Orvosi Hetilap, 1993. október (134. évfolyam, 40-44. szám)
1993-10-17 / 42. szám - Jobst Ágnes: Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megújítója
zását ajánlják láz ellen. Egész testet érintő hideg vizes borogatások 30 perc alatt 0,5 °C-szal, 1 óra alatt 1 °C-szal csökkentik a hőmérsékletet. Dy módon 22 óra alatt a betegek 65%-ában 1,5 °C hőmérsékletcsökkenést lehet elérni. Az állott vizes borogatás kevésbé hatásos, bár azt a betegek jobban tűrik. A fenti módszerek sikertelensége után nyúl az orvos az antipyreticumokhoz. Ezek „placebo kísérletben” különböző hatásfokúak. Az aszpirin, paracetamol, a nem steroid gyulladáscsökkentő szerek egyenlő értékűek. Alkalmazásuk után 30 perccel bekövetkezik a hőmérséklet-csökkenés, ez 1 óra alatt 1—2 °C is lehet. Óvatosságra int, hogy az aszpirin és paracetamol együttes alkalmazása toxikus lehet. A szerző az aszpirinről az alábbi véleményt fogalmazza meg: nem egyedüli szer ma már, a Reye-syndromával való kapcsolata óvatosságra int. Gyermekek virális fertőzésében jelentkező láz esetén alkalmazása jogosult. Óvatosság ajánlatos a vírusos lázak esetén, annál is inkább, mert az utóbbi időben amerikai szerzők kapcsolatot mutattak ki a Reye-syndroma és az aszpirin között. A paracetamol elsőrendű láz- és fájdalomcsillapító. Adagja 15—20 mg/kg/nap, 4—6 napon át. A betegek általában jól tűrik, ritkán okoz heveny vagy krónikus hepatitist. A paracetamol sulfatálás révén metabolizálódik, amibe belesegít a glucuronconjugatio és az oxidatio. Fiatal gyermekekben valószínűleg a jelentős oxidatív anyagcsere nyújt védelmet, heveny paracetamol-mérgezés esetén is. A nem steroid jellegű, gyulladásellenes szerek közül a propion-sav származékok, a fentiek mellett, még jelentős fájdalomcsillapító és antipyretikus hatással is rendelkeznek. Gyermekeknél a juvenilis arthritis mellett ezeket nemigen alkalmazták. Az ibuprofen és a naproxen sajátos lázellenes hatással rendelkeznek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az ibuprofenek (5 mg/kg/dosis) átlagban 2 °C-kal csökkentik a hőmérsékletet. Ártalmatlan voltuk miatt előnyösebbek a paracetamoloknál. Hatásuk is hosszan tartóbb. Időnként gastrointestinalis izgalmat okozhatnak, a nonsteroid készítmények következményeként. Legkisebb adagjuk (0,625 mg/kg/dosis) csak nagyon kis hatást gyakorolt a hőmérsékletre. Az ibuprofen nemkívánatos hatása: bőrpír, bőrkiütés. Egyesek szerint a 6 mg/kg ibuprofen hatásosabban csökkenti a hőmérsékletet, mint a 10 mg/kg aspirin, vagy 12,5 mg/kg paracetamol. Az ibuprofen szuszpenzióban való alkalmazása a gyermekkorbani hatásosságát még meg is könnyíti (naproxen). Összefoglalásban a szerző kiemeli, hogy gyermekkorban a láz kardinális jel, ami sürgős kezelést igényel. A tünetektől függetlenül, csökkentésére a paracetamol a választandó szer, bár a fizikális beavatkozások is méltánylandók, hiszen ezek önmagukban is, esetenként elégségesek lehetnek. A nem steroid jellegű készítmények egyes esetekben ugyancsak hasznosaknak mutatkoztak, így az ibuprofen, amely a paracetamollal azonos hatásértékű. Kövér Béla dr. A szülési mód és az otitis mucosa közötti kapcsolat. Mansfield, C. J. és mtsai (Center for Health Services Research and Development, Building ,,N”, Physicians’ Quadrangle, Greenville, NC 27858): Arch. Fr. Pediatr., 1993, 50, 97. Az otitis mucosa (a. m.) a leggyakoribb csecsemőbetegség. A vizsgált csecsemők kb. 10% -a, 1 éves koron belül mintegy 50%-a szenved ebben a betegségben. Az otitis mucosa heveny formáját (h. o. m.) jelzi a középfülben észlelt folyadék, amit kifejezett fájdalom is kísérhet, halláscsökkenéssel, ingerlékenységgel együtt; ehhez még láz és rosszullét is társulhat. A betegség néhány napot, de pár hónapot is igénybe vehet, megváltoztatja a középfül szöveti struktúráját, véglegesen is süketté teheti a gyermeket, megváltoztatja a beszéd alakulását és növeli a recidívák jelentkezését. Az USA-ban 2 milliárd dollárra teszik azt az összeget, amit az o. m. kezelésére évenként fordítanak. Az o. m. oka még nem eléggé ismert: a szülési mód, a császármetszés lehet, hogy provokálja jelentkezését. Mindenesetre a császármetszéses szülések száma az USA-ban többszörösére emelkedett. Egyes felmérések szerint a császármetszéses szülések száma 1987-ben 40%-a volt a szüléseknek. Megjegyzendő, hogy az USA-ban a császármetszés a leggyakrabban alkalmazott módszer. A kérdésről folytatott legújabb kutatások szerint a császármetszés útján történő szülések aránya komparál a szocioökonómiai háttérrel, s ez nem egyezik az anya korával, szülései számával, a gyermek születési súlyával, a faji eredettel, a szülési komplikációkkal. Az USA-ban a császármetszés átlagban 7186 dollárba kerül, szemben a természetes (intézményben végzett) szüléssel, aminek az „ára” 4149 dollár. (Megjegyzem: ebből semmi meszszemenő, főleg „politikai állásfoglalás” nem vonható le, azon túl, hogy az ún. szabad világban mindennek ára van. ( Ref.) Maga a császármetszés veszélyt jelent az anya, de a gyermeke számára is. Fokozza a légúti fertőzés veszélyét s így a felső légutakét is. Legújabb vizsgálatok szerint a császármetszés növeli az o. m. veszélyét, csökkenti a középfül ventilációját s kóros surfactans termelést eredményez. Régi tanulmányok is beszámoltak a szülés módjának hormonális változásáról s arról, hogy a császármetszéssel született gyermekeknél fokozódik a légzési elégtelenség, zavar veszélye. Kétségtelen, hogy a foetus amnion folyadékot nyel, ami különböző testanyagokat tartalmaz. Az is bizonyos, hogy a középfül fertőzése és az amnionfolyadékban fellelhető meconium-anyagok között kapcsolat van. A meconiumos amnionfolyadékkal született gyermekek vitathatatlanul nagyobb — o. m. — veszélynek vannak kitéve. Daniel és mtsai az o. m. endogén és exogén tényezőit — bár nem utalnak a császármetszés közvetlen szerepére — egyértelműen a császármetszéses szülések megszaporodásában látják. A szerzők által végzett epidemiológiai tanulmány, ami azt vizsgálta milyen különbség van az o. m. gyakoriságában a pervaginálisan, ill. császármetszés útján születettek között, retrospektív elemzésű, nagyon gondos kutatáson alapult, arra a véleményre jutott (1987—1990. évek eredményei alapján), hogy nem csak a szülés módja játszott szerepet az o. m. előfordulási gyakoriságában. A szerzők megállapítják, hogy az általuk végzett prospektív tanulmányt és a kapott eredményeket még ellenőrizni kell: a táplálkozási mód szerint, de a megelőző légúti zavarokat is figyelembe véve, a nemet, a fajt, a környezeti tényezőket is mérlegelve (szülés, terhesség, az anya kora, egészsége stb.). Oly nagy számú tényező van (az említetteken túl antibiotikumok, táplálási mód, anaestheticumok stb.), amelyek ebben a kérdésben szerepet játszhatnak, s amelyek lehetetlenné teszik az egyértelmű állásfoglalást. A hipotézis mindenképpen biológiai marad. A betegség és a gyanított etiológiai hatás fokozott jelentkezést eredményez. A szenvedések jelentősek, az áruk oldásukra, igen magas. Úgy vélik, hogy ilyen körülmények között a császármetszésre a döntést komolyabban kell megfogalmazni. Kövér Béla dr. A lactulose + mannitollal végzett permeabilitási teszt értéke gyermekek coeliakiás betegségének szűrésében és ellenőrzésében. Leke, L. és mtsai (Service de Pédiatrie II, CHRU, F-80054 Amiens, Service de Pédiatrie, Hôpital Saint-Vincentde-Paul, F-75674 Paris). Arch. Fr. Pediatr., 1992, 49, 33. A coeliakia betegség (c. b.) folyamán egyes kutatók kimutatták felnőttekben, hogy az intestinalis permeabilitas (I. P.) egyes markerek részére káros. Kiderült, hogy a monosaccharidok (mannitol, rhamnose) kis molekuláinak absorptiója csökken, másrészt paradox módon növekszik a disaccharidok (cellobiose, lactulose) absorptiója, amelyek valószínűen áthatolnak az interenterocyta-téren a mucosában és a villosus rétegen. Gyermekekben egyesek szoros kapcsolatot mutattak ki az I. P. teszt eredményei és a szövettani leletek között, a glutén kiiktatása előtt és alatt, s annak a táplálékba való újabb bevezetése után. A szerzők jelen munkájukban kimutatják biopsia segítségével nyomon követett gyermekekben a c. b. által indukált I. P. anomáliákat. A gyermekek ellenőrzése kizárólag az I. P. teszt segítségével történt, ami mellett analizálták a mannitol és a lactulose vizelettel való kiválasztását s ez utóbbiak értékeinek egymáshoz való viszonyát. A fentieket előrebocsátva, a szerzők részletesen leírják beteganyagukat (15 gyer)