Orvosi Hetilap, 1940. július (84. évfolyam, 27-30. szám)

1940-07-27 / 30. szám - MELLÉKLET - Orvostudományi Közlemények

204 ORVOSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1940. 7. szám. A fentiekben tárgyilagosan igyekeztem beszámolni a gümős barlangok szívókezelése kapcsán szerzett ta­pasztalataimról, melyekhez részben a római Forlanini- intézet, részben saját osztályom beteganyagán jutottam. A barlangszívás tudománya most van kifejlődőben. A kutatás óriási lehetősége nyílik ezen a területen s el lehetünk rá készülve, hogy néhány év alatt irodalma rendkívül megduzzad. Erre a lázas munkára valóban nagy szükség van. A barlangszívással kapcsolatban ez- időszerint még tömérdek a kérdés és izgató titok. S minél hamarabb tudjuk ezeket megoldani, annál több beteget menthetünk meg az életnek. Az Erzsébet Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének közleménye. (Megbízott igazgató: Entz Béla ny. r. tanár.) Az egyetemes orvos törvényszéki orvosi működése. Irta : Beöthy Konrád dr., egyet. rk. tanár, kir. törvényszéki orvos. (Folytatás.) III. A hirtelen halál eseteiben találkozunk súlyos, anatómiai elváltozásokkal járó, az élet folytatását — tapasztalat szerint — lehetetlenné tévő betegségekkel. Minthogy ezekben az esetekben az elváltozások feltűnő­ek, az okozati összefüggés megállapítása nem nehéz, legfeljebb abban lehet kétség, hogyan magyarázzuk az elváltozásokat. Lágyburki vérzést okozhatnak a basali- ris erek megrepedt aneurysmái, lépfene, vagy olyan agyvérzések, amelyek kifelé áttörtek. A zsákszerű, leg­többször vékonyfalú, egyenként, vagy esetleg csoporto­san elhelyezkedő aneurysmák a véralvadék eltávolítása után legtöbbször könnyen megtalálhatók, de kicsiny aneurysmák megtalálása nem mindig sikerül. Nyilván vannak olyan esetek is, amikor amikor az erek aneu­rysma nélkül repednek meg. A vérzések túlnyomólag a hasison fekszenek, ellentétben a lépfenés vérzéses agy­hártyagyulladással, amely különösképen a domborula­ton van. A lépfene-bacillus kimutatása a vérzésekben vagy erekben (lépfenebacillus-embolia) és más, egyéb léiét is bizonyítja a diagnosist. Ha a vérzés munka vég­zése közben keletkezik, még akkor sem traumás az; gürnőkóros agyhártyalob váratlan halálkor olyan ha­tározott lehet, hogy a halálok nem lesz kétséges. Az agy állományában keletkező vérzés leggyakrabban arterio- sklerotikusok agyán észlelhető vagy az agyi erek milia­ris aneurysmái esetében, majd meg daganatokból, rángó­görcs részjelenségeként, vagy mint haemophyliás spon­tán vérzés fiatalokon. Nagy agyő.aganatok, agyiályogok (áttétel a tüdőből), cysticercus hólyagok nyilvánvalóvá teszik a halált. Embóliák, lágyulások a hid környékén, sinus-thormosis haemorrhagiás gyulladással gyermekeken, felnőttekén nem ritkák hirtelen halál esetében. A vérzést könnyen traumás eredetűnek tarthatja nem szakorvos. A nyaki ereken látható durva elváltozások közül megemlítjük az idegen testeket a légutakban, a gége­bemenet nyálkahártyájának vizenyőjét, diphtheriás ál- hártyaképzödést, vérzést a légcsőbe, garatba, nagy goly­vát, a légcső megtörésével, stb. A mellkasi szervekben: cavernából vagy valamelyik edényágnak a kapubeli cavernába törésekor a légutakba jutó vérzés, légutak- nak elsajtosodott s betört nyirokcsomóval eltömődése, légmell, vérmell, szívburki vérömleny, szív- és függőér repedés következtében, koszorúér-aneurysma repedés, koszorúérrögösödés, tömület (infarctus) képződés. Függő­érrepedés nemcsak zsírosodásban, hanem ennek hiányá­ban is létrejöhet. Pulmonalis erek embóliája, amely a comb-, vese-, medence-, vena