Orvosi Hetilap, 1984. március (125. évfolyam, 10-13. szám)
1984-03-25 / 13. szám - Mayláth Eszter: Pszichoszociális faktorok jelentősége a schizophreniában
1* MAYLÁTH ESZTER DR. Pszichoszociális faktorok jelentősége a schizophreniában Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet (igazgató: Tariska István dr.) I. Férfi Osztály (főorvos: Kuncz Elemér dr.) Napjainkra a schizophrenia kutatás biológiai irányzatai mellett a környezeti tényezők szerepét kutató irányzatok is jelentős eredményeket hoztak. A szerző áttekinti a schizophrenia kialakulására prediszponáló, lefolyását módosító és tüneteinek fellépését precipitáló környezeti és családi tényezőkkel, életeseményekkel, megterhelő élethelyzetekkel foglalkozó szakirodalmat. Kiemeli ezen környezeti faktorok jelentőségét terápiás és prognosztikus szempontból. Az utóbbi évtizedekben a schizophrenia kutatás biológiai irányai mellé felzárkóztak a környezeti tényezők szerepét kutató irányzatok is, amelyek a betegség keletkezésében és lefolyásában a biológiai faktorokon kívül különböző ökológiai, szocioökonomikus és familiáris faktoroknak is szerepet tulajdonítanak (26). A szociálpszichiátriai szemlélet szerint a környezeti tényezőknek a schizophrenia keletkezésére prediszponáló, lefolyását módosító, tüneteinek fellépését precipitáló szerepük lehet (49). E szemlélet klinikai jelentősége, hogy A) a szociális tényezők prediszponáló és módosító szerepe miatt a beteg sorsát a kórkép biológiai természete és szociális következményei együttesen határozzák meg, B) bizonyos élethelyzetek és életesemények precipitálják a tünetek fellépését, illetve az újabb állapotrosszabbodást. Tanulmányunkban megkíséreljük a pszichoszociális faktorok jelentőségével foglalkozó szakirodalmi adatokat röviden, rendszerezetten áttekinteni. A) A schizophren megbetegedés kimenetele komplex fogalom, mely a tradicionális pszichopatológiai ismérvek leírásán kívül (pl. a különböző lefolyástípusok) a betegség szociális következményeit is magában foglalja. A betegség prognózisára vonatkozóan tehát a kezdet és a lefolyás hagyományos faktorain — premorbid személyiség, kezdeti kép színessége, lefolyási típusok stb. — kívül a szociális kimenetel prognosztikai faktorait is figyelembe kell vennünk (12). Wing a szociális kimenetel kifejezés helyett a szociális rokkantság fogalmát használja, melyért a faktorok három fő csoportja a felelős: 1. A betegségtünetek közvetlen következményei az elsődleges szociális hátrányok. Az Orvosi Hetilap 1984. 125. évfolyam, 13. szám Importance of psychosocial factors in schizophrenia. In addition to the biological research-trends of schizophrenia investigations on the environmental factors have achieved also important results recently. The author surveys the literature concerning environmental, and family factors in addition to burdening life-events and life-situations, which are predisponing to the development of schizophrenia, or may modify its progression and precipitate the appearence of the symptoms. The importance of these environmental factors is emphasized from therapeutic, and prognostic points of view. akut szakasz után visszamaradó sérülékeny személyiség, a gondolkodászavarok és az érzelmi elszegényesedés vezethetnek szociális zavarokhoz. 2. A másodlagos hátrányok a betegségre való reakciókból fejlődnek ki, ilyenek a hosszú ideig intézetben kezelteknél leírt „institucionalizmus” szindróma és a betegség során kialakuló függőségigény. 3. A premorbid szociális hátrányok olyan negatív szociális faktorok, melyek már a betegség kitörése előtt fennálltak. Ezek a korai szociális hátrányok a betegség adott időszakában észlelt aktuális szociális hátrányokkal együtt természetesen komplex élethelyzeteket jelentenek (25). Az élethelyzeteket a katamnesztikus vizsgálatok során olyan egyszerűbb szociális jegyekkel ábrázolhatjuk, melyek a betegség gyakoriságával, a lefolyás egyes jellegzetességeivel korrelálnak. Ily módon ezeket a szociális jegyeket a schizophren megbetegedés rizikó indikátoraiként (Hartmann), illetve a szociális kimenetel prognosztikai faktoraiként kezelhetjük (Ciompi). Az alábbiakban a premorbid, korai, illetve az aktuális szociális hátrányok néhány fő tényezőjét ismertetjük. Ökológiai faktorok kimutatták, hogy a nagyvárosok központi, szegény negyedeiben magasabb a schizophrenia első kórházi felvételeinek a száma (23, 21, 27). Több szerző úgy véli, hogy a jelenség oka a schizophren betegek nagy földrajzi mobilitása. A betegek nem sokkal betegségük manifesztációja előtt ezekbe a negyedekbe sodródnak vonzódva az ott fellelhető névtelenséghez és elszigeteltséghez (17). Mások ezen városrészek dezorganizáltságát, az itt érvényesülő szociális nyomást és stresszeket oki tényezőnek tartják 747