Orvosi Hetilap, 1940. július (84. évfolyam, 27-30. szám)
1940-07-27 / 30. szám - MELLÉKLET - Orvostudományi Közlemények
204 ORVOSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1940. 7. szám. Az Erzsébet Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének közleménye. (Megbízott igazgató: Entz Béla ny. r. tanár.) Az egyetemes orvos törvényszéki orvosi működése. Irta : Beöthy Konrád dr., egyet. rk. tanár, kir. törvényszéki orvos. (Folytatás.) III. A hirtelen halál eseteiben találkozunk súlyos, anatómiai elváltozásokkal járó, az élet folytatását — tapasztalat szerint — lehetetlenné tévő betegségekkel. Minthogy ezekben az esetekben az elváltozások feltűnőek, az okozati összefüggés megállapítása nem nehéz, legfeljebb abban lehet kétség, hogyan magyarázzuk az elváltozásokat. Lágyburki vérzést okozhatnak a basaliris erek megrepedt aneurysmái, lépfene, vagy olyan agyvérzések, amelyek kifelé áttörtek. A zsákszerű, legtöbbször vékonyfalú, egyenként, vagy esetleg csoportosan elhelyezkedő aneurysmák a véralvadék eltávolítása után legtöbbször könnyen megtalálhatók, de kicsiny aneurysmák megtalálása nem mindig sikerül. Nyilván vannak olyan esetek is, amikor amikor az erek aneurysma nélkül repednek meg. A vérzések túlnyomólag a hasison fekszenek, ellentétben a lépfenés vérzéses agyhártyagyulladással, amely különösképen a domborulaton van. A lépfene-bacillus kimutatása a vérzésekben vagy erekben (lépfenebacillus-embolia) és más, egyéb létét is bizonyítja a diagnosist. Ha a vérzés munka végzése közben keletkezik, még akkor sem traumás az; gümőkóros agyhártyaláb váratlan halálkor olyan határozott lehet, hogy a halálok nem lesz kétséges. Az agy állományában keletkező vérzés leggyakrabban arteriosklerotikusok agyán észlelhető vagy az agyi erek miliaris aneurysmái esetében, majd meg daganatokból, rángógörcs részjelenségeként, vagy mint haemophyllás spontán vérzés fiatalokon. Nagy agydaganatok, agyhályogok (áttétel a tüdőből), cysticercus hólyagok nyilvánvalóvá teszik a halált. Embóliák, lágyulások a híd környékén, sinus thermosis haemorrhagiás gyulladással gyermekeken, felnőtteken nem ritkák hirtelen halál esetében. A vérzést könnyen traumás eredetűnek tarthatja nem szakorvos. A nyaki ereken látható durva elváltozások közül megemlítjük az idegen testeket a légutakban, a gégebemenet nyálkahártyájának vizenyőjét, diphtheriás álhártyaképződést, vérzést a légcsőbe, garatba, nagy golyvát, a légcső megtörésével, stb. A mellkasi szervekben, cavernából vagy valamelyik edényágnak a kapubeli cavernába törésekor a légutakba jutó vérzés, légutaknak elsajtosodott s betört nyirokcsomóval eltömődése, légmell, vérmell, szívburki vérömleny, szív- és függőér repedés következtében, koszorúér-aneurysma repedés, koszorúérrögösödés, tömület (infarctus) képződés. Függőérrepedés nemcsak zsírosodásban, hanem ennek hiányában is létrejöhet. Pulmonalis erek embóliája, amely a comb-, vese-, medence-, vena spermatica interna-, dülmirigy érfonat-rögösödéséből periappendiculáris tályogokból, juthat oda, vagy daganatsejt-embóliák (pl. vesedaganat) tömik azt el. Levegő a jobb szívfélben varxrepedésből is eredhet. Ennek megismerése csak friss holttesten és megfelelő technikával végezhető el; a koponyát nem szabad megnyitni a mellkas előtt, a szegycsontot is előbb a II. bordánál lefűrészeljük, nehogy gyűjtőeret sértve a szívóhatás következtében jusson a megtalált levegő a szív jobb felébe; a szívet a szívburok megnyitása után megnézzük, kopogtatjuk, majd a szívburok