törekedtünk valóságos tenyésztésre. Így mi a szövettenyésztés módszere alapján a különböző plazmákban eltett szövetféleségek túlélését vizsgáljuk, a plasmaközeghez a tenyésztést elősegítő embryonalis extractumot nem keverjük hozzá. Embernél a steril plasma nyerése nem ütközik nagyobb nehézségbe. Novocain anaesthesiában kikészítjük a vena mediana cubitit, beléje parafinnal bélelt canult kötünk s a kiömlő vért ugyancsak kiparaffinozott centrifugacsövekben fogjuk fel. A vérvételt mindenkor laboratóriumban, a centrifugakészülék közvetlen közelében végeztük, úgyhogy a felfogott vért azonnal megcentrifugáljuk. Begyakorolt segédlettel a véna megnyitása és a centrifugacsőnek a centrifugakészülékbe való elhelyezése és annak megindítása közötti idő kb. 20 mp-et vesz igénybe. Így természetesen nem fenyegethet a vérnek megalvadása. A kérdéses szövetféleséget az explantatio után egy órán belül feldolgozzuk, de addig is Ringer-oldatban, jég között tartjuk. A szövetdarab felvágását ugyancsak Ringer-oldatban végezzük, majd függő cseppmódszerrel ágyazzuk be egy-egy csepp plasmába. Az így nyert culturákat 37 fokos villanyos thermoszatba helyezzük, s 48 óránként Rinflrer-oldatban átmossuk s friss plasmába helyezve, ismét függőcseppben raktározzuk el. A culturák tanulmányozásánál úgy járunk el, hogy azokból bizonyos időközökben egynéhányat kiveszünk, azokat szövettanilag feldolgozzuk. A magfestés eltűnésétől, illetve a degeneratív folyamatok fellépésétől számítjuk a culturák halálát. Tudatában vagyunk annak, hogy bár a magfestés eltűnése a cultura halálát jelenti, de viszont nem tesz bizonyságot arról, hogy mindaddig a cultúra élt-e? Az utóbbira főleg a sejtkivándorlásból és a sejtoszlási alakokból következtethetünk. Első kísérletsorozatunk lényege tehát abból áll, hogy bőralatti kötőszövet, verejtékmirigy, nyirokcsomó és hereszövetet az illető saját, továbbá ugyanazon vércsoportba tartozó egyén és a szövetadó vérét agglutináló egyénből származó plasmába ültetjük. A megfelelő időközökben párhuzamosan feldolgozott cultúrák szövettani vizsgálatából következtetünk a különböző kharakterű plasmák hatására. Eredményeinket a mellékelt táblázatok tüntetik fel. I. csoport: bőr alatti kötőszövet, verejtékmirigyek. Vércsoportok: II., II., III.; tenyészetek száma: 90. Ezen táblázat lényeges különbséget tüntet fel a saját iso- és agglutináló plasmában eltett szövetféleségek között. A saját plasmába tenyésztett szövetek maximális szaporodóképességüket a harmadik napon érik el, amikor bennük kiterjedt magoszlást lehet megfigyelni, egyedül a sima izomszövet az, amely csak túlélési állapotban van, mert benne magoszlást nem sikerült kimutatni. A negyedik naptól kezdve lépnek fel degenerátiós jelenségek, a szövet alapjában véve még az ötödik nap után is, kiterjedten mutat magfestést, s az elhalási jelek is csak mérsékelt fokban lépnek fel. A legkedvezőbb viszonyokat ezen tenyészet keretén belül az ugyanabba a vércsoportba tartozó egyén vérplasmájába ejtett szövetek tüntetik fel. Mind a három szövetféleség még a negyedik napon kifogástalan festődési viszonyokat tüntet fel, sejtszaporodás szempontjából a legkedvezőbb idő az első és harmadik nap között van. Itt is ugyanaz a jelenség mutatkozik, mint a saját plasmában eltett szöveteknél, t. i., hogy az izomszöveten magoszlást nem lehet megfigyelni, bár túlélési szempontból semmiben sem viselkedik máskép, mint a többi szövetek. A legfeltűnőbb elváltozásokat az agglutináló plasmában eltett szövetek mutatják. Itt ugyanis kitűnt, hogy kifogástalan magfestésű szöveteket egyáltalában nem sikerült kapnunk. A degenerátiós jelenségek már kiterjedten a hatórás tenyészetekben is fellépnek, amihez az első naptól kezdve hozzájárul még az a jelenség is, hogy a hámsejtek legnagyobb része haematoxylinnel nem is festődik, hanem a sejtcontúrok épségben tartása mellett eosinnal intensiven pirosra festődik. A hám- és kötőszöveti tenyészetek így már a negyedik napon teljesen elhalnak, annyira, hogy semmiféle magfestést nem mutatnak. Legérzékenyebb az agglutináló plasmával szemben úgy látszik a sima izomszövet, mert a sima izomszövet a legkorábban, 6 órával az explantatio után már nem mutat magfestést, az izomrostok alakilagsértetlennek látszanak, de van Giesennal sem festődnek. Ezen tenyészetből tehát általában az látszik, hogy a legkedvezőbb táptalaj a szövetek számára a saját és ugyanabba a vércsoportba tartozó egyén plasmája, különösen az utóbbi, amely ezen tenyészetben még kedvezőbb viszonyokat tüntet fel, mint a saját plasma. A legkedvezőtlenebb életfeltételeket az agglutináló plasma nyújtja a szöveteknek, olyannyira, hogy a degeneratiós Idő Saját (II. vércsoport)Iso(II. vércsoport) Agglutináló plasmában (III. vércsoport) mirigyhám kötőszövet sima izomszövet mirigyhám kötőszövet sima izomszövet mirigyhám kötőszövet sima izomszövet 6 óra +++ 4-4-4-+++ +++ +++ +++ nincsen ++— 16 óra+++4-4-4-+++ ++++++ +++ ++ paradox festés ++ 24 óra + + + magoszlás 4-4-4-magoszlás +++ nincsen 4-4-4-magoszlás +++ 4-4-paradox festés ++— 3 nap + + + magoszlás 4-4-4-magoszlás +++ nincsen 4-4-4-raagoszlás +++ 4-paradox festés ++— 4 nap ++ ++— +++ +++ +++— — — 5 nap ++ ++— az összes kultúrák feldolgoztattak 367