Orvosi Hetilap, 1979. november (120. évfolyam, 44-47. szám)
1979-11-18 / 46. szám - HORUS - Farádi László: Ángyán János emlékezete
HORNS Ángyán János emlékezete Ángyán János 1886-tól 1969-ig élt. A halála óta eltelt tíz év alkalmával emlékezünk róla. Habilitációjától nyugdíjazásáig, 40 éven át tanított, nevelt. Apai felmenő rokonai között, akikről 200 év óta emlékeznek a lexikonok, tudós pedagógusok, orvosok, református lelkészek voltak. Vörösberényben, Veszprémben, a fővárosban dolgoztak. Korukban a haladást szolgálták. Ángyán János méltó leszármazottjuk volt. Személyiségének legfőbb jellemzője, a megrendíthetetlen humanizmus. „Medicus curat” — írta 1934- ben, de hozzáfűzte, hogy már kopogtat az ajtón a medicus praeveniat. A 40-es évek történelmi kihívására már antifasizmussal felel. Ángyán Jánostól, a humanistától remélve védelmet a fasiszta szennyáradattal szemben, nem véletlen, hogy 1943—1944- ben az egyetem rektorává választotta. Ember az embertelenségben. Tanítványainak magáról ritkán szólt. Annál többet mesteréről, Jendrassik Ernőről, akinek emlékezetét idézi utolsó publikációja is. Szól atyjáról, a Rókus főorvosáról, Mikszáth „pesti Ángyán doktoráról”. Ángyán János 1908-ban nyert orvosi oklevelével, 1909-től gyakornok a Jendrassik vezette budapesti II. sz. Belklinikán. 1911—1912-ben Bécstől Londonig tanulmányúton, Wenckebach, Babinski, Thomas Lewis intézetében dolgozott. Az első világháborúban fertőző beteg hadikórházat vezetett. 1919-ben habilitált. 1921-ben — főnöke halála után — a klinika mb. vezetője, Korányi Sándor tanári felügyelete alatt. 1923-tól 1959-ig ny. r. tanár, a pécsi Belklinika igazgatója. Az Entz Béla köré tömörült haladó tanári csoport tagja. Mindannyiunkat, akik életünk egy szakaszát tanítványként körötte tölthettük, elbűvöli az egész kultúrát, benne a biológiát és a medicinát átfogó nagy műveltsége. Három világnyelven beszélt, mégis szívügye édes szakmai anyanyelvünk tisztasága volt. („Vért veszünk s nem leveszünk, a beteget vizsgáljuk s nem kivizsgáljuk.”) Mindenre figyelt és kritikával fogadott minden újat. Minden hasznos specializációnak otthont, a munkához szükséges feltételeket biztosított s ugyanakkor, ez a szelíd halk szavú ember foggalkörömmel védte a belorvostan egységét. Számára el sem volt képzelhető, hogy valaki egy szűk területen a mélybe ássa magát, amíg nincs az egészről áttekintése. „Hashajtót itt csak én rendelhetek”, volt egyik tréfásan komoly jelszava. Ezzel az 5 szóval 3 elvet fejezett ki: 1. minden beavatkozás hasznát és hátrányait mérlegelve, csak a „nemo nil nocere” ad jogot, orvosi cselekvésre; 2. drasztikumokkal, különösen csínján kell bánni; 3. védjük a beteget a gyógyszermegszokástól és a polipragmáziával szemben. Az ángyáni életmű lényege: Jendrassik koncepciójának, legszebb álmainak megvalósítása. Jendrassik Ernőnek, belorvostani klinika vezetésére 1909-től 1921-ig volt módja. A 4 háborús évet leszámítva, ez mindössze nyolc év. Az ángyáni oeuvre első bizonyítéka: maga a pécsi Belklinika, annak egyedülálló szervezete, működése. 37 évesen került Pécsre. Rutich Jenővel, Barta Imrével, Bokrétás Andrással, Blaskó Róberttel, Jendrassik Lóránttal, Frigyér Lászlóval, Teschler Lászlóval, Donhofferné, Mittag Margittal, Donhoffer Szilárddal, Czike Antallal, hűbértő első munkatársaival, illetve tanítványaival olyan klinikai orvostani intézetet szervez. Elhangzott a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának 1979. évi vándorgyűlésén, Nagykanizsán, az Ángyán János emlékének szentelt ülésszak bevezetőjeként, június 7-én. Orvosi Hetilap 1979. 120. évfolyam, 46. szám 2809