Ózdi Vasas, 1969 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1969-11-21 / 47. szám
A ^ Зо vet АО РВОШАНЖ ротгатшип z Ózdi Kohászati Üzemek MSZ vlP bizottságának hetilapja XII. évfolyam, 47. szám. Ara 50 fillér 1969. november 21. Elég-e, amit teszünk? Gyakori téma nálunk is, és más vállalatoknál is a törzsgárdatagok megbecsülése, de legalább ennyire mindennapos „szóbeszéd” tárgya a fiatal szakmunkások, műszakiak, mérnökök helyzete, anyagi megbecsülése. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek lényegesen megkönynyítik a munkahely-változtatást. Van is panasz jócskán a megnövekedett fluktuáció miatt. Nem kétséges, hogy egy-egy dolgozó eltávozása, majd helyére új ember beállítása már eleve jelentős időkieséssel jár. A távozóban levő, általában már nem dolgozik azzal az intenzitással, mint korábban, az új személynek pedig legalább egy-két hét szükséges, amíg „betanul” új helyének új feladataiba, megfelelő munkahelyi ismereteket szerez. Ha mérni tudnánk pontosan, bizony ez is sok forintot jelentene és jelent ténylegesen a vállalat rovására. Ebből az egyszerű tényből is következik, hogy a vállalatnak, a gyárrészlegekek, főosztályoknak, végső soron minden munkaterületnek törekednie kell arra, hogy megtartsa dolgozóit. Nem akárkit és nem mindenáron. A munkakerülők, kimaradozók elsősorban csak a gondot okozzák, szaporítják. Nem lehet rájuk biztosan számítani, kényszerintézkedésekkel kell nem egyszer pótlásukról gondoskodni. A jó munkaerőről viszont nem szabad könnyű szívvel lemondani. És itt elsősorban a törzsgárdatagokról essék néhány szó. (Mert a fiatalt — ha türelmetlen is — a jó munkahelyi kollektíva meg tudja tartani, és amikor annak eljön az ideje, segít is rajta.) A régi vállalatoknál, köztük az ÖKÜ-nél is megvannak a különböző kialakult módjai, formái, lehetőségei annak, hogy a törzsgárdatagokat, a hosszú éveken, évtizedeken át becsülettel helytállókat megkülönböztetett elismerésben, részesítsék mind erkölcsi, mind anyagi vonatkozásban. Van azonban olyan tapasztalat is, hogy ezek a lehetőségek ma szűkösnek bizonyulnak. Az igények — szükségszerűen — évről évre növekednek a dolgozók munkája, helytállása, tudása iránt, hogy csak néhány területet érintsünk. Vannak, akik nem képesek lépést tartani a követelményekkel, de a régi dolgozók nagy többsége a munkában szerzett tapasztalataival, továbbá az évek során gyarapított szakmai tudásával, politikai képzésével helyt tud állni, a tehetségesebbje előbbre tud jutni. Mindehhez szorgalomra, olykor nem kis erőfeszítésre van szüksége. Munkájának ellenértékét a bérben és az egyéb juttatásokban mindenki megkapja. Az új viszonyok között — kisebb szinteken is — jelentősen megnőtt a differenciált elbírálás, a differenciált bérezés lehetősége. Lassan a gyakorlata is egyre biztatóbb, hatékonyabb ezek mellett is úgy érezzük, hogy a vállalat vezetésének, a szakszervezeti bizottságnak keresnie kellene a törzsgárdatagok megbecsülésének még hatékonyabb eszközeit. Tudomásunk van róla, hogy a szakszervezeti bizottság figyelemmel kíséri más vállalatok ilyen irányú tevékenységét. Ezek birtokában is célszerű lenne megvizsgálni hogy az ÓKÜ-ben milyen módon lehetne még fokozottabban kifejezésre juttatni a törzsgárdatagság megbecsülését. 