Orvosi Hetilap, 1984. augusztus (125. évfolyam, 32-35. szám)

1984-08-26 / 35. szám - FOLYÓIRATREFERÁTUMOK

% 2164 MEGJELENT; m PNEUMONOLOGIA HUNGARICA 1984. 4. szám Schweiger Ottó: Tomcsányi Attila (1921—1983). Naszlady Attila, Rodek István, Sza­bó Istvánné: Optikai adatkezelés le­hetőségei és eredményei az egészség­­ügyi munkában. Várady Tamás, Naszlady Attila: Szá­mítástechnika felhasználása a gödöl­lői Tüdőbeteg­ Gondozóintézet és a SÉF állomás munkájában. Debreczeni Loránd: Orvosi műszer- és méréstechnika. Debreczeni Loránd, Angyal István, Bihami János: Jelek, jelátalakítások, digitális jelfeldolgozás. Kürti Sándor, Rodeczki Gábor, Gohér Ilona: A tuberkulotikus betegek epi­demiológiai helyzetének alakulása az elmúlt 10 évben Szolnok megében. Zsámboki Gabriella, Auguszt Annamá­ria: Steroid myopathia előfordulása asthma bronchiáléban. PNEUMONOLOGIA HUNGARICA 1984. 5. szám Mihóczy László, Szűk Béla, Winkler Ilona, Káló Ilona: Sinecod Retard alkalmazása a klinikai gyakorlatban. Kraszkó Pál, Pap Dezső: Bronchiális szenzitivitás és reaktivitás mértéke asthma bronchialéban és bronchitis chronicában. Draskóczy Miklós, Gyurkovits Kálmán, Rápó Jolán: Kapnográfiával kontrol­lált futásos légúti provokáció foko­zott bronchusreaktivitás kimutatásá­ra 3—6 éves asztmás és nem aszt­más gyermekeken. Szabó Tibor, Nagy Lajos, Jankó La­jos: A nyugalmi körülmények kö­zött és ACTH-terhelés alatt mért plasma cortisol koncentrációk át­lagértékeinek és gyakorisági adatai­nak vizsgálata asthma bronchiales be­tegeken. Tuckányuk Katalin, Kiss Péter: Pul­­monológiai osztályokon kezelt akut pneumoniás betegek adatainak to­vábbi számítógépes elemzése. Ifj. Bak Mihály, Oláh Edit, Sugár János: Human bronchus carcinoma xenograft növekedése és szövettani vizsgálata. Orosz Márta, Nagy Lajos, Deák Zsu­zsa, Galambos Éva: Kettős etioló­­g­iájú foglalkozási tüdőasztma. MAGYAR ONKOLÓGIA 1984. 2. szám Treil Sándor dr., Csömör Sándor dr., Töttössy Béla dr.: Carcinoma in situ és terhesség. Töttössy Béla dr., Lehoczky Győző dr. jr. A méhnyak regenerációs funkciói­nak zavarai és a cervix műtétek on­kológiai feladatai. Lehoczky Győző dr. jr.: Kalifornium- 252 a nőgyógyászati üregi kezelésben. Sárosi Zsuzsa dr., Töttössy Béla dr. és ifj. Bak Mihály dr.: Disszeminált peritonealis leiomyomatosis. Bánk Endre dr. és Kazy Zoltán dr.: Az endocervicoszkópia feladata és fon­tossága. Ternai Antal dr., Zsoldos Ferenc dr., Csípő László dr., Elek László dr., Gergely Mihály dr. és Weszelovszky Iván dr.: Az emlő szűrővizsgálatá­val szerzett tapasztalataink nővédel­mi rákszűréseink kapcsán. Weisz Csaba, Katona Ernő, Zaránd Pál dr., Polgár István, Németh György dr.: Parametriumok besugár­zása kettősökkel. Csató Zsuzsa dr. Lénárt György dr.: Az os ischii és az os pubis elsődleges daganatairól és daganatszerű elválto­zásairól. Litka György dr., Bodrogi István dr.: Időszakosan ellentétes irányú nagy­ságváltozást mutató tüdőáttétek non­­seminoma típusú hererákokban. Tulok István dr., Ottó Szabolcs dr.: A sav-bázis viszonyokkal kapcsolatos anyagcsere-változások vizsgálatának je­lentősége a klinikai gyakorlatban. Irodalmi áttekintés és módszertani javaslat. Svastits Egon dr., Molnár László dr.: Három és négyszeres carcinomák. Magyar Éva dr., Kaszás Hana dr.: Rosszindulatú kevert mezodeomalis tumor epehólyagban. MAGYAR RADIOLÓGIA 1984. 2. szám Lelik Ferenc dr.: A kontakt ter­­mográfia diagnosztikai alkalmazásá­ról. Boczán János dr.: Az infravörös ter­­mográfiával szerzett tapasztalataink­ról. Bozóky László dr.: Új megismerések az atomok világában. Martonffy Katalin dr.: A coccum da­ganatainak kettős kontrasztos (Pron­­tobaria Colon) vizsgálatáról. Szántó Dezső dr., Szántó János dr.: Sugárhatás, sugárártalom, sugárvéde­lem. Peredi Gizella dr.: Progresszív osteo­lysis, a csípő total-endoprothesis beültetés késői szövődménye. Tóth Zoltán dr., Wachter János dr., Csécsei Károly dr., Papp Zoltán dr.: Az amniofotográfia értéke ultrahang­diagnosztika birtokában. Kaposi N. Pál dr., Határ András dr.: Lymphangiográfia értéke heredagana­tokban. IDEGGYÓGYÁSZATI szemle 1984. 