Orvosi Hetilap, 1968. december (109. évfolyam, 48-52. szám)

1968-12-22 / 51. szám - Hahn Géza: Rostás Oszkár dr. 1899-1968

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCH­LE­R IMRE D­R. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS D­R. * FORRAI JENŐ D­R. 109. ÉVFOLYAM 51. SZÁM, 1968. DECEMBER 22. * Rostás Oszkár dr. (1899—1968) A szocializmusért, népünk egészségügyének ál­landó fejlesztéséért folytatott küzdelem kimagasló harcosát ragadta el a halál. 69 éves korában meg­halt Rostás Oszkár dr., az Egészségügyi Miniszté­rium nyugalmazott főosztály­­vezetője, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja. Sok megpróbáltatás és ugyan­akkor a haladó elvekért, az újért folytatott, önként vállalt küzdelem, ez volt az ő élete. Már 1918-ban csatlakozott a munkásmozgalomhoz, a Ta­nácsköztársaság alatt tanúsí­tott magatartásáért kizárták az egyetemről, s tanulmányait csak külföldön fejezhette be. Az orvosi diploma elnyerése után több más orvosi képesí­tést is szerzett, amelyek vi­szonylag kedvező megélhetést biztosítottak volna számára. A társadalmi igazságtalansá­gok láttán azonban a nehe­zebbet választotta, a minden­napi orvosi gyakorlat mellett, a részvételt a munkásmozga­lomban. Már orvostanhallga­tóként az Osztrák Szocialista Diákegyesület magyar cso­portjának vezetőségi tagja, majd 1930 után ott ta­láljuk a Magyar Szocialista Orvosok Egyesületében, amely az első kommunista orvosszervezkedésnek tekinthető. Személye és tevékenysége fontos kap­csolatot eredményez a Szocialista Orvosok Interna­­cionális Egyletével, amelynek lapjába cikkeket is írt. E lap, a „Der sozialistische Arzt” Rostás közre­működésével hozta nemzetközi nyilvánosságra az első magyar kommunista orvoscsoport akcióprog­­­ramját. A hitleristák németországi uralomra kerülé­se után orvosi tevékenységét és a munkásmozga­lomban való részvételét Franciaországban folytat­ta. Többek között egyike volt azoknak, akik a spa­nyol háború után segítették a nemzetközi harcosok elhe­lyezkedését. De hamarosan ő is üldözötté vált és megis­merhette a koncentrációs tá­borok gyötrelmes életét. A sok megpróbáltatás azonban nem ingatta meg harcos meggyőződését. Felszabadu­lás után azonnal jelentkezett, hogy részt vehessen az ország újjáépítésében. Tudta, hogy most a munka minden front­ja fontos, és mint tisztiorvos segített megjavítani a háború miatt különösen kedvezőtlen­né vált közegészségügyi vi­szonyokat. A továbbiakban mint az OTI vezető személyi­sége, derekas részt vállalt a társadalombiztosítás egyesíté­sében. A feudálkapitalista Magyarországon a társada­lombiztosítás formáinak és szolgáltatásainak megosztott­sága fontos eszköz volt a dol­gozók közötti ellentétek szítá­sára. Azok sorában, akik korábban az átlagosnál magasabb szintű szolgáltatást kaptak társadalom­­biztosítási szervüktől, a felszabadulás után bizo­nyára nem volt népszerű az egyesítés gondolata. De Rostás Oszkár egész életében nem a népszerű helyzeteket és feladatokat, hanem az elvi igazsá­got, a jövő felé vezető utat leste. Nehéz és sokak számára ugyancsak nem népszerű feladat volt az egészségügy államosítása, amelynek előkészítése­

Next