Orvosi Hetilap, 1968. december (109. évfolyam, 48-52. szám)

1968-12-22 / 51. szám - Hahn Géza: Rostás Oszkár dr. 1899-1968

2802 ORVOSI HETILAP ben, megvalósításában az elsők között találjuk Ros­tás Oszkár dr.-t. Egészségügyi hálózatunk minden eddiginél na­gyobb ütemű fejlődésében egymás után vetődtek fel eddig ismeretlen, vagy csak homályosan körvo­nalazott problémák, hol és milyen típusú intézmé­nyeket kell létesíteni, az ellátás milyen formáit, szervezési módjait kell fejleszteni. És­­ mindig rá­mutatott a lényegesre, arra, hogy adottságainknak megfelelően, a szocialista egészségügy alapelvei kell hogy irányítsák egészségpolitikánkat. Ennek érvé­nyesítését hangsúlyozta ki egészségpolitikánk irány­elveinek kidolgozásában. Ugyanazzal a sziklaszi­lárdsággal, amellyel kiállt a szocialista egészségügy alapelveinek, különösen annak osztályjellegének érvényesítése mellett, óva intett, nehogy olyan szer­vezeti intézkedések történjenek, amelyek csak po­litikai-társadalmi fejlődésünk későbbi szakaszában kerülhetnek majd napirendre. Az egészségügy ál­lami jellegének feloldása csak a jövőben várható politikai-társadalmi feltételek esetén valósítható meg. Küzdött olyan elgondolások ellen is, amelyek a meghaladott múlt ellátási szervezetét kívánták vissza változatlan formában, merőben más politi­kai-társadalmi viszonyok között. Nagy része volt a magyar egészségügy külföldi kapcsolatainak kialakításában. Igazságérzete, az elvekhez való hűsége szilárd magatartásra késztette, amely példaképül szolgál­hat számunkra. Az Egészségügyi Minisztérium pártvezet­őségének, a főosztályvezetőknek ülésein, a minisztérium folyóiratának szerkesztőbizottságában és egyéb rendezvényeken elhangzott kemény sza­vai hallatára egyesek nem is gondolták, hogy ta­pasztalt életéből merített számtalan tanácsával mi­lyen lelkiismeretesen, milyen humánummal segí­tette a hozzáfordulókat. Nála — mint ahogyan min­den kommunista orvosnál — a szocializmus és hu­mánum egyet jelentett. Nyugállományba vonulását nem tétlenségnek értelmezte. Életeleme volt a ne­héz problémák megoldása. Még élete utolsó napjai­ban is feladatokat kért, hosszas betegsége mellett sem tartotta elképzelhetőnek, hogy ne dolgozzék a pártért, a magyar egészségügyért. Testi valóságában nincs már többé közöttünk. De munkásságának nyomát ott találjuk szocialista egészségügyünknek szinte minden intézményében, még azokban is, amelyek csak a jövőben valósulnak meg, abban a jövőben, melynek előkészítéséért Ros­tás Oszkár dr. oly sokat küzdött, oly sokat tett. Hahn Géza dr.

Next