vízzel töltése után a jobb szívfélbe beszúrva a kést elfordítjuk, ilyenkor néhány, megfelelő nagyságú légbuborék száll fel a vízben. A pulmonalis tövére gyakorolt nyomásra levegőt sikerül kimutatni olyankor is, amikor esetleg a jobb kamrában nincsen levegő. A vért mindig hígnak találjuk. A bal pitvarban és a bal kamrában is találhatunk néha levegőt (foramen ovale, tüdőcapillarisokból lépett át oda, rossz technika?) a szív vizsgálata után azonnal a medencebeli- és méhvénákat vizsgáljuk, hogy megtaláljuk a légembolia eredetét; sérülések, műtétek alkalmával természetesen a megfelelő területek jönnek tekintetbe. Golyvaműtétek során az aránylag gyakori „narkosis-halálesetek” mindig gyanúsak légemboliára. Ugyancsak kielégítően magyarázza a halál beálltát tömeges zsírnak (csontvelőnek) a pulmonális verőérben sikerült kimutatása. Zúzódáskor és csonttöréskor elég a zsíremboliás halálhoz az, hogy huzamosabb időn át zörgős szekéren szállítsák a sérültet, amely a mobilizált zsírtömeget mennyiségileg fokozza s annak a pulmonalisba jutását elősegíti. A zsíremboliás halálhoz nem szükséges az, hogy kilószámra kerüljön zsír a pulmonalis verőérbe; a halálos mennyiség meglepően kicsiny: 28 éves asszony esetében 8,21 g, 42 éves asszony esetében 7.27 g, 6 éves fiú esetében 5.1 g volt halálos. Zsírembóliát pillanatok alatt megismerhetünk a kettős kés segítségével készített tüdőmetszetekben. A hasüregben talált tömeges vér, más elvérzéses tünetekkel, szintén lehet hirtelen (váratlan) halál oka. Azt a folyékony vért, amit újszülöttek boncolása alkalmával vagy a máj, vagy a köldökerek megmetszésével mi magunk engedünk a hasüregbe, ne számítsuk a talált vérmennyiséghez, ne tekintsük haláloknak. Azért említem ezt meg, mert újjszülöttek 50 g-nyi vérkiömlése elégséges a halálhoz. Mint forrása a vérzésnek, szóba jöhet: újszülöttek májrepedése, léprepedése, vagy a lép tokjának ereiből történő vérzés bujakóros újszülötteken, máj megrepedt haemangiómája, hasi aorta, arteria lienalis, mesararia aneurismájának repedése, állítólag megrepedt ovariális tüszőből történő vérzés. Bőséges gyomor és béltartalom a hashártyagyulladásnak többé-kevésbbé határozott tüneteivel kerekfekély átfúródásakor, typhusos, gümőkóros fekélyek, gangraenássá vált bélrészlet, idegen anyagok okozta átlyukadásokra vezethetők vissza. Bőséges híg epés tartalom a hasüregben magas perforatióra mutat. Diónyi féregcsomót is találtak már hirtelen meghalt, gyermek belében. Vér a gyomorba kerülhet a nyelőcsövön át a légutakból is. Gyermekek feketésbarna, kátrányszerű gyomortartalma, a nyálkahártya erosióiból származhat; ha a vér nem változatlan, lenyelt vérről, (orrüregből, légutakból) van szó. A vérzéses gyomor-béltartalom embóliával, thrombosissal kapcsolatban is lehet (bélfal haemorrhagiás tömörülete.) Ha szülés után néhány órára meghal az újszülött, gondoljunk mindig méhbeli asphyxiára utólagos halál A fentiekben tárgyilagosan igyekeztem beszámolni a gümős barlangok szívókezelése kapcsán szerzett tapasztalataimról, melyekhez részben a római Forlaniniintézet, részben saját osztályom beteganyagán jutottam. A barlangszívás tudománya most van kifejlődőben. A kutatás óriási lehetősége nyílik ezen a területen s el lehetünk rá készülve, hogy néhány év alatt irodalma rendkívül megduzzad. Erre a lázas munkára valóban nagy szükség van. A barlangszívással kapcsolatban ezidőszerint még tömérdek a kérdés és izgató titok. S minél hamarabb tudjuk ezeket megoldani, annál több beteget menthetünk meg az életnek.