Orvosi Hetilap, 1976. október (117. évfolyam, 40-44. szám)
1976-10-31 / 44. szám - HORUS - Tóth András: Éremművész orvosok
2684 G. Spányi Géza nyíregyházi bőrgyógyász főorvos. 1918—1937 között a nyíregyházi Erzsébet Kórház bőr- és nemibeteg osztályát vezette. 1939- ben jelent meg Szabolcs-Szatmár megye egészségügyi népszokásait és babonáit összefoglaló dolgozata. Mint nyugalmazott kórházi főorvos halt meg 1945-ben Nyíregyházán. Sokrétű képzőművészeti tevékenységet fejtett ki, amelybe beletartozott a grafika, a festészet, a kerámia és éremművészet. Két fennmaradt plakettje különös megbecsülésben részesül. A Bessenyei plakett a Petőfi Irodalmi Múzeumban van. A számunkra még jelentősebb Jósa András plakettjének egy példányát a Semmelweis Orvostörténelmi Múzeumban, két példányát pedig a nyíregyházi Jósa András Múzeumban őrzik. Ez a 12,6X12,5 cm-es öntött bronzplakett nagyvonalú, sommázó mintázással reprezentatív kompozícióban mutatja be a múzeumalapító orvos derűs, magabiztos jellemét. Spányi Géza műveinek irodalma is van: Fazekas Árpád: Spányi Géza Bessenyei plakettje. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972, 4, 56—57. Fazekas Árpád: Orvosi emlékek Szabolcs-Szatmárban. Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Kiadása, 1975. A felhasznált adatok egy részét ebből a munkából merítettem. Varannai Gyula: Megkerült egy elveszettnek hitt plakett. AZ ÉREM, 1970, 53—54. 17. o. 7. Székely Imre (1898—1971) budapesti fogorvos. A két világháború között a Szövetség utcai (Apponyi) poliklinikán mint adjunktus dolgozott, 1948—1957 között a budapesti Stomatológiai Klinikán tanársegéd volt. Ekkor családi okokból kivándorolt Londonba és ott is halt meg. Társszerzője volt egy a gyökérkezelésről szóló monográfiának és ezen felül tucatnyi közleménye a száj mikrobiológiájával, a betétekkel, a kozmetikus horgonyzással foglalkozik. Külön említésre méltók azok a publikációi, amelyek művészi készségével kapcsolatos orvosi tevékenységéről adnak számot, ugyanis mint ügyes plasztikus, kitűnő arcprotéziseket is készített a szájkörnyék és az orr szövethiányainak pótlására. Másik különleges működése az volt, hogy Petri-csészében táptalaj és baktériumkultúra segítségével képeket alakított ki. Képzőművészeti érdeklődése először a festészetben nyilvánult meg, majd a kisplasztikát művelte. Ő készítette a Stomatológiai Klinika emblémáját. „A szájsebész” című, kitűnő humorral alkotott plakettjét pedig Huszár György A magyar fogászat története (Budapest, 1965.) című könyvének 193. lapján is közölte. . 8. Takátsy Tibor Vas megyei szülész főorvos 1912-ben született Nagyatádon. Orvosi oklevelét Pécsett szerezte meg 1937-ben, ezután 7 évig az anatómiai intézetben dolgozott, majd mint tanársegéd a szülészeti klinikán. Később a tatai szülészkerület főorvosa lett és más állások betöltése után 1953-tól a szombathelyi bábaképző tanára, Vas megye szülész főorvosa. 1973-ban történt nyugdíjazása óta a szombathelyi egészségügyi szakiskola tanára. Kiterjedt tudományos munkássága van egészségügyi szervezési és műtéti területen. Dolgozataiban közölt két műtéti eljárását külföldön is gyakorolják. Négy tankönyve ma is használatban van. Szülészet-nőgyógyászata (1971) nívódíjat nyert. Képzőművészettel egyetemi hallgató kora óta foglalkozik, medikus korában tehetségkutató kiállításon díjat nyert. Gebauer Ernő pécsi festőnél és Glatz Oszkárnál tanult. Hosszabb időn át arcképfestőként tartotta fenn magát, és éveken át Pécs város szobrásza volt. Ekkor készült Pécs város díszkulcsa, idegenforgalmi plakettsorozata, a pécsi Filharmóniai Társulat jubileumi plakettje és több helyi sportklub plakettje. Orvosi tárgyú munkái a megrendelésre készített Entz Béla professzor jubileumi arcképe és orvosi könyvek sorába készített illusztrációi közül Scipiades, Vereby-Röhlich profeszorok munkáiba. Az ÉREM 1965. évfolyamának 280. oldalán Szigeti István részletesen ismerteti az orvosművész plasztikai működését. * A művész-orvosok kollégáikról alkotott plakettsorozata különösen azért becses az orvostörté Székely Imre: A szájsebész Takátsy Tibor: Pécsi egyetemi sportérem