Orvosok Lapja, 1947. július-december (3. évfolyam 28-52. szám)

1947-10-19 / 42. szám - NÉPEGÉSZSÉGÜGY - Gortvay György dr.: A közegészségügy új horizontja (Elnöki megnyitóbeszéd a pécsi higiénikus vándorgyűlésen)

NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1947. 42. álláspontja szerint azonban a környezethigiénés problémák asszanálásának és az életszínvonal emelésének a megoldása a közgazdaságtan és a szociálpolitika feladata ; a közegészségügynek és az egészségvédelmi szolgálatoknak továbbra is meg kell elégedni az emberek fizikai és szellemi állapotának a javításával. Nem kétséges, hogy a magyar közegészség­­ügyi problémákat is új, korszerű perspektívába kell helyezni. Ebből a szemszögből nézve a terv­szerűség örvendetes térfoglalása a gazdaság­­politikában múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erők leg­gazdaságosabb felhasználása az egészségügyi tevé­kenység minden ágában biztosíttassék. A kérdés tehát nem az, hogy vigyünk-e bele tervszerűséget az egészségügyi igazgatásba, hanem az, hogy miképpen kell ezt a tervszerűséget biztosítani. Elsősorban egységet kell teremteni az egészség­­ügyi szervezetek között, összhangot kell teremteni a magánorvosok, a gyógyintézetek és az egészség­­védelmi szervezetek munkája között. Komoly haladást jelent ebből a szempontból az 1936. évi IX. te., amely a tisztiorvos ellen­őrzése alá helyezi az összes egészségügyi munka­ágazatok működését és az 1940. évi VI. te., amely állami irányítás alatt egységbe foglalja az egészségvédelem különböző ágazatait. Ide tar­tozik az a racionalizálási munka is, amelyet Simonovits István dr. szívós céltudatossággal végez, valamint az egészségügyi igazgatás Nyerges Gábor dr. és Havas Imre dr. közegészségügyi fő­felügyelők és az egészségvédelmi szolgálat ügy­vitelének Varga Lajos dr. közegészségügyi főfelü­gyelő által előkészítés alatt álló racionalizálása is. Elkerülhetetlenül fontos volna az, hogy bizo­nyos rangsort állapítsunk meg a közegészségügyi teendők és feladatok megoldásában. De a szét­tagoltság és együttműködés szervezetlensége mellett a mi legfőbb bajunk a szegénység s ezért nem szabad egyetlen fölösleges egészségügyi intéz­ménnyel sem terhelni erőnket. Szeretném, ha szavaimat nem kísérné az a félreértés, hogy ellensége vagyok minden új intéz­ménynek. Nem erről van szó, de új egészségügyi intézményt csak akkor volna szabad bármely közületnek és elsősorban magának az államnak létesítenie, ha az objektív egészségügyi szükség­let a meglévő intézmények elérhető kapacitását de facto felülmúlja. Minthogy végül a közegészségügy egész mai irányát a tudományos kutatás eredményei szabják meg, rendkívül fontos probléma a közegészségügyi jellegű tudományos kutatás fokozásának és terv­­szerűségének a biztosítása. Ez utóbbinak a szüksé­gességére már ismételten rámutatott az Országos Közegészségügyi Tanács ülésein Weil Emil dr., a Tanács elnöke. A tudományos kutatás megszervezéséhez tar­tozik az egészségtudományi célú egyesületek intenzívebb működése és hozzátartozik az is, hogy nagyobb lehetőséget kell teremteni a köz­egészségügyi szaksajtó számára. Nem akarok másra utalni ebben a vonatkozásban, mint arra a hiányra, amely a hiteles és jól csoportosított köz­egészségügyi adatok megbízható publikálása terén nálunk mutatkozik. De ide tartozik az elméleti kutatók hátrányos anyagi helyzetének javítása is, amely nélkül rendkívül nehéz lesz a megfelelő közegészségügyi szakutánpótlásról gondoskodni. A modern állam egészségügyi célkitűzései alapján felépülő közegészségügyi és orvosi gon­dozó munka jóval túlhaladja a klinikai orvos­­tudomány tradicionális feladatkörét s éppen ezért az egészségügyi kormányzat szociálhigiénikus szük­ségleteinek kielégítését kérjük az orvosképzésben is. Figyelemmel kísérjük az orvostársadalmi érdek­­képviselet munkájának olyan irányú fejlődését is, amely az orvosi kar egyetemes beilleszkedését ebbe az új egészségügyi koncepcióba az orvosi társadalom és a közjólét érdekében lehetővé tudja tenni. Nincs magyar jövendő — 1. Vándorgyűlés —­­a magyar nép egészsége nélkül. A magyar egészség­­tudomány elméleti és gyakorlati művelői a fel­­szabadulás után azonnal odaállottak az új világ építői közé, de az ő gondjuk kell, hogy legyen az is, hogy a politika és a magyar nemzeti közszellem valóban átérezze, hogy a higiéné fontosságban minden más kérdést felülmúl. AZULENOL FORTE kenőcs a sarjadzás és behámoso­­dás elősegítésére, égési és fagyási sebek, decubitusok, ulcus cruris és különböző dermatomycosisok­­nál CARBARGON colloid ezüstöt tartalmazó nagy adsorbeáló képes­ségű szén, granulákban. AZULENOL N­ITE kenőcs lueses keratitis paren­chymatosa, felületes és mély szaruhártya gyulladások, feké­lyek, homályok, blepharitisek­­nél GYÁRTJA ÉS FORGALOMBA HOZZA:Semita SU.,BPEST, VII . SOMOGYI BÉLA­ ÚT 1. 1730

Next