Orvosi Hetilap, 2000. május (141. évfolyam, 19-22. szám)

2000-05-28 / 22. szám, Supplemetum 1. - A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XVIII. Kongresszusa, and Symposium of the European Federation of Endocrine Societies

zációt, májenzimek emelkedését észlelték, amik a szülést követően spontán rendeződtek. Feltűnő volt az anyai vi- zelet-ösztriol értékének konzekvensen alacsony volta, amit intrauterin abnormalitás nem kísért. A Prader IV. stádiumnak megfelelő interszex genitálián kívül a leány karyotípusú újszülöttnél más fejlődési rendellenesség nem igazolódott. Gonádot tapintani nem lehetett, a 17- OH-progeszteron szint és az androgének normál tartományban voltak, a virilizmus nem progre- diált. Képalkotó eljárásokkal, laparoscopiával normál női belső nemi szerveket igazoltak, makroszkóposán és szövettanilag is multicisztás ováriumokkal. Gyermek- és serdülőkorban a hypergonadotropizmus és a mérhetet­lenül alacsony szérum-ösztrogén szint konzekvensen fennmaradtak, telarche nem jelentkezett. A retardált csontkorhoz ösztrogén-hiány tüneteként kifejezett os­teoporosis is társult. A hormonpótló kezelés a klinikai és labortüneteket rendezte, mellfejlődés, menstruáció je­lentkezett, az anatómiai rendellenességeket feminizáló genitoplasztikával korrigálták. Az enzimdefektus ritka volta miatt végleges diagnózist csak a folyamatban levő gén-analízis adhat. 40. Thyreoidectomiát követő hypothyreosis - mint a pajzsmirigy betegségek által kiváltott depresszív állapotok leggyakoribb oka Kun I.Z., Ráduly L. Endokrinológiai Klinika, Marosvásárhely Közismert, hogy pajzsmirigy-betegeknél sokszor pszi­chiátriai tünetek (főleg hangulatzavarok) jelentkeznek és ezeket gyakran szubklinikai kórképek okozzák. 1996 és 1998 között a Marosvásárhely-i Endokrinológiai Kli­nikán kezelt 3900 beteg klinikai, paraklinikai és la­boratóriumi adatait feldolgozva a különböző pajzs- mirigy-betegségek és a hangulatzavarok közötti össze­függéseket vizsgáltuk. Az eredményeket funkciózavar és kóroktan szerint külön-külön is feldolgoztuk. Azt észleltük, hogy a depresszív állapotok leggyakrab­ban hypothyreosishoz (30.6%) társulnak. Normofunk- cionális golyvás betegek esetében ezek incidenciája alacsonyabb (14.3%), míg hyperthyreosisos betegek körében még alacsonyabb (8,7%). Nem pajzsmirigy eredetű endokrinológiai kórképekben sokkal ritkább a depresszió előfordulása; ezt a pajzsmirigyhormonok hatásaival, valamint a pajzsmirigy működés szabályo­zásában bekövetkező elváltozásokkal lehet magyarázni. Más gyakori pszichiátriai betegség-csoportok így a szomatoform kórképek, valamint a szorongásos zavarok főleg pajzsmirigy hyperfunkcióval társultak. A pajzsmirigy betegségek közül, depresszív állapotok leginkább a pajzsmirigy műtétet követő hypothy- reosisban fordultak elő (56%). E forma pathogene- sisében több tényező szerepelhet: a pajzsmirigy-hormo- nok csökkent szintje mellett a pajzsmirigyhormon receptorok alulszabályozott állapota (az esetek 90%-ban ugyanis a műtétet hyperthyreotikus állapot előzte meg), a TSH termelés napközi ritmusának felborulása és egyéb műtétet követő szabályozási zavarok. Az általunk kapott eredményeket a szakirodalom adataival összevetve próbálunk magyarázatot találni a pajzsmirigy- funkció zavarok depresszióban betöltött szerepére vonat­kozóan. Ismertetjük a terápiás szempontokat is. 41. Mellékpajzsmirigy adenomák és medulláris pajzsmirigy carcinomák a marosvásárhelyi endokrinológiai klinika 5 éves beteganyagában Kun I., ifj. Kun LZ. Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Endokrinológiai Klinika. Három mellékpajzsmirigy adenoma és két medulláris pajzsmirigy carcinoma esetünk volt öt év alatt (1992- 1997). A mellékpajzsmirigy adenomák különböző intenzitású primaer hyperparathyreosist okoztak. Két betegnél (G.L.és N.V) kezdettől feltételeztük a kórismét a jellegzetes hyperparathyreoticus tünetek: kétoldali, recidiváló nephrolytiasis, osteoporosis, fekélybetegség, hypercalcaemia.hypophosphataemia, jellemző EMG és a pajzsmirigyállománybeli göb alapján. A harmadik be­tegünk (T.L.) diagnosisát csak a szövettani vizsgálat tisztázta, nem álltak fenn ugyanis jellegzetes hyperpara­thyreoticus tünetek (csupán gyengeségérzet, obstipáció, meteorizmus); nála a műtétet a radiojódot nem-kaptáló göb indokolta. Mindhárom beteg műtétre került; mellék­pajzsmirigy adenomáik sporadikus formáknak bizo­nyultak, de a másodiknál nem zárható ki egy MEN- syndroma lehetősége sem. Első betegünk postoperativ hypoparathyreosisa hamar rendeződött, a harmadik vi­szont csak lassan. A második, sajnos, akkor került hoz­zánk, amikor veselaesioi folytán már a compensált 1256

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék