Orvosi Hetilap, 1944. október (88. évfolyam, 41-44. szám)

1944-10-21 / 43. szám - Benedek László - Horányi Béla: Ujabb adat a subforaminalis gerincvelő daganatok kérdéséhez

1944. 43. szám. DEVOSZ HETILAP állomány a v. Gieson képen a neurinomákra jellemző sárgásbarna színeződést adja; kollagén állomány csak a helyenként felszaporodott és hyalinasan vastagodott erek falzatában látható, elvétve néhány nyaláb az érfalaktól kiindulva a daganatszövetbe hatol. A gyér és csak helyen­ként szaporodott fibril­laris alapszerkezet a Per­­drau-grammokban tűnik elő. Szövettani kórisme: Neurinoma. A műtét után a beteg állapota lassan javul: a felső végtagok, különösen a bal felső végtag paresise csökkent, a nyakizomzat hypertoniája enyhült, az eddig teljes incontinentia alvi et urinae javultak, egy kevéssé az alsó végtagok bénultsága is javult. IV. 29-én, tehát 10 héttel a műtét után, távozott a klinikáról. Esetünk a magas nyali daganatok szinte typikus lefolyását mutatja. Kezdődött tarkó­táji és karfájdalmakkal, tarkóme­re­vs­ég­gel. Az irodalomban nincs olyan eset ismertetve, ahol ebben a korai szakban ismerték volna fel a da­ganatot és így nincs ismeretünk a­­felől, hogy­­ ebben a korai szakban pl. hogyan viselkedik a liquor. A tarkómerevséghez azután a karok, majd az alsó végtagok gyengesége, bénulása társult. Esetünkben a végtagbénulások kiala­kulásának sorrendje nem követte az esetek túlnyomó részében észlelt sorrendet: felső vég­tag, azonos oldali alsó végtag, majd másik ol­dali alsó, majd másik oldali felső végtagok. Ennek az a magyarázata, hogy esetünkben a da­ganat nem a sulcus lateralis mentén fejlődött, hanem a középvonalban és így egyformán egy­idejűleg gyakorolt nyomást mk. p. pyramisra. Az irodalmi adatok tanúsága szerint — és ez volt esetünkben is a helyzet — a felső végta­gok bénulása petyhüdt, környéki jellegű, az alsó végtagok bénulása pedig központi jellegű. Ez az oka annak, hogy a magas nyaki dagana­tok gyakran amyotrophiás lateral siderosis dia­­gnosisával futnak. Pontos kórjelzési adat volt esetünkben a II. és III. cervicalis dermatomákban észlelt hypaesthesia, valamint a fej oldalirányú moz­gatásának fájdalmassága. Hiányzott ellenben a Symmonds—Meadows-I. tünet (a kulcscsont pallanaesthesiája) annak ellenére, hogy a da­ganat a III—IV. nyaki segmentumok magas­ságában foglalt helyet. Ennek oka valószínű­leg az volt, hogy a daganat a középvonalban belenőtt a septum posteriusba, szétnyomta a hátsó kötelek rostjait, de a IV. gyökér belépő rostjait nem illette. Kiújulástól esetünkben tartani nem kell, mert a neurinomák környe­zetüktől teljesen izoláltak, ezért műtétkor még a környező duraszakaszt sem szokásos eltávo­lítani, ellentétben a meningesalmákkal. A közölt esetek, valamint a klinikánkon észlelt 4 esetből leszűrt tapasztalatok alapján a felső nyaki daganatok klinikai képéről a kö­vetkezőket mondhatjuk. Leggyakoribb tünet a vállak és a felső végtagok zsibbadása, fáj­dalma; mind a­­4 esetünkben és az irodalomban közölt esetek legnagyobb részében a legkezde­tibb tünetek ezek. Gyakoriságban második helyen a tarkómerevség áll, majd a cervicalis II. területén hypaesthesia, majd a clavicula pallanaesthesiája, a fej oldalmozgatásának fájdalmassága. A kézizomzat sorvadása négy esetünk közül háromban volt tapasztalható. Az agyidegek részéről supralaestionalis tüne­tek aránylag ritkák, mi csak egy esetben ész­leltük kettőslátás formájában. Az agyidegek­nek a kórképben való részvételi lehetősége fontos, mert ez az észlelőben megerősítheti a sklerosisi multiplex diagnosisát. Eseteinkből leszűrt tanulságaink allapján hangsúlyozzuk a kettős liquorpunctio fontosságát: a cisternalis liquorban rendszerint normális sejtszám és normális összes fehérje tartartalmat kapunk 4 eset közül csak 1-ben. volt nagyobb a cister­­nialis liquor fehérjetartalma, ellenben a lum­balis liquorban szabályos sejtszám mellett esetleg igen nagymértékben megnőtt össz­­fehérje-értékkel találkozunk (80, 220, 900 és 3200 mg% vált az összes fehérje a klinika ese­teiben). Az említett sejtszám-összfehérje­­dissociatio téves diagnosisra adhat alkalmat: a radicularis izgalmi és kiesési tünetek mellett a fehé­rje-dissociatio a polyradiculitis gondo­latát keltheti. A lefolyás gondos mérlegelése megóv ettől a tévedéstől. Hangsúlyozzuk, hogy jelen esetünkben a tünetek intensitásában határozott hullámlás volt tapasztalható; ez is ■növelheti a sklerosis multiplex-szel az össze­­tévesztés lehetőségét". Az egyetemek székhelyén készült dolgozato­kat az ottani egyetemi szakbizottság képviselői­hez kell küldeni, a szerkesztőség csak az ő véle­ményük alapján fogad el közlésre kéziratokat. 2. ábra: A daganat egy másik részének szöveti képe. Itt a magvak nem pallisadszerű, hanem reticularis elrendezésűek. Haem.­eosin. festés. 507

Next