Orvosi Hetilap, 1984. augusztus (125. évfolyam, 32-35. szám)
1984-08-26 / 35. szám - FOLYÓIRATREFERÁTUMOK
% 2164 MEGJELENT; m PNEUMONOLOGIA HUNGARICA 1984. 4. szám Schweiger Ottó: Tomcsányi Attila (1921—1983). Naszlady Attila, Rodek István, Szabó Istvánné: Optikai adatkezelés lehetőségei és eredményei az egészségügyi munkában. Várady Tamás, Naszlady Attila: Számítástechnika felhasználása a gödöllői Tüdőbeteg Gondozóintézet és a SÉF állomás munkájában. Debreczeni Loránd: Orvosi műszer- és méréstechnika. Debreczeni Loránd, Angyal István, Bihami János: Jelek, jelátalakítások, digitális jelfeldolgozás. Kürti Sándor, Rodeczki Gábor, Gohér Ilona: A tuberkulotikus betegek epidemiológiai helyzetének alakulása az elmúlt 10 évben Szolnok megében. Zsámboki Gabriella, Auguszt Annamária: Steroid myopathia előfordulása asthma bronchiáléban. PNEUMONOLOGIA HUNGARICA 1984. 5. szám Mihóczy László, Szűk Béla, Winkler Ilona, Káló Ilona: Sinecod Retard alkalmazása a klinikai gyakorlatban. Kraszkó Pál, Pap Dezső: Bronchiális szenzitivitás és reaktivitás mértéke asthma bronchialéban és bronchitis chronicában. Draskóczy Miklós, Gyurkovits Kálmán, Rápó Jolán: Kapnográfiával kontrollált futásos légúti provokáció fokozott bronchusreaktivitás kimutatására 3—6 éves asztmás és nem asztmás gyermekeken. Szabó Tibor, Nagy Lajos, Jankó Lajos: A nyugalmi körülmények között és ACTH-terhelés alatt mért plasma cortisol koncentrációk átlagértékeinek és gyakorisági adatainak vizsgálata asthma bronchiales betegeken. Tuckányuk Katalin, Kiss Péter: Pulmonológiai osztályokon kezelt akut pneumoniás betegek adatainak további számítógépes elemzése. Ifj. Bak Mihály, Oláh Edit, Sugár János: Human bronchus carcinoma xenograft növekedése és szövettani vizsgálata. Orosz Márta, Nagy Lajos, Deák Zsuzsa, Galambos Éva: Kettős etiológiájú foglalkozási tüdőasztma. MAGYAR ONKOLÓGIA 1984. 2. szám Treil Sándor dr., Csömör Sándor dr., Töttössy Béla dr.: Carcinoma in situ és terhesség. Töttössy Béla dr., Lehoczky Győző dr. jr. A méhnyak regenerációs funkcióinak zavarai és a cervix műtétek onkológiai feladatai. Lehoczky Győző dr. jr.: Kalifornium- 252 a nőgyógyászati üregi kezelésben. Sárosi Zsuzsa dr., Töttössy Béla dr. és ifj. Bak Mihály dr.: Disszeminált peritonealis leiomyomatosis. Bánk Endre dr. és Kazy Zoltán dr.: Az endocervicoszkópia feladata és fontossága. Ternai Antal dr., Zsoldos Ferenc dr., Csípő László dr., Elek László dr., Gergely Mihály dr. és Weszelovszky Iván dr.: Az emlő szűrővizsgálatával szerzett tapasztalataink nővédelmi rákszűréseink kapcsán. Weisz Csaba, Katona Ernő, Zaránd Pál dr., Polgár István, Németh György dr.: Parametriumok besugárzása kettősökkel. Csató Zsuzsa dr. Lénárt György dr.: Az os ischii és az os pubis elsődleges daganatairól és daganatszerű elváltozásairól. Litka György dr., Bodrogi István dr.: Időszakosan ellentétes irányú nagyságváltozást mutató tüdőáttétek nonseminoma típusú hererákokban. Tulok István dr., Ottó Szabolcs dr.: A sav-bázis viszonyokkal kapcsolatos anyagcsere-változások vizsgálatának jelentősége a klinikai gyakorlatban. Irodalmi áttekintés és módszertani javaslat. Svastits Egon dr., Molnár László dr.: Három és négyszeres carcinomák. Magyar Éva dr., Kaszás Hana dr.: Rosszindulatú kevert mezodeomalis tumor epehólyagban. MAGYAR RADIOLÓGIA 1984. 2. szám Lelik Ferenc dr.: A kontakt termográfia diagnosztikai alkalmazásáról. Boczán János dr.: Az infravörös termográfiával szerzett tapasztalatainkról. Bozóky László dr.: Új megismerések az atomok világában. Martonffy Katalin dr.: A coccum daganatainak kettős kontrasztos (Prontobaria Colon) vizsgálatáról. Szántó Dezső dr., Szántó János dr.: Sugárhatás, sugárártalom, sugárvédelem. Peredi Gizella dr.: Progresszív osteolysis, a csípő total-endoprothesis beültetés késői szövődménye. Tóth Zoltán dr., Wachter János dr., Csécsei Károly dr., Papp Zoltán dr.: Az amniofotográfia értéke ultrahangdiagnosztika birtokában. Kaposi N. Pál dr., Határ András dr.: Lymphangiográfia értéke heredaganatokban. IDEGGYÓGYÁSZATI szemle 1984. 