Orvosi Hetilap, 1962. október (103. évfolyam, 40-43. szám)
1962-10-28 / 43. szám - HORUS, ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT - A TMB hírei - A világ minden tájáról
2048 ORVOSI HETILAP A csehszlovák kutatók Pavlovszkij tanítását abban az értelemben módosították, hogy a fertőzés természetbeni góca az ember által már évszázadok óta megművelt természeti környezetben is létezhet. Ehhez a felismeréshez az 1951-ben, Roznava szlovákiai város környékén kirobbant nagy, embereket is fertőző járvány elleni harc juttatta a kutatókat. A Csehszlovák Tudományos Akadémia bratislavai Virológiai Intézetének dolgozói feltárták és főleg bebizonyították azt az új tényt, hogy az embereket nemcsak a kullancs csípése fertőzheti meg kullancs encephalitisszel, hanem beteg kecskék fel nem forralt tejének fogyasztása útján is megkaphatják, tehát olyan kecskék teje is fertőző, amelyeket legeléskor fertőztek meg az élősdiek. A tízéves kutatás során az ebben az ágazatban dolgozó kutatók száma néhány százra emelkedett. Egész sor természeti gócot vizsgáltak meg otthon és külföldön is. A tudományos expedíciók más országok — Bulgária, Jugoszlávia, Albánia és Románia — kutatásaiban is segédkezet nyújtottak. Több nemzetközi konferencián megbízták a csehszlovákokat a kutató munkák koordinálásával a természetben előforduló fertőző gócok elleni harc egyes szakaszaiban. A vírusok körforgása a természetben, főleg pedig a sorsuk télen, amikor az életjelenségek lényegesen meglassulnak, természetesen még ma sem tisztázott kérdés. Ezzel a bratislavai Virológiai Intézet egyik kutató kollektívája már régóta foglalkozik. Megállapították, hogy a betegség átvitelében döntő szerepe van a virémiának , a vírusok előfordulásának a vérben. E tekintetben az apró állatok, elsősorban az egérfélék családjába tartozó rágcsálók játsszák a legfontosabb szerepet, ezeknek a vére ugyanis kevés vírus elleni védőanyagot tartalmaz. A háziállatok is lehetnek vírusgazdák, mivel rajtuk — éppen úgy, mint a legtöbb állaton — a betegség külsőleg nem mutatkozik meg. Szlovákiában sikerült először bebizonyítani, hogy a vírust nemcsak kecske, hanem juh és tehéntej által is át lehet vinni az emberre, sőt a tej a fertőzőképességét a tejtermékekben is sokáig megőrzi. A madarak többnyire nem tartoznak a kullancs encephalitis gazdaállatai közé. A ragadozók vére pedig egyenesen elpusztítja a szervezetükbe kerülő vírusokat. Bizonyos vízimadár fajtákra azonban nagy figyelmet fordítanak, mert költözésük idején nagy távolságra elvihetik a vírusokat. A denevérek már hosszabb ideje gyanúsak, hogy a vírusok a szervezetükben telelnek át. Ezt a feltevést is most bebizonyították. Pragopress A Tudományos Minősítő Bizottság hírei Csillag Istvánt „A nagyvénák sérüléseinek ellátására vonatkozó kísérletes vizsgálatok” című; Fényes Györgyöt „Az agyi angiographiák értéke az idegsebészeti diagnosztikában”című; Frankl Józsefet „A lupus problémái a bőr tbc modern szemléletében” című; Katona Lászlót „A gyógyintézet szerepe a felnőttkori tüdőgümőkór kezelésében” című; László Bélát az „Újabb klinikai adatok a szívizom anyagcserezavaraihoz” című; László Jánost „A kötőszövet és érrendszer morphológiai elváltozásainak szerepe a női kismedencei fájdalom pathogenesisében” című; Szabolcs Zoltánt „A gyomorrák gyakorisága Vas megyében” című és Vargha Gézát a „Tüdőgümőkór a légzésfunkcióvizsgálatok tükrében” című disszertációja alapján a Tudományos Minősítő Bizottság az orvostudományok kandidátusává nyilvánította. A VILÁG IN INDEX TÁJÁRÓL Törökország népegészségügyi statisztikája. A török Egészségügyi Minisztérium 1961. évi egészségügyi statisztikája katasztrofális képet mutat. Az országban jelenleg 2 millió trachomás, 540 ezer tüdőbajos és 9000 vérbajos beteget tartanak nyilván. Törökországban kevés a kórház és a férőhely. Mindössze 60 000 kórházi ágy van, amelyek közül 16 500 Isztambulban van. A lapok állandóan napirendben tartják a kórházak zsúfoltságát. Csodának számít, ha egy súlyos beteget azonnal kórházi kezelésbe vehetnek. A statisztika szerint Törökországban 10 000 lakosra mindössze 18 kórházi ágy jut. Kormányintézkedés a szúnyogok kiirtására Kairóban. Az egyiptomi főváros lakói évtizedeken keresztül tűrték a fővárost elárasztó szúnyograjok kellemetlenkedéseit. Nemcsak a piacok, a nyilvános helyek, hanem a magánlakások is telve vannak szúnyogokkal. Elviselhetetlenné válik ez az állapot az esőzések után. Az elszaporodott szúnyogok az okozói az Egyiptomban egyre terjedő maláriának. Az Egészségügyi Minisztérium a tűrhetetlen helyzet folytán erélyes intézkedéseket tervez, és a főváros egész lakosságának bevonásával a népi Kínában bevált módszerek szerint meg fogják kezdeni a szúnyogok teljes kiirtását. Svájci orvosok harca a tabletta-szenvedély ellen. Prof. dr.Spühler vezetésével egy orvosi munkaközösség a sajtóban, rádióban és televízióban kampányt indított a tabletta szenvedély ellen. A phenacetin szedése az utóbbi évtizedben riasztó módon megnőtt Svájcban, de a környező országokban is. A statisztikusok szerint Svájcban 1950-ben 28 000 kg phenacetint használtak fel, 1957-ben 48 000 kg-ot, 1961-ben már 70 000 kg-ot. A legutolsó statisztika szerint Svájcban minden főre, a csecsemőket és elaggottakat is beleszámítva, 22 gr phenacetin fogyasztás esik ami kb. 60 tablettának felel meg. Természetesen vannak szenvedélyes tablettaszedők, akik évente 1000 tablettát is fogyasztanak. A tablettaszedés napi 2—3 tablettával kezdődik és napi 10—30 tabletta fogyasztásáig is fejlődhet. A svájci orvosbizottság követeli, hogy valamennyi fájdalomcsillapító és nyugtató tabletta csakis gyógyszertárakban, orvosi recept ellenében legyen kapható.