Orvosi Hetilap, 1993. október (134. évfolyam, 40-44. szám)
1993-10-17 / 42. szám - Jobst Ágnes: Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megújítója
тек, koruk 1—12 év, 9 leány, 6 fiú), a különböző értékeket táblázatban is bemutatva, és a vizsgáló módszerüket: vizelet L/M (lactulose-mannitol arány), szövettani vizsgálat és az I. P. teszt eredményeit. Adataikat a Student- próba segítségével analizálták, meghatározták a középértéket és a standard deviatiót. Az orálisan adott két marker anyagot (a lactuloset és a mannitolt) a gyermekek jól tűrték. A betegek tápláltsági állapotát az anthropometriás paraméterek (súly, hossz) segítségével határozták meg, ami szerint 5 gyermek közül 1 volt hypotrophiás (kornak megfelelő súlya alatta volt 2 SD-vel az átlagnak). Az intestinalis biopsia 8 gyermeknél totalis, 7-nél subtotalis villosus atrophiát mutatott. Újabb táblázatban mutatják be a különböző paramétereket az I. P. teszt segítségével a 15 c. b.-ben szenvedő gyermeknél, a lactulose (L), a mannitol (M) clearance-t, a kettő viszonyát (L/M), a gluten kiiktatása előtt, a kizárás alatt, s újbóli bevezetése után. Ez utóbbit egy ábrán is szemléltetik; ezt teszik az I. P. teszttel is három betegnél, aminek alakulását görbén ábrázolják a glutenmentes diéta bevezetése után. Végül egy táblázat mutatja be, hogy 5 c. b. gyermeknél miként alakul az L/M viszony, százalékban kifejezve, a glutén bevezetése után, az 1—4. hónapokban. Az eredmények ismertetését a szerzők következtetései követik. Ezek közül a következő megállapítások emelhetők ki: 1. Az I. P. teszt, mint noninvazív módszer, megkönnyíti a c. b. gondozását. 2. Az alacsony M clearance villosus atrophia mellett tanúskodik. Az enterocyták absorptiós felülete csökkent. 3. A clearance emelkedett volta bizonyítja a disaccharidokkal szembeni excesszív intestinalis porosítást, s támogatja a mucosus réteg gyulladásos jellegét a c. b. folyamán. Ezt nem minden szerző fogadja el. A szerzők véleménye szerint ennek oka a marker oldatok osmolalitásának különbözősége: a hyperosmolalitás növeli az I. P. teszt érzékenységét, míg az isotoniás oldatokon a disaccharidokra permeabilitási zavar nem mutatkozik. 4. Az L/M viszony normalizációja a két proteinnek (glutén és tehéntej-protein) a táplálkozásból való kiiktatására jelentkezik. 5. Aláhúzzák a szerzők, hogy a belek absorptiós felszínének morphológiai képe egyenes, közvetlen kapcsolatot mutat a monosaccharidokra jelzett I. P. teszt változással. 6. A glutennek a táplálékban való helyesebb alkalmazása az L/M viszony szignifikáns emelkedéséhez vezet valamennyi betegnél. Ha a vizsgálatot ilyenkor egy bizonyos idő elteltével megismételjük, az L/M viszony progresszíve növekszik, ami amellett szól, hogy a c. b. továbbra is fennáll, a léziók késleltetett jellegűek. 7. Az adatok így azt mutatják, hogy az I. P. teszt fontos szerepet játszik a c. b. diétás beállításában. A két marker használata azért is szükséges, mert segítségükkel felvilágosítást kapunk a c. b. villosus atrophiás vagy gyulladásos állapotáról. 8. Cobden és mtsai bebizonyították — különböző noninvazív tesztek összehasonlításával —, hogy az I. P. teszt érzékenysége és specificitása 96—99%, lényegesen jobb, mint az egyéb teszteké. Szűrésre kiválóan alkalmas noninvazív teszt, amellyel ellenőrizni lehet a beteg diétás beállítását, a glutén bevezetésének kísérletére adott reakciókat. Kövér Béla dr. A légúti vírusok gyors kimutatásának értéke indirekt immunofluorescentia segítségével. Blanchard, В. és mtsai (Service de Pédiatrie et du Laboratoire central, Höpital de Longjumeau, F-91160 Longjumeau): Arch. Fr. Pediatr., 1992, 49, 93. A virológiai diagnosztikához sejttenyészet szükséges, s ez csak speciális laboratóriumokban lehetséges. Az immunoenzimatikus tesztek vagy az indirekt immunofluorescentia (IFI) megoldást jelenthetnek a specializált laboratóriumok kérdésében. Ezért a kérdés eldöntésére tanulmányozták a szerzők IFI segítségével a heveny légúti betegségben szenvedő, gyermekosztályokon ápolt gyermekek nasopharyngealis váladékában a respirációs syncytialis vírus (RSV), az influenza A és B, a parainfluenza 3 és az adenovírus kimutathatóságát. A szerzők részletesen ismertetik a beteganyagot és a módszert, 1989. okt. 1. és 1990. ápr. 30-a között. 403 gyermek — ezek felső légúti tüneteket mutattak — orrgaratváladékából igyekeztek a fentebb említett vírusokat kimutatni. A váladékokból 392 (97%) volt értékelhető. Ezek 239 esetben származtak légúti fertőzésből, 138 gyermek egyéb légúti betegséget mutatott, 15 csecsemő váratlanul elhunyt. A betegeket utólag három csoportba osztották: a) felső légúti fertőzések, b) bronchitisek, c) bronchoalveolitisek. A felső légúti fertőzéseket rhinopharyngitisekre és laryngitisekre osztották, majd ismertetik azok klinikai és paraklinikai tüneteit. Valamennyi betegnél röntgenfelvételeket is készítettek. Több gyermek a jelzett időszakban, ismételten is kórházi felvételben részesült. Tanulmányozták a légúti betegségek súlyosságát a vírusok és az okozott kóros elváltozások szerint. Minden csoportban meghatározták a felülfertőzések és a nosocomialis fertőzések számát. A 15 váratlanul elhalt csecsemő közül 14-nél végeztek sectiót, histológiai vizsgálatot is. Leírják a szerzők a váladékvétel módját is, de 9 és 11 óra között végezték, s a laboratóriumban gyorsan vizsgálatra került: a RSV, influenza A és B, parainfluenza 3 és az adenovirust monoclonalis antitestek (Monofluoririis Pasteur) segítségével kutatták, a sejtsuspensiókból IFS lemezeken, aceton-fixáció után. A vizsgálatok eredményét, a betegek jellegzetes klinikai tüneteit, a felülfertőzések és nosocomialis fertőzések gyakoriságát, a betegek korát, a kórházi tartózkodás átlagos időtartamát egy részletes táblázat ismerteti. Ebből kiemelendő, hogy a 392 pharyngealis váladékból 117 (30%) minta bizonyult pozitívnak, ezek közül 69-nél (59%) VRS tenyészett ki, amit sorrendben az influenza A, B adenovirus (14,5%) és a parainfluenza követett. Újabb táblázat mutatja be a VRS fertőzések súlyosságát a különböző betegcsoportokban, a táplálást és kezelésüket, valamint a felülfertőzések számát és formáit. Végül egy harmadik táblázat az elhalt 15 csecsemő virológiai, anatómiai, immunológiai adatait tárja az olvasó elé. Igen érdekes az az ábra, amely az említett és kimutatott vírusok szezonalitásával foglalkozik: a RSV fertőzés dominál, leggyakoribb december—január hónapban. A megbeszélésben a következőket hangsúlyozzák a szerzők: 1. Számos módszer bizonyítja ma már a heveny légúti fertőzésekben a virális eredetet. Ha a sejttenyészetben a vírusizolálást választjuk, úgy az immunoenzimatikus teszt, vagy az IFI gyors és specifikus diagnózist tesz lehetővé. Ezek specificitása és érzékenysége a vírustól és a használt antitestek minőségétől függ. A szerzők az IFI-t használták s úgy találták, hogy az adenovírus és a parainfluenza 3-nál ennek érzékenysége mérsékelt. 2. Megállapították, hogy a csecsemők légúti fertőzésében a vírusok szerepe sokkal nagyobb, mint a baktériumoké. Ezek főleg a szuper- és nosocomialis infekciókban, a viralis folyamat súlyosbításában játszanak lényeges szerepet. 3. Tanulmányukban, mint más szerzőkében is, a RSV vírus dominál, amely epidémiákat okoz, s amelynek kronológiája mindig ugyanaz, de intenzitása évről évre változhat. A parainfluenza-infekciók ősszel fordulnak elő, míg a RSV epidémiákkal október—február időszakban találkozunk, decemberi csúccsal, s eltűnnek, amikor az influenza A és B fertőzések kezdődnek. A RSV fertőzések főleg az 5 éven aluliakat támadják meg, az influenza A, B, parainfluenza 3, adenovirus fertőzések viszont minden életkorban előfordulnak. A RSV felelős túlnyomórészt a csecsemők bronchoalveolitiséért. 4. Egy prospektív tanulmány igazolta, hogy a VRS fertőzésekben parenterálisan adott antibiotikumok szignifikánsan növelik a systemás bakteriális infekciók számát. Egyes vírusok okozta fertőzésekben gyakori a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae okozta otitis. 5. A VRS vírusról már régóta ismert, hogy fiatal csecsemőknél súlyos apnookat képes provokálni, s lehetséges, hogy felelős a váratlan, hirtelen halálért. Tanulmányuk azt mutatja, hogy október és április között jelentősen megnövekedett a virális fertőzésben hirtelen, váratlanul elhalt csecsemők száma. 6. Az IFI-nek a vírusok gyors kimutatására való gyakoribb felhasználása a légúti fertőzésekben csökkentheti a nosocomialis fertőzések számát. Kövér Béla dr.