3. szám Szobor Albert: Myasthenia gravis és oculo-pharingealis myopathia famil­­liaris előfordulása. Pethő Bertalan, Bán Tamás, Kelemen András, Ungvári Gábor, Karczag Ist­ván, Bitter István, Tolna Judit: KDK Budapest Kutatási Diagnosztikai Kritériumok funkcionális psychózi­­sok kórismézéséhez. MAGYAR TRAUMATOLÓGIA, ORTHOPAEDIA ÉS helyreállító sebészet 1984. 2. szám Kazár György: A baleseti sebészet egyetemi oktatása. Kalabay László, Talacz Tamás, Dömö­tör Endre: A térdízület arthroszko­­piája. Forgon Mihály, Manuel Ede: Eljárá­sunk a radius „in loco typico” rossz helyzetben gyógyult törésének kor­rekciójára. Bíró Vilmos, Vámhidy László: Az ín­körüli csúszófelszín-helyreállítás újabb lehetőségeinek kísérletes vizs­gálata. II. ínhüvelysértés helyreállí­tása autolog vénafolttal. Kómár József, Szloboda Jenő, Kende­­lényi Ernő: Az elektrodiagnosztika szerepe a kézsebészetben. Józsa László, Demel Zsuzsa, Réffy An­tal, Szabó Győző, Szilágyi István: Hajszálérváltozások heveny normo­­báriás hypoxiában. Kubatov Miklós, Laky Rezső, Kocsis Béla: Kísérletes és klinikai tapasz­talatok egy új sebkezelő anyaggal a Debrisannal. Kiss Imre, Szepesi Kálmán, Szappa­nos László: A femoropatelláris ízület degeneratív elváltozásai. Palkonyay Gábor: Pertrodhanter fe­­mártöréshez társuló — diagnosztikus problémát okozó — verőérsérülés. Simonka János Aurél, Monoki Erzsé­bet: A nervus ulnaris részleges sé­rülését okozó üvegszilánk, tartás vagy teljes gyógyulás remé­nyében végezhető el. Így pl. a re­keszsérv, amphalocele, nyelőcső-el­záródás, patkóbél-elzáródás, mul­­ticystás vese, ovarium cysta, hyd­rocele (miért csak többnyire korri­gálható?), hydronephrosis stb. kor­rigálható anomáliák, függetlenül attól, hogy vagy az elváltozás sú­lyossága, vagy orvosi kezelésünk elégtelensége miatt nem sikeres a műtéti beavatkozás. Tóth dr. és mtsai észrevétele­­zik, hogy dolgozatomban a prena­­tális diagnosztika fejlődését lassú­nak ítéltem meg, és ennek cáfola­tára adták meg saját, hazai vi­szonylatban valóban egyedülálló anyagukat, melyhez csak gratulál­ni lehet. Közleményem „Következ­tetések” című alfejezetének 6. pontjában az alábbiakat írtam: „A méhen belüli anomáliák meg­felelő szintű felismeréséhez kor­szerű gépek és képzett szakembe­rek kellenek. Hazánkban azonban még kevés a jó felbontású real­time készülék. Biztosítani kellene az ultrahangos szakemberek (ra­diológusok, szülészek, szakasszisz­tensek stb.) magas szintű képzé­sét.” A fenti megállapítással a hazai UH diagnosztika ismert szakembe­re, Harkányi Z. is egyetért. Tóth és mtsai kiemelkedő diagnosztikus tevékenysége azonban sajnos nem terjed ki az egész országra, így fontos működésükkel csak azt tud­ják bizonyítani, hogy Debrecenben és környékén nem lassú a fejlődés. E helyen nem óhajtom részletezni, hogy hazánk 11 millió lakosának hány UH készülékre lenne szüksé­ge, és hány van. Dolgozatom az UH diagnosztika értékét elemezte az intrauterin- és újszülött-sebészetben. Sajnos, sem Debrecenből, sem az ország egyéb területéről nem jelentek meg olyan közlések, melyekben a prenatális UH diagnosztikával nyert infor­mációk alapján sikeres szervmeg­tartó műtétekről (nyelőcső-, pat­kóbél-, vékonybél-elzáródás, re­keszsérv stb.) számoltak volna be. A különböző anomáliák felisme­rése mellett az lenne az intrauterin UH diagnosztika igazi értéke, ha a módszer nyújtotta információk alapján az eddig csak késve kezelt újszülötteket korábbi (fetalis vagy korai postnatalis) beavatkozással életben tudnánk tartani. Pintér András dr. IRODALOM: 1. Louhimo, I., Lindahl, H.: Esophageal atresia: primary results of 500 consecuti­vely treated patients. J. Pediatr. Surg. 1983, 18, 217.

Next