spermatica interna-, dül- mirigy érfonat-rögösödéséből periappendiculáris tályo­gokból, juthat oda, vagy daganatsejt-emboliák (pl. vese- daganat) tömik azt el. Levegő a jobb szívfélben varix- repedésbol is eredhet. Ennek megismerése csak friss holttesten és megfelelő technikával végezhető el; a ko­ponyát nem szabad megnyitni a mellkas előtt, a szegy­csontot is előbb a II. bordánál lefürészeljük, nehogy gyűjtőeret sértve a szívóhatás következtében jusson a megtalált levegő a szív jobb felébe; a szivet a szívburok megnyitása után megnézzük, kopogtatjuk, majd a szív­burok vízzel töltése után a jobb szívfélbe beszúrva a kést elfordítjuk, ilyenkor néhány, megfelelő nagyságú lég- búborék száll fel a vízben. A pulmonalis tövére gya­korolt nyomásra levegőt sikerül kimutatni olyankor is, amikor esetleg a jobb kamrában nincsen levegő. A vért mindig hígnak találjuk. A bal pitvarban és a bal kam­rában is találhatunk néha levegőt (foramen ovale, tüdő- capillarisokból lépett át oda, rossz technika?) a szív vizs­gálata után azonnal a medencebelí- és méhvenákat vizs­gáljuk, hogy megtaláljuk a légembolia eredetét; sérülé­sek, műtétek alkalmával természetesen a megfelelő te­rületek jönnek tekintetbe. Golyvaműtétek során az aránylag gyakori „narkosis-halálesetek” mindig gya­núsak légemboliára. Ugyancsak kielégítően magyarázza a halál beálltát tömeges zsírnak (csontvelőnek) a pul­monalis verőérben sikerült kimutatása. Zúzódáskor és csonttöréskor elég a zsíremboliás halálhoz az, hogy huzamosabb időn át zörgős szekéren szállítsák a sérül­tet, amely a mobilizált zsírtömeget mennyiségileg fo­kozza s annak a pulmonalisba jutását elősegíti. A zsir- emboliás halálhoz nem szükséges az, hogy kilószámra kerüljön zsír a pulmonalis veröérbe; a halálos mennyi­ség meglepően kicsiny: 28 éves asszony esetében 8.21 g, 42 éves asszony esetében 7.27 g, 6 éves fiú esetében 5.1 g volt halálos. Zsíremboliát pillanatok alatt meg­ismerhetünk a kettős-kés segítségével készített tüdőmet­szetekben. A hasüregben talált tömeges vér, más elvér- zéses tünetekkel, szintén lehet hirtelen (váratlan) halál oka. Azt a folyékony vért, amit újszülöttek boncolása alkalmával vagy a máj, vagy a köldökerek megmetszé- sével mi magunk engedünk a hasüregbe: ne számítsuk a talált vérmennyiséghez, ne tekintsük haláloknak. Azért említem ezt meg, mert ujjszüiöttek 50 g-nyi vér­kiömlése elégséges a halálhoz. Mint forrása a vérzés­nek, szóbajöhet: újszülöttek májrepedése, léprepedése, vagy a lép tokjának ereiből történő vérzés bujakóros újszülötteken, máj megrepedt haemangiómája, hasi aorta, arteria lienalis, mesaraica aneurismájának repe­dése, állítólag megrepedt ovarialis tüszőből történő vérzés. Bőséges gyomor és béltartalom a hashártyagyulla- dásnak többé-kevésbbé határozott tüneteivel kerek­fekély átfúródásakor, typhusos, gürnőkóros fekélyek, gang'raenássá vált bélrészlet, idegen anyagok okozta át- lyukadásokra vezethetők vissza. Bőséges híg epés tar­talom a hasüregben magas perforatióra mutat. Diónyi féregcsomót is találtak már hirtelen meghalt, gyermek belében. Vér a gyomorba kerülhet a nyelőcsövön át a légutakból is. Gyermekek feketésbarna, kátrányszerü gyomortartalma, a nyálkahártya erosióiból származhat; ha a vér nem változatlan, lenyelt vérről, (orrüregböl, légutakból) van szó. A vérzéses gyomor-béltartalom em­bóliával, thrombosissal kapcsolatban is lehet (bélfal haemorrhagiás tömörülete.) Ha szülés után néhány órára meghal az újszülött, gondoljunk mindig méhbeli asphyxiára utólagos halál­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék