Pajtás, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-07 / 10. szám
a válaszokat együtt, a 12. hét után kell beküldeni. 5. Kérdés: Merre járt a 81-es a felszabadulás után? Játszani hívunk Benneteket. A játék műfaja: vetélkedő. Pontosan és hivatalosan fogalmazva: OIRT nemzetközi Kopernikusz gyermekvetélkedő. (Az OIRT a szocialista országok nemzetközi rádiós szervezetének a rövidített neve.) A Pajtásban már olvashattatok Mikolaj Kopernikuszról. Február 19-én ünnepelte a világ születésének 500. évfordulóját. Ezzel a születésnappal, ennek a nagy tudósnak életművével kapcsolatos az a játék, amelyet a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya szervez. A játék április elején kezdődik; az adások pontos idejét és címét a későbbiek során tudjátok meg. Hangjátékok formájában ismerkedhettek meg Kopernikusszal. Kopernikusz volt a világon az első tudós, aki bebizonyította, hogy a központban nem a Föld áll, nem a világmindenség közepe, hanem a Nap körül kering. Ezt ma már minden gyerek tudja, de az adásokból majd kiderül, hogy ennek a tudományos igazságnak a felismerése milyen nehéz volt egy olyan világban, ahol az egyház, s a társadalom uralkodó körei minden erejükkel a haladás útjába álltak. Az a szándékunk, hogy azokkal a gyerekekkel, akik bekapcsolódnak műsorainkba, megismertessük egy kicsit jobban azt a kort, amelyben Kopernikusz élt, és megalkotta az ún. heliocentrikus (Nap-központú) világképet. Kik éltek még, mit értek el a XVXVI. században? Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást. Kolumbusz büszke gályái egy új földrészt fedeztek fel: RÁDIÓBAN Amerikát. Vasco de Gama körülhajózza Afrikát, Magellán egyetlen maradék hajója pedig visszatér föld körüli útjáról. Vesalius titokban halottasházak kamráiban boncolni kezd, hogy megismerje az emberi szervezetet. Olyan nagy művészek éltek és alkottak mint Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffael. Róluk is szó esik majd, mert a Kopernikusz életét bemutató három hangjáték után - a tavaszi szünet idején - még öt műsorral jelentkezünk. Ezekben az összeállításokban foglalkozni szeretnénk a kopernikuszi életműveken túl a későbbi évszázadok kiemelkedő tudományos eredményeivel, pl. a szovjet csillagváros életével, hogyan készítik fel nagy feladataikra az asztronautákat. Nehéz lenne felsorolnom, mi mindent tárgyal majd ez a nyolc műsor, melyben versenyfeladatokat kapnak mindazok, akiknek kedve lesz játékunkba bekapcsolódni. A Pajtásban részletesen közölni fogjuk a feladatokat. Néhány feladat (csak ismerkedésképpen) : 1. Javasolj egy jelmondatot, vagy jelszót a nagy tudós születésének 500. évfordulója alkalmából! 2. írj le, és küldj be egy mesét, vagy legendát a Napról, a Földről, vagy a csillagokról! Gyakorlati feladatok: 1. Rajzold meg, vagy készítsd el Kopernikusz heliocentrikus világképének modelljét és nevezd meg a hozzá tartozó bolygókat! 2. Készíts egy faliújságot vagy albumot „az égbolt felfedezőinek arcképe" címen, amelyben az asztronómia (csillagászat) legjobb kutatóinak képét ragasztanád be. Ilyenek lesznek azok a feladatok, amelyeket címünkre be kell küldeni azoknak, akik utolsó kilencedik műsorunkban részt kívánnak venni. Ez ugyanis egy szóbeli vetélkedő lesz, amelynek nem egy, hanem öt főnyereménye van. A főnyeremény: háromhetes lengyelországi túra. Ennek programja a következő : Egy hét a fromborki (Balti-tenger melletti) nemzetközi ifjúsági táborban. Egyhetes autóbusztúra Lengyelország legszebb vidékein. Egy héten át Varsó, valamint a különböző nevezetes úttörőtáborok megtekintése. A versenyben résztvevők között sokféle jutalmat, könyveket, okleveleket osztunk ki. Gyere velünk! Játssz velünk! TARNAY MÁRTA szerkesztő Magyar Rádió Ifjúsági Osztály KOPERNIKUSZVETÉLKEDŐ a 18 ÉVES BUDAPEST. A három város egyesítését megelőzően utoljára 1869-ben tartottak népszámlálást. Akkor Pestnek, Budának és Óbudának mindössze 280 000 lakosa volt. Ha ehhez hozzávesszük a peremtelepülések 22 000 főnyi lélekszámát, akkor is csak épphogy elérték a 300 000-et. Ez a szám akkoriban azt jