PROGNOSZTIKA - A MTA Jövőkutatási Bizottsága és Kutatásszervezési Intézete - Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Prognosztikai Szakosztálya kiadványa (1985)

1985 / 1-4. sz. - Testületi munka - Kovács Géza: Elgondolások és tervek a Jövőkutatási Bizottság 1986-1990. évi munkájához

TESTÜLETI MUNKA KOVÁCS GÉZA: ELGONDOLÁSOK ÉS TERVEK A JÖVŐKUTATÁSI BIZOTTSÁG 1986-1990. ÉVI MUNKÁJÁHOZ Az MTA IX. Osztályának Jövőkutatási Bizottsága - támaszkodva a jövőkutatással foglal­kozók és a jövőkutatás iránt érdeklődők szélesebb táborának lelkes és odaadó munkájára — az elmúlt évek eredményeire és tapasztalataira építve és az új követelményekhez, igényekhez és le­hetőségekhez igazodva végzi majd munkáját az 1986—1990. közötti időszakban. Számol azzal is, minthogy önálló jövőkutató intézet nincs és nincs széles körűen intézményesült jövőkutató hálózat sem, hogy a Jövőkutatási Bizottságra nagyobb tudományirányítási és tudományszerve­zési feladatok hárulnak, mint számos más tudományág akadémiai bizottságára. Megőrizve a Bizottság önállóságát, hasznosítva az elmúlt évek pozitív tapasztalatait, töre­kedve a negatív jelenségek kiküszöbölésére, az akadémiai bizottság továbbra is együtt kíván működni az MTESZ-szel, s az SZVT Prognosztikai Szakosztályával, amelynek vezetői és tagjai részben tisztségviselői és tagjai a Jövőkutatási Bizottságnak is. Ugyancsak a korábbi jó hagyo­mányokra építve, támogatja az SZVT Prognosztikai Klubjának a munkáját is, klubprogramok tervezésében való közreműködéssel és a klub­programokhoz előadások biztosításával. Tervünk kialakításakor figyelembe vettük a II. és a III. Magyar Jövőkutatási Konferencia ajánlásait, valamint az MTA IX. Osztályának a tudományági helyzetjelentésünkkel kapcsolatos állásfoglalását. Jóllehet a szóbanforgó konferencia-ajánlásokból és az Osztály állásfoglalásából sok mindent teljesítettünk, vannak még olyan feladatok, amelyeknek teljesítése az elkövetkező periódusban is érvényesek, esetenként még azzal is számolva, hogy bizonyos — elsősorban az intézményesülés vonatkozásában — megfogalmazott igények az elkövetkező „akadémiai ciklus­ban" sem elégíthetők ki teljes egészében. Mód van azonban a jelenlegi intézményesültségi fok meghaladására. Munkatervünket rugalmas, nyitott tervnek tekintjük. Tervünk egyrészt abban az értelem­ben nyitott, hogy „nem töltjük ki" részletes programmal teljes egészében az előttünk álló öt­éves időszakot. Minthogy a gazdasági szférát meghaladóan, más területeken is a reformok kü­szöbére érkeztünk, szükségessé válhat olyan társadalmilag megfogalmazott feladatok megoldá­sában való közreműködésünk, amelyeket a későbbiekben határoznak meg. Meg kell tehát őriz­nünk készségünket arra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan részt vegyünk továbbra is társadalmi­gazdasági problémáink jövőcentrikus megoldásában, a megfogalmazott igényeknek és saját kez­deményezésünknek megfelelően. Nyitott a munkatervünk másrészt abban az értelemben is, hogy más szervek döntései, egyebek között az Osztály­tervező munkája, kutatásfejlesztési és -irányítási módosulások korrekciókat igényelhetnek tervünkben. A Jövőkutatási Bizottság munkájában a múlthoz hasonlóan, sőt fokozott mértékben kell előtérbe állítani a jövőkutatás elméleti-módszertani és gyakorlati kérdéseivel való tartalmi fog­lalkozást, óvakodva attól — sajátos helyzetünk ellenére —, hogy a Bizottság túlzottan a szerve­zési, szervezgetési kérdésekben merüljön el. Ma már nincs szükség arra sem, hogy a korábbiak­

Next