Orvosi Hetilap, 1979. november (120. évfolyam, 44-47. szám)

1979-11-18 / 46. szám - HORUS - Farádi László: Ángyán János emlékezete

HORN­S Ángyán János emlékezete Ángyán János 1886-tól 1969-ig élt. A halála óta el­telt tíz év alkalmával emlékezünk róla. Habilitációjától nyugdíjazásáig, 40 éven át ta­nított, nevelt. Apai felmenő rokonai között, akikről 200 év óta emlékeznek a lexikonok, tudós pedagógusok, orvosok, református lelkészek voltak. Vörösberény­­ben, Veszprémben, a fővárosban dolgoztak. Koruk­ban a haladást szolgálták. Ángyán János méltó leszármazottjuk volt. Sze­mélyiségének legfőbb jellemzője, a megrendíthe­­tetlen humanizmus. „Medicus curat” — írta 1934- ben, de hozzáfűzte, hogy már kopogtat az ajtón a medicus praeveniat. A 40-es évek történelmi kihí­vására már antifasizmussal felel. Ángyán Jánostól, a humanistától remélve védelmet a fasiszta szenny­­áradattal szemben, nem véletlen, hogy 1943—1944- ben az egyetem rektorává választotta. Ember az embertelenségben. Tanítványainak magáról ritkán szólt. Annál többet mesteréről, Jendrassik Ernőről, akinek em­lékezetét idézi utolsó publikációja is. Szól atyjáról, a Rókus főorvosáról, Mikszáth „pesti Ángyán dok­toráról”. Ángyán János 1908-ban nyert orvosi oklevelé­vel, 1909-től gyakornok a Jendrassik vezette buda­pesti II. sz. Belklinikán. 1911—1912-ben Bécstől Londonig tanulmány­úton, Wenckebach, Babinski, Thomas Lewis inté­zetében dolgozott. Az első világháborúban fertőző beteg hadikórházat vezetett. 1919-ben habilitált. 1921-ben — főnöke halála után — a klinika mb. vezetője, Korányi Sándor tanári felügyelete alatt. 1923-tól 1959-ig ny. r. tanár, a pécsi Belkli­nika igazgatója. Az Entz Béla köré tömörült ha­ladó tanári csoport tagja. Mindannyiunkat, akik életünk egy szakaszát tanítványként körötte tölthettük, elbűvöli az egész kultúrát, benne a biológiát és a medicinát átfogó nagy műveltsége. Három világnyelven beszélt, mégis szívügye édes szakmai anyanyelvünk tisztasága volt. („Vért veszünk s nem leveszünk, a beteget vizsgáljuk s nem kivizsgáljuk.”) Mindenre figyelt és kritikával fogadott minden újat. Minden hasznos specializációnak ott­hont, a munkához szükséges feltételeket biztosított s ugyanakkor, ez a szelíd halk szavú ember foggal­­körömmel védte a belorvostan egységét. Számára el sem volt képzelhető, hogy valaki egy szűk terü­leten a mélybe ássa magát, amíg nincs az egészről áttekintése. „Hashajtót itt csak én rendelhetek”, volt egyik tréfásan komoly jelszava. Ezzel az 5 szóval 3 elvet fejezett ki: 1. minden beavatkozás hasznát és hátrányait mérlegelve, csak a „nemo nil nocere” ad jogot, or­vosi cselekvésre; 2. drasztikumokkal, különösen csínján kell bánni; 3. védjük a beteget a gyógyszermegszokástól és a polipragmáziával szemben. Az ángyáni életmű lényege: Jendrassik kon­cepciójának, legszebb álmainak megvalósítása. Jendrassik Ernőnek, belorvostani klinika vezetésére 1909-től 1921-ig volt módja. A 4 háborús évet leszá­mítva, ez mindössze nyolc év. Az ángyáni oeuvre első bizonyítéka: maga a pécsi Belklinika, annak egyedülálló szervezete, mű­ködése. 37 évesen került Pécsre. Rutich Jenővel, Barta Imrével, Bokrétás And­rással, Blaskó Róberttel, Jendrassik Lóránttal, Fri­gyér Lászlóval, Teschler Lászlóval, Donhofferné, Mittag Margittal, Donhoffer Szilárddal, Czike An­tallal, hűb­értő első munkatársaival, illetve tanít­ványaival olyan klinikai orvostani intézetet szervez. Elhangzott a Magyar Belgyógyász Társaság Du­nántúli Szekciójának 1979. évi vándorgyűlésén, Nagy­kanizsán, az Ángyán János emlékének szentelt ülés­szak bevezetőjeként, június 7-én. Orvosi Hetilap 1979. 120. évfolyam, 46. szám 2809

Next