Pajtás, 1966. július-december (21. évfolyam, 23-43. szám)
1966-11-17 / 38. szám
A ballon előkészítése után Nick helyet foglalt az illésen. Barátai a lehorgonyzott gondolát elszabadították, s a léghajó gyorsan a magasba emelkedett Amikor Nick kiugrott, szabadeséssel zuhant lefelé. A gondola ejtőernyője már kinyílt, alattuk pedig elúszott egy váratlanul érkezett repülőgép , harmadik — utolsó — kísérlet után a ballon a mezőre hullott. Kcket pedig hiába próbálják eszméletre teríteni az orvosok, ez a vállalkozás életébe került Lesz-e magyar űrhajós? Kevesen tudják, hogy Magyarországon is működik Űrhajózási Bizottság. Tagjai neves kutatók, tudósok. Legnagyobb örömünkre találkozhattunk a szakosztály két tagjával, Érdi Krausz György és Nagy István Györggyel. — Mit csinálnak a magyar űrhajózási szakemberek?! — Lehetőségeink szerint segédkezünk egy-egy mesterséges bolygó felbocsátásának előkészítésében. Tudósaink bekapcsolódnak az űrorvostani, híradástechnikai, műszertechnikai kísérletekbe — válaszolta Érdi elvtárs. — Szerepet vállaltunk az űrjogtudomány kidolgozásában —, fűzte hozzá Nagy István György. — Mert erre is szükség lesz. Előfordulhat, hogy valamelyik űrhajó „megszegi az éttikreszt, és összeütközik egy másikkal. El kell dönteni, hogy melyik felbocsátó állam fizesse a kártérítést. — A magyar tudósok nagy érdemeket szereztek már eddig is — vette át a szót újra Érdi Krausz György — A Tanácsköztársaság bukása után Amerikába menekült Kármán Tódor a ballisztikus rakéták megalkotásában és felbocsátásában ért el sikereket. Fonó Albert akadémikus, szakosztályunk elnöke a sugárhajtómű egyik feltalálója. - Úgy látszik Érdi barátom szerénységéből nem említi meg a saját szerepét - szólt közbe Nagy István György. Ugyanis olyan műszerek alkotása fűződik nevéhez, amelyeket a szovjet tudósok felhasználnak az űrhajók felbocsátásakor. — Hallottunk arról, hogy nálunk is működnek szputnyikmegfigyelő állomások. — Többek közt a Szabadság hegyi, a szombathelyi, a bajai csillagvizsgáló állomások teljesítenek ilyen feladatot. Ferencz Csaba és Pápai Zsolt a Távközlési Kutató Intézetben olyan készüléket szerkesztettek, amelyen kitűnően vették a „Nimbusz” nevű meteorológiai mesterséges holdképtávíró jeleit. — Milyen hasznuk van ezeknek a mesterséges holdaknak? — A távközlési mesterséges holdnak köszönhetjük,dául a Tokiói olimpiát ugyanabban a pillanatban a televízión, mint amikor az események zajlottak. A távközlési holdak a jövőben megkímélnek bennünket, a földalatti kábelek lefektetésétől, amelyek a telefonösszeköttetéseket biztosítják a kontinensek között. A felbocsátott meteorológiai állomások már akkor tudatják velünk a hurrikánok, tornádók, pusztító viharok közeledtét, amikor a földi műszerek ma nem is észlelik. Felbecsülhetetlen értékű szolgálatuknak köszönhető, hogy időben értesíthetik a veszélyről az óceánokon úszó hajókat, az útban levő repülőket, a partvidékek lakóit. — Mikor lövik fel az első magyar űrhajót? — Egy űrhajó elkészítése, fellövése drága dolog — felelte Érdi elvtárs. — Majdnem annyiba kerül, mint amennyibe az Erzsébet-híd. S nekünk most nagyobb szükségünk van hidakra, földi közlekedési eszközökre. Egyébként is űrturkókat egyelőre csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok készít. Arra azonban lehetőség nyílik, hogy a tapasztalatait felhasználva a baráti országokkal együtt terséges holdat bocsássunk fel. — Magyar űrhajós mikor látogat a Kozmoszba? — Lehet, hogy amire ti felnőttek, már megszületik az első nemzetközi űrrepülőtér, ahol magyar űrpilóták is szolgálatot teljesítenek. A világmindenség, az égitestek teljes felderítése a különböző országok bátor fiainak összefogásával valósul majd meg. Gyulai Zoltán és Erdősi Ildikó a Pajtás tudósítói