3. szám Szobor Albert: Myasthenia gravis és oculo-pharingealis myopathia familliaris előfordulása. Pethő Bertalan, Bán Tamás, Kelemen András, Ungvári Gábor, Karczag István, Bitter István, Tolna Judit: KDK Budapest Kutatási Diagnosztikai Kritériumok funkcionális psychózisok kórismézéséhez. MAGYAR TRAUMATOLÓGIA, ORTHOPAEDIA ÉS helyreállító sebészet 1984. 2. szám Kazár György: A baleseti sebészet egyetemi oktatása. Kalabay László, Talacz Tamás, Dömötör Endre: A térdízület arthroszkopiája. Forgon Mihály, Manuel Ede: Eljárásunk a radius „in loco typico” rossz helyzetben gyógyult törésének korrekciójára. Bíró Vilmos, Vámhidy László: Az ínkörüli csúszófelszín-helyreállítás újabb lehetőségeinek kísérletes vizsgálata. II. ínhüvelysértés helyreállítása autolog vénafolttal. Kómár József, Szloboda Jenő, Kendelényi Ernő: Az elektrodiagnosztika szerepe a kézsebészetben. Józsa László, Demel Zsuzsa, Réffy Antal, Szabó Győző, Szilágyi István: Hajszálérváltozások heveny normobáriás hypoxiában. Kubatov Miklós, Laky Rezső, Kocsis Béla: Kísérletes és klinikai tapasztalatok egy új sebkezelő anyaggal a Debrisannal. Kiss Imre, Szepesi Kálmán, Szappanos László: A femoropatelláris ízület degeneratív elváltozásai. Palkonyay Gábor: Pertrodhanter femártöréshez társuló — diagnosztikus problémát okozó — verőérsérülés. Simonka János Aurél, Monoki Erzsébet: A nervus ulnaris részleges sérülését okozó üvegszilánk, tartás vagy teljes gyógyulás reményében végezhető el. Így pl. a rekeszsérv, amphalocele, nyelőcső-elzáródás, patkóbél-elzáródás, multicystás vese, ovarium cysta, hydrocele (miért csak többnyire korrigálható?), hydronephrosis stb. korrigálható anomáliák, függetlenül attól, hogy vagy az elváltozás súlyossága, vagy orvosi kezelésünk elégtelensége miatt nem sikeres a műtéti beavatkozás. Tóth dr. és mtsai észrevételezik, hogy dolgozatomban a prenatális diagnosztika fejlődését lassúnak ítéltem meg, és ennek cáfolatára adták meg saját, hazai viszonylatban valóban egyedülálló anyagukat, melyhez csak gratulálni lehet. Közleményem „Következtetések” című alfejezetének 6. pontjában az alábbiakat írtam: „A méhen belüli anomáliák megfelelő szintű felismeréséhez korszerű gépek és képzett szakemberek kellenek. Hazánkban azonban még kevés a jó felbontású realtime készülék. Biztosítani kellene az ultrahangos szakemberek (radiológusok, szülészek, szakasszisztensek stb.) magas szintű képzését.” A fenti megállapítással a hazai UH diagnosztika ismert szakembere, Harkányi Z. is egyetért. Tóth és mtsai kiemelkedő diagnosztikus tevékenysége azonban sajnos nem terjed ki az egész országra, így fontos működésükkel csak azt tudják bizonyítani, hogy Debrecenben és környékén nem lassú a fejlődés. E helyen nem óhajtom részletezni, hogy hazánk 11 millió lakosának hány UH készülékre lenne szüksége, és hány van. Dolgozatom az UH diagnosztika értékét elemezte az intrauterin- és újszülött-sebészetben. Sajnos, sem Debrecenből, sem az ország egyéb területéről nem jelentek meg olyan közlések, melyekben a prenatális UH diagnosztikával nyert információk alapján sikeres szervmegtartó műtétekről (nyelőcső-, patkóbél-, vékonybél-elzáródás, rekeszsérv stb.) számoltak volna be. A különböző anomáliák felismerése mellett az lenne az intrauterin UH diagnosztika igazi értéke, ha a módszer nyújtotta információk alapján az eddig csak késve kezelt újszülötteket korábbi (fetalis vagy korai postnatalis) beavatkozással életben tudnánk tartani. Pintér András dr. IRODALOM: 1. Louhimo, I., Lindahl, H.: Esophageal atresia: primary results of 500 consecutively treated patients. J. Pediatr. Surg. 1983, 18, 217.