1i ezer társadalmi munkaóra egy negyedév alatt Az Ózdi Kohászati Üzemekben több mint 600 brigád tett munkafelajánlást ez év elején a szocialista brigád cím elnyerésére. E vállalások egyik lényeges pontja: a munkaidőn túl végzett társadalmi munka. Teljesítését a napokban értékelték, és több mint 45 ezer társadalmi órát összesítettek 1969. harmadik negyedévében. 45 ezer társadalmi munkaóra — mennyi mindent meg lehet valósítani ennyi idő alatt. E munkaórák jelentős része realizálódott pl. a Béke telep fölötti domboldalon épülő csillagvizsgáló építésében, amit rövidesen átadnak rendeltetésének. Csupán a központi karbantartás dolgozóinak mintegy 5 ezer társadalmi munkaórája testesül meg ebben. „ A társadalmi munkaórákat csoportosítva a helyzetkép a következő: a 45.090 társadalmi munkaórából legtöbbet a gyáron belüli (kisegítő) üzemi munkákra fordították, összesen: 7452 órát. Nagyságában a bölcsődék, óvodák, iskolák patronálása következik 5561 órával. Kultúrpark építésére 4799 társadalmi munkaórát fordítottak. Segítséget nyújtottak sportlétesítmények, kultúrotthonok építésénél, karbantartásánál, útszakaszok, járdák építésénél. A szocialista brigádvállalásokban külön kikötötték, hogy a társadalmi munkaóra kötelezettségének ki hol tesz eleget. Ózdon a városfejlesztésben, a kohászaton belül, avagy lakóterületen. A teljesítés ennek arányában 37.406 munkaóra Ózdon és 7684 Ózdon kívül. Egyébként az ÓKÜ szocialista brigádjainak társadalmi munkaóra teljesítése évről évre növekszik. 1967-ben 93.352, 1968-ban 99.139, ez év első 10 hónapjában 102.933 munkaóra szerepel a szocialista brigádok számláján. Az év hátralevő két hónapjában különösen a téli felkészüléssel kapcsolatos társadalmi munkaórákkal gyarapítják eddig elért eredményeiket a szocialista brigádok. Németh Gyula Teljesítik a kérést A közelmúltban szóvá tettük a Béke telepiek jogos kérését, s egyben javasoltuk, hogy az ottani postahivatal nyitva tartási idejét hosszabbítsák meg. A napokban kaptuk meg Jirkovszki Imre elvtársnak, a városi tanács vb-elnökének írásos tájékoztatóját, amely szerint a Béke telepi postahivatal 1969. december 1-étől 8—18 óra között folyamatosan nyitva tart, a lakosság rendelkezésére áll. Az új városrész lakói minden bizonnyal megelégedéssel veszik tudomásul a meghosszabbított nyitvatartást. Műszaki fejlesztés A közelmúltban KGM miniszteri értekezlet vitatta meg vállalatunk alapvető fejlesztési célkitűzését, a folyamatos öntőmű és rúd drótsor létesítését, s amellett állást foglalt. Az értekkezlet instrukciói alapján átdolgozott beruházási javaslatot a műszaki fejlesztési főosztály már megküldte a KGM beruházási főosztálynak. Az átdolgozott javaslat a beruházási összeget 1,9 millió forintra, a tőkés devizaigényt 3,9 millió dollárra csökkenti, a szocialista gépimport 12,7 millió rubel, s a vállalati hozzájárulás 500 millió forint. A korábbi számítások egyeztetése során a közgazdasági főosztállyal és az acélművel együtt a műszaki fejlesztés összehasonlító számítást készített a folyamatos öntőmű két szóba jött telepítési alternatívájával kapcsolatban. A számítás egyértelműen kimutat- ta, hogy a lemezsor helyére történő telepítés előnyösebb. " A H1. számú kohónál leszerelik a 2 tonnás zászlódaru forgózsámolyát. (Fotó: Mizerák) Modern Prométheusz Megfelelő ütemben halad a III. számú kohó átépítésénél tevékenykedő, kooperáló vállalatok, gyárrészlegek képviselői minden második nap a reggeli órákban közös munkaértekezleten találkoznak. Ezeken a megbeszéléseken elemzik az elmúlt nap eseményeit, és a munkamenetek összehangolásával meghatározzák a soron következő feladatokat. A szerda reggeli értekezleten felvetődött a zsúfoltság problémája, amely főleg a mozgáskorlátozásban mutatkozik. Ezen az állapoton nehéz segíteni a vasúthálózat szűk keresztmetszete miatt. Ugyanakkor biztosítani kell az üzemben levő három kohó zavartalan termelését, valamint a nyersvas- és salakszállítást. Különösen a bontási és a visszaszerelési fázisok alkalmával jelentkezik a szűk terület okozta gond, amihez nem egy esetben hozzájárul a daruhiány is. Az átépítés megkezdése előtt a vállalati diszpécserszolgálat intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek helyes alkalmazásával némiképpen enyhítenek a mindennapos gondon. A KGYV két részlegén is sok minden — úgy is mondhatjuk: a határidő betartása — múlik. Amennyiben az acélszerkezet szerelésénél megfelelő ütemben haladnak, a tűzállófalazás is időben elkészül. Az értekezlet után beszélgettem Papp Elemér nagyolvasztói főmechanikus és Farkas István karbantartói főművezető elvtársakkal. Elmondották, hogy a munkálatok természeténél fogva jelentkező problémák ellenére a tervezett határidőt biztosítottnak látják. A karbantartó szocialista brigádok napról napra kimagasló eredményeket érnek el. Farkas Lajos gépészeti karbantartó szocialista brigádja az „A” gépház szerelési munkáit már befejezte, amelyben nagy segítséget nyújtottak irányító tevékenységükkel Győrfi István és Illés Géza brigádtagok Abban, hogy a próbajáratás már megkezdődhetett, nagy része van Agócs Ferenc szocialista brigádjának. Ők a gépházkohó villamos-automatikáját végezték el időben. Dicséret illeti az energiaszolgáltató gyárrészleg műszerészeit, akiknek sajátos tervezésük, a műszerezés és a kivitelezés is szépen halad. A forrószélvezetek szerelésénél Bácskai Mihály, míg a csapolószinti pódiumon és az A-gépház hővédő lemezeinek szerelésénél Szojka Mihály szocialista brigádja mutat fel nagyszerű eredményt. Papp elvtárs megemlítette a központi karbantartástól itt dolgozó Beranek László csoportját, akik a külső világítást szerelik. Az említett brigád már a II. számú kohónál is kifogástalan, minőségi munkát végzett. Ha egy mód lesz rá, őket fogják kérni a későbbiek folyamán sorra kerülő I. számú kohóhoz is. De ide sorolhatjuk a villamosműhelytől Veréb Barna szocialista brigádját is, akik a külső erőátviteli munkákkal a megfelelő ütemben haladnak. Összegezve a tapasztaltakat — ha nehézségekkel küzdve is —, az átépítésben résztvevők jó munkája arra enged következtetni, hogy az időbeni elkészüléssel és a minőséggel nem lesz probléma. Lidák János Jubilálóhal ! Tiszteletre méltó évfordulót ünnepeltek november 14-én a Hivatalház tanácstermében összegyűlt elvtársak. Kevés dolgozó ér meg egy vállalatnál ilyen jubileumot. A megjelentek 40, illetve 50 éve fennálló munkaviszonyukat ünnepelték, s vették át kitartó munkájuk, hűségük megérdemelt jutalmát. Az idős dolgozókat Vajda István, a pártbizottság első titkára, dr. Kasza Gyula gazdasági igazgató, valamint Molnár Lajos szb-titkárhelyettes köszöntötte. 50 éves jubileumát Csépányi Bárdos József és Varga B. József (finomhengermű) ünnepelte. A továbbiakban felsorolt elvtársak 40 éve dolgoznak vállalatunknál. Vaszlik András, Licker Géza (nagyolvasztó Németh Úr Géza (acélmű), Koós Lajos, Demeter István durvahengermű), Fonó Sándor, Gyetvai Károly (energiaszolgáltató gyárrészleg), Galik István és Zsilvölgyi János (központi karbantartás). .