Ózdi Vasas, 1983 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1983-06-17 / 24. szám
4 öznx vasas Inuk Károly monotípiái a tájházban 4 kelemen fatornácos házak... A festői környezetben fekvő Gömörszőlős évek óta otthont ad a falunapi programnak. A kihalófélben lévő kisközség egykori lakóházaival, fatornácos, dűlőfélben lévő gazdasági épületeivel az ősi kultúra emlékeit őrzi. De nemcsak az építmények sora varázsolja elénk a régmúltat, hanem a település központjában lévő tájház is, amelyhez jubileumi park és parányi néprajzi múzeum is kapcsolódik. Az Ózdi Honismereti Kör tagjai, a Keleméri és Gömörszőlősi Múzeumi Baráti Kör vezetői, aktív szervezői azoknak az ünnepségsorozatoknak, amelyek „örökmécsesként” állítanak emléket a régmúlt emberének, hagyományt teremtő szokásainak. Vasárnap Szabó Józsefné, a Népművelési Intézmények igazgatósága nevében köszöntötte a falunap résztvevőit, majd Oláh Gyula, az ózdi műgyűjtő baráti kör elnöke a Zaak Károly monotípiáiból rendezett kiállítást nyitotta meg. Az amatőr képzőművész egyedi stílusban készült képei az Árlói tó, a Hangomy-patak és a Sajó völgyét ábrázolják mesteri módon. A festő a monotípia készítésének titkaiba avatta az érdeklődőt, s — a résztvevők előtt készített — képeivel bizonyította: minden egyes műve egyedi darab, hiszen kezének mozdulatai, „nyomai” ismételhetetlenek. Különleges értéket ad művének az is, hogy a nyomdafestékkel átitatott lapon a fekete árnyalatai, a vonalak határozottsága, s határozatlan rendje a ,,táj jellegével” együtt őrzi Znak Károly látásmódját. Molnár Mihály, a bánrévei tanács elnökhelyettese a kelemen fatornácos házakról tartott rövid ismertetőt. Többek között említette: a vidékünkön az 1890-es évek elején, a lakóházak cserépfedésének elterjedésével egy időben jött divatba .a fatornácok építése. Kezdetben a jómódúak privilégiuma lehetett, hogy szoba-konyhás, kamrás házainak elejét tornác (folyosó) díszítse. Később az ügyes kezű ácsok erdélyi leveles-indás mintával faragták, majd a tornácok alapterületének növekedésével nemcsak szépítés céljából, hanem gazdasági megfontolásból is építették. A késő délutáni órákban Nagy Károly, az Ózdi Honismereti Kör titkára a Szabolcs-Szatmár megye történelmi nevezetességeiről tartott színvonalas diaporámás bemutatót. A házigazda, E. Kovács László, a Kelemér, Gömörszőlősi Múzeum Baráti Kör elnöke, a X. honismereti akadémia munkájáról tájékoztatott, majd a nyár derekán ismét megrendezésre kerülő falunapra hívta a résztvevőket, s jelezte: Gömörszőlős nemcsak a rendezvények alkalmával látja szívesen az idelátogatókat, hanem a tájház, s a kiállítás minden nap várja a közönséget. A megyei múzeumi igazgatóság Kelemér-Gömörszőlősi Múzeum Baráti Köre ehhez hasonló, programot kíván rendezni augusztus és szeptember hónapokban. Zaak Károly kiállítása után Bertha Zoltán hegyaljai képzőművész bemutatkozására kerül sor, majd Petőfi Sándor és Tompa Mihály kapcsolatáról tart előadást dr. Bodolay Géza, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa. A múzeumi hónap keretében ismert előadók és gyűjtők közreműködésével a festett famennyezetekről és bútorokról, a temetőkben őrzött népművészeti kincsekről, valamint a Sajó vidéki tejfákról tartanak a gömörszőlősi tájházban ismeretterjesztő előadásokat. A falunapi rendezvények megnyitóján Szabó Józsefné hangsúlyozta: e rendezvény nemcsak az ősi kultúra hagyományainak megőrzését szolgálja, hanem a múzeum baráti kör tagjainak találkozására, tapasztalatcseréjére is lehetőséget kínál. Z nak Károly, a városunkban élő amatőr festő monotipjaiból nyílt kiállításon ízelítőt adott abból a munkából, amelynek titkait megyénkben egyedül őrzi, hiszen stílusát ritkán „alkalmazzák” korunk festői. Fotó: Dobossy László TV3. Június 17. Mozgáskorlátozottak éves közgyűlésén A Mozgáskorlátozottak Ózd városi járási Egyesülete június 11-én tartotta éves közgyűlését. A meghívottakat Stier János, a közgyűlés levezető elnöke köszöntötte, majd külön is üdvözölte az elnökségben helyet foglaló gazdálkodó egységek vezetőit és dr. Chikán Csabát, a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnökét, a Heves, Nógrád és Borsod megyei egyesületek képviselőit, valamint a megjelent egyesületi tagokat. Ezt követően Sramkó László, az ózdi egyesület megbízott titkára bejelentette, hogy az elmúlt évben három sorstársukat vesztették el. Mezei József, Balázs Kálmán és Hein Sándor emlékének egyperces, néma csenddel adóztak, majd az egyesület megbízott titkára megtartotta évértékelő beszámolóját. Hangsúlyozta: városunk politikai, társadalmi szerveinek, gazdálkodó egységeinek köszönetét szeretném kifejezni e közgyűlésen. Mindenekelőtt önzetlenül felajánlott anyagi támogatásukért, szervező és társadalmi munkájukért, amelynek révén jó eredményeket tudtak elérni. — Úgy érezzük — mondta Sramkó László —, a rokkantak évének befejeztével is számíthatunk városunk lakóinak támogatására. Dicséretre mélt dolognak tartom hogy kérésünkkel minden esetben érdemi módon foglalkoztak, s elutasítást egyetlen kérelemre sem kaptunk. Tagjaink nagy része helyhez kötött, s ügyeinek intézésére képviselőt bíznak meg. A hivatalokban, különféle irodákban mindezt tudomásul vették, s tekintettel a helyzetünkre, általában rövid idő alatt intézték dolgainkat. így például a Modul — a volt Gelka — dolgozói vállalták, hogy egyesületi tagjaink háztartási gépeit soron kívül, munkadíj felszámolása nélkül javítják. Az autószerviz szocialista brigádjai ehhez hasonlóan nyújtottak részünkre különféle kedvezményeket, így például a javítási díj felszámolásánál hatszázalékos árengedményt kaptunk. A kerékpár- és kismotorszerviz dolgozói a tolókocsik karbanatrtását és javítását végzik, soron kívül, példamutatóan. Az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár szocialista brigádjai is jelentős segítséget adnak a munkatervünkben rögzített feladatok végzéséhez. Az egyesület tagjainak nagy része egyedül, társaitól elszigetelten él. Korlátozott mozgásuk miatt korábban kevesen vettek részt különféle kulturális, szórakoztató rendezvényeken. Az alig több mint egy éve megalakult klubban ma már rendszeresen tartanak összejöveteleket, különféle kulturális és sportjellegű vetélkedőket. Tervezik, hogy korábbi hagyományaikhoz híven bekapcsolódnak az autós ügyességi versenyekbe, KRESZ-vetélkedőkbe, s a korábbinál nagyobb számban mennek el a környéküket megismerő kirándulásokra, gyógyfürdőkbe. Ahhoz viszont, hogy céljaik valóra váljanak, továbbra is várják az önzetlen segítséget, a megértő támogatást. A közgyűlésen a résztvevők Sramkó Lászlót, megválasztották az egyesület titkárának, majd a patronáló szervezeteknek, gazdálkodóegységek vezetőinek, a szocialista brigádtagoknak köszönetük, s tiszteletük kifejezéseként okleveleket adtak át. Barta Erzsébet A Kun Béla Művelődési Házban: János festményei Kapcsa A hideg színek emberközelben ábrázolják azoknak a falusi embereknek az életét, akikkel Kapcsa János festőművész találkozott. Munkái — amelyen uralkodók a kék, a zöld különféle árnyalatai, a fekete és a barna — kapcsolatba hozzák a tanyasi emberek életét a városlakókkal. Az Álmosdon született fiatal művészt nemcsak a vidéki emberek hétköznapjainak eseményei foglalkoztatják, hanem azok a tájak is, ahol élnek, dolgoznak, így például kedvenc témája a Bodrog- és Tisza-parti falvak, tanyák megörökítése. Erről tanúskodnak a Bodrog mentén és a Tokaji részlet címet viselő festményei. A tájképek mellett gyakran csendéletet is fest. Ezeken a képeken elsősorban azokat a paraszti tárgyakat veti vászonra, amelyeket napjainkban már kevésbé ismerünk. Tárczi Péter június 9-én nyitotta meg a kisgalériában tárlatát, amely június 20-ig naponta látogatható. A BÉKE-SZÁLLÓ ELŐTERÉBEN: SZATHMÁRYKIRÁLY ÁDÁM FOTÓI Szathmáry-Király Ádám fotóművész alkotásaiból június 23-án nyílik kiállítás a Béke-szálló előterében berendezett munkás kisgalériában. A Kazincbarcikán élő harminchat éves művész 1973- ban megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, s azóta irányítója és szervezője a kazincbarcikai nívódíjas Kamera nevet viselő fotókörnek. Ő maga 1970-től vesz részt rendszeresen kiállításokon. Képeit megyehatárainkon túl is ismerik, hiszen országos jellegű bemutatkozásokon is több alkalommal szerepelt. Szathmáry-Király Ádám vallja és hiszi: „A fénykép hatalma abban rejlik, hogy lehetővé teszi olyan pillanatok mély, alapos vizsgálatát, melyeket az idő sodra egyébként rögtön elmos, és az időnek ez a megdermesztése új, átfogóbb szépségélményt teremt.” Az Ózdon bemutatásra kerülő képei — melyek július 18-ig naponta láthatók — a hitvallásának bizonyítékai. Kevés emberrel bánt a sors olyan mostohán, mint Mekcsei Istvánnal. Végigharcolta emberfeletti küzdelemben Eger vár ostromát, és amikor családjához utazott Ungvárba, egy csetepatéban megölték Sajóvárkonyon. Nemcsak az élet bánt vele mostohán, hanem az emlékezés is. Méltatlanul elfelejtették, a nevét legtöbbször rosszul írják, utcája nincs, és hátramaradt három, szinte irodalmi értékű leveléből kettő 1956-ban, az Országos Levéltárban elégett. Egy nagyszerű katona, jó családapa, gondos gazda veszett el 430 éve. Mekesei István. Születésének ideje 1505- re tehető, mert Dobó István 1500-ban született— ezt tudjuk —, és Mekcsei néhány évvel fiatalabb volt nála, de a mohácsi ütközetben már részt vett. Ferdinánd király 1552- ben kinevezi Dobó mellé, Egerbe, alkapitánynak. Kettejük vezetésével, néhány kiemelkedő főtiszt segítségével az egri védősereg sikerrel állt ellen a kék ostromnak. Mekcsei István 1552. november 25-én lemondott az •U kapitányi tisztéről, mert a Dobó által összehívott szikszói gyűlésen, 1552. július 9-én, ahol segítséget kér a vár védelméhez, megtagadják azt. 1553. májusában, vagy júniusában feleségéhez utazott Ungvárra, amikor Sajóvárkonyon, parasztok egy csetepatéban megölték. Hallgassuk meg erről a legilletékesebbet, Tinódit: „Szegény Mecskei István [felkészülő szép asszony-társához haza [erede Várkon nevű faluban beéry Útra való segitséget ott kére. Nagy vakmerőn pórok [feltámadónak, Segitségöt útra nem adónak, Sőt fegyverekkel ellene [állanának, Egy fejszével öt homlokon Haldiák. Azonban két dárdával [általüték A nemes vitézt ott hamar Mellette kik palának [elkergeték. Az gyilkosok magokat Ielenyészték. Gondja lön erre jó Gergely [deáknak, Báláidért jó Mecskei [Istvánnak Nagy siralmat szerze várkomi [póroknak. De gyilkosok kézbe nem [adónak. Halálát kegyelmes király [óhitá Az jó pispök igen száná bává Az nana hadiullám 'Isten [megtartó., mely rossz helyen mint a történek halála. Az testét egy káptalanba [iktatták. Az szepösi Szent Mártonban fölhozák, Édes atyafiai takarítók, Asszon feleségének hírre látták." Halálát Forgách Ferenc püspök, Erdély kancellárja és Istvánffy Miklós nádor is ugyanígy írják le. Mindkettő kortársa volt. A sajóvárkonyi plébánia iratanyagában is található megemlékezés erről a szomorú eseményről. Szepeskáptalanban semmilyen nyomára nem bukkantam sírjának, valószínűleg a templom padlójába temették, sírköve később elveszett, így már nem található meg. Megérdemelné, hogy városunkban legalább egy utcát nevezzenek el róla, emléktáblával megjelölve. Saffarik Gyula ON7 Honismereti Kör . vez. tagjának készülő tanulmányából 430 éve történt Az egri hős emlékére [megölék, Érdekes színfoltja városunk kulturális életének az a rendezvénysorozat, amelynek keretében neves fővárosi művészek előadóestjét tekinthetik meg az érdeklődők. Június 9-én, Esztergályos Cecília érdemes művész és Moldoványi Ákos tévériporter volt városunk vendége. Az Irodalmi Kávéházban, a városi kórház kamara színpadán és a Nyjtó étteremben bemutatott egyórás műsoruk méltán aratott nagy sikert. Esztergályos Cecília a műsor első részében széles skáláját villantotta fel kivételes jellemábrázoló képességének, mis a műsor második részében csodálatos mozgáskultúrájában gyönyörködhetett a közönség. A műsort Moldoványi Ákos, a tőle megszokott derűs közvetlenséggel vezette, lehetőséget teremtve arra is, hogy az érdeklődők ne csak Esztergályos Cecília művészetét, de rendhagyó életútját, s kissé egyéniségét is megismerjék. A műsort ez alkalommal is a városi-járási KISZ-bizottság rendezte. Esztergályos Cecília előadói estjénFotó: Szolga András