Orvosi Hetilap, 1962. augusztus (103. évfolyam, 31-34. szám)
1962-08-05 / 31. szám - Jeney Endre: Dr. Melly József (1893-1962)
ORVOSI HETILAP a, bár igen szerény, intézetet, amelyre ma is az a feladat hárul, hogy egy nagy egyetem nagyszámú hallgatóit higiénére oktassa. Ennek a kis intézetnek először két évig (1946—48) mint kinevezett egyetemi tanár volt az igazgatója. Törést jelentett egyetemi pályáján, hogy 1956. október hó 1-ig, mint iskolaorvos volt kénytelen oktató munkát végezni. Teljesértékű rehabilitációja után az Egészségügyi Minisztérium 1956. okt. 1-i hatállyal visszahelyezte az általa korábban már betöltött tanszékre. Újból bekapcsolódott nemcsak az egyetemi tanszékvezetői, hanem a szakmai tudományos munkába és vezetői tevékenységbe. Mint a MTA Egészségtudományi Bizottságának tagja, a Magyar Higiénikusok Társaságának vezetőségi tagja, a Budapesti és Pest megyei Egészségtudományi Szakcsoport elnöke, a Dunakanyar Intéző Bizottság Tudományos és Egészségügyi Bizottságának elnöke, a „Népegészségügy”, az „Egészségtudomány” és a „Demográfia” Szerkesztőbizottságának tagja működött tovább. Nemzetközi kapcsolatait fémjelezte, hogy az „Union Internationale pour l’étude scientifique de la population” (Párizs) is tagjai közé sorolta. 18 magyar nyelvű egészségvédelmi tárgyú könyvet írt részben önállóan, részben munkatársakkal. Ezek jó része a székesfővárosi egészségügyi viszonyokkal foglalkozott. Áll ez 140 kisebb dolgozata egy részére is. Idegennyelvű közleményei arra az időre esnek, amikor Tangl prof. Kórtani Intézetében dolgozott. Kutatásaiban a nagyszámok törvényszerűségeit kereste előszeretettel. Sokat és behatóan foglalkozott a halálozási statisztikával, így az orvosok elhalálozásának kedvezőtlen arányaival is. És mi most tanácstalanul tűnődhetünk el az ő korai elmúlása orvosi titkai felett. Legutóbbi nagyobbszabású dolgozatában is „A halálokok problematikáját” 100 évre visszanyúló nemzetközi anyagon tárgyalta és hangsúlyozta, hogy a halálozási adatok speciális feldolgozása nélkül az egészségügyi politika helyes irányítása nem lehetséges. Mint lektor nem sejtettem, hogy ez lesz az én barátom utolsó szellemi terméke, amellyel kapcsolatban kicserélhetjük gondolatainkat. A halál azonban kiragadta kezéből a tollat, amelyet oly fáradhatatlanul forgatott, hogy ismereteit és gondolatait másokkal közölje. Távozásával nagy űrt hagyott maga mögött mindnyájunk, az egészségtudományok művelői, barátai, munkatársai, tanítványai és nagyszámú tisztelői szívében. Emlékezetünkben Melly József mindig, mint az ismeretekben gazdag professzor és az orvosiakon messze túl is, mint nagy műveltségű „homo eruditus” fog élni, mint olyan, aki meghálálhatatlanul sokat tett rajongva szeretett szülővárosáért, a mi Fővárosunkért, a magyar népért, annak egészségéért és felemelkedéséért, a magyar egészségtudomány fejlesztéséért. Emlékét mindvégig kegyelettel fogjuk ápolni és utódaink számára tisztán megőrizni... Jeney Endre dr.