Orvosi Hetilap, 1999. július (140. évfolyam, 27-30. szám)

1999-07-18 / 29. szám - Ertl Tibor: Koraszülöttek neonatális ellátása

gatásával a csontok ásványianyag-tartalma fokozódik, az osteopenia kialakulásának veszélye csökken (25). Gyógy­tornász közreműködésével került bevezetésre a módszer klinikánkon, ahol a koraszülöttek kedvező súlyfejlődéséről mi is megbizonyosodtunk (4. táblázat). A módszert külö­nösen az édesanyák fogadták kedvezően, akik elsajátít­hatják és ellenőrzés mellett végezhetik a beavatkozást (15). A hazai kábítószerfogyasztás emelkedésével azzal kell számolnunk, hogy emelkedni fog az érintett újszülöttek aránya, ezért fel kell készülnünk erre a lehetőségre is (11). Koraszülöttek követéses vizsgálata Állatkísérletekben az anyai steroidkezelés hatására emel­kedett az intrauterin retardált magzatok, valamint a fej­lődési rendellenességek száma. Emberben hasonló elvál­tozásokat kimutatni nem tudtak. Az első hazai utóvizs­gálat már 1984-ben azt igazolta, hogy hatéves korban nincs különbség a szomatikus és neurológiai fejlődésben a kezelt és nem kezelt csoportban (18). Az antenatálisan steroiddal kezelt anyák 10—12 éves korú gyermekeinek psychológiai fejlődését vizsgálva nem találtak különb­séget a kezelésben nem részesülőkhöz viszonyítva (34). Ezzel szemben Yeh és mtsai koraszülöttek 3 hetes dexa­­methason-kezelése után kétéves korban súlyban és hosszban való elmaradást, neuromotoros dysfunctiót, psychomotoros károsodást igazoltak (49). Mindezek a megfigyelések indokolttá teszik, hogy az anyai steroid­kezelés esetleges késői hatásait is vizsgáljuk a serdülő­korban. Munkacsoportunk a 36. gesztációs hét előtt klini­kánkon született gyermekeknél ellenőrizte 14-16 éves korban gyermekgyógyász és gyermekpsychológus köz­reműködésével a gyermekgyógyászati státust, valamint a testméreteket és az idegrendszer állapotát. A psycholó­giai vizsgálat IQ meghatározásból (Raven-teszt) és in­terjúkészítésből állt. Anyai steroidkezelés 53 gyermek esetében történt, 50 gyermek a kontrollcsoportot ké­pezte. A vizsgálat időpontjában mért testsúly, fejkörfogat értékek átlagai közel megegyeznek a két csoportban. Az átlagos testmagasság a kezelt csoportban 160,5 ± 6,4 cm, a kontrolloké pedig 164,0 ± 7,2 cm volt. A kezeltek szig­nifikánsan alacsonyabbaknak bizonyultak (p = 0,02). A szülők testmagasságának összehasonlításánál azonban kiderült, hogy a gyermekek anyja ugyancsak szignifikán­san alacsonyabbnak bizonyult a kontrollcsoporthoz ké­pest (161,2±5,5 cm vs. 164,2±4,7 cm p=0,01). A psy­chológiai vizsgálat az értelmi teljesítményekben lényeges különbséget nem talált. Az átlagos IQ a kezetiekben 103,2, a kontrollokban 105,7 volt, a különbség nem szig­nifikáns. Az általunk elvégzett vizsgálatokból is az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy antenatalisan, az IRDS pro­­phylaxisára a maternak adott steroidnak nincs hosszú távon káros hatása, ugyanakkor jelentősen csökkenti az IRDS előfordulását. Klinikánk gyakorlatában a koraszülöttek követéses vizsgálatánál gyermekneurológus, szemész, fül-orr-gégész szakorvosok végzik a speciális vizsgálatokat. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen mindhárom területen a társ­intézetek elkötelezett érdeklődést tanúsítanak és a sze­mélyes motiváltság is biztosítja a rendkívül magas szintű ellátást (intézetvezetői példamutatás és szervezés). A sze­mészeti vizsgálatok hetente (akár többször is­ történnek, a beavatkozások (lézer) a Szemészeti Klinikán, ill. vá­logatott esetekben a Gyermekklinikán (cryopexia) erre a célra speciálisan kialakított műtőben történnek. A Sze­mészeti Klinika 1982. január 1-től 1996. december 31-ig 5149 koraszülöttet vizsgált klinikánk és a Gyermek­­klinika centrumainak beteganyagából. Ezen idő alatt 470 esetben igazoltak koraszülött retinopathiát (ROP), 256 esetben spontán regressziót figyeltek meg. Kezelésre 207 esetben került sor. Sajnos, a régióból évente 1­5 vak gyer­mek regisztrálására is sor kerül. Az utóbbi évek megfi­gyelése azt igazolja, hogy bizonyos eseteken a vak­ság okaként döntően az alacsony gesztációs kor felelős, ugyanis abban az esetben, ha a corpus vitreum fejlődése megreked, az arteria hyaloidea perzisztálása és a kifeje­zett retinalis éretlenség mellett limitáltak a terápiás le­hetőségek (17). A hallásszűrésre kidolgozott új módszer lehetővé tette betegágy mellett az otoacusticus emisszió kompu­teres vizsgálatát és a halláskárosodottak kiszűrését (Pytel-softver TEORE). Az újszülöttek között a hallás súlyos károsodásával 0,3%-ban számolhatunk, az eny­hébb formák előfordulási gyakoriságáról megoszlanak a vélemények. Koraszülöttek vizsgálata azt igazolta, hogy jelentős arányban található gondozást igénylő kóros el­térés (50). Koraszülöttek utánvizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk adolescens korban már magasabb, mint érett újszülöttként világrajött kortársaiké (29), cardio­vascularis betegségek magasabb arányban fordulnak elő közöttük felnőttkorban. A PIC-ek megalakulásával a koraszülöttek regisztrálása és nyomon követése lehetővé teszi hazánkban is, hogy adatokat gyűjtsünk egykori koraszülötteink kockázati tényezőiről. Kiterjedt klinikai és endocrinológiai vizsgálatok indultak meg az elmúlt években Magyarországon (48). Ennek azért van jelen­tősége, mert a magas vérnyomás a vezető halálokok kö­zött szerepel és a perinatális időszak eseményei a későb­bi életkor vérnyomás értékeit befolyásolják (szélsőséges nézetek alapján a vérnyomásérték a méhen belül kó­­dolódik). Koraszülöttek ellátásával kapcsolatos sürgősen orvosolandó problémák A teljesség igénye nélkül és nem fontossági sorrendben vázolom azokat a gondokat, melyeknek magunk előtt görgetése csak fokozza azok súlyosságát. A koraszülöttek biztonságos szállításának hiányát évtizedek óta ismer­jük, a kérdést az egészségügyi kormányzat kiemelten kezeli és megoldására ígéretet tett. Az elégtelen szívsebé­szeti kapacitás régiónkban talán mérséklődik a pécsi centrum átadásával, azonban továbbra is országos prob­léma. A nővérlétszám emelése a standardoknak megfele­lően nem tűrhet halasztást, ugyanis további javulást nem remélhetünk igen drága berendezések vásárlásától sem, ha ezen a területen nem történik felzárkózás. A nosoco­­mialis infectiók aránya a nyugati centrumokban 13-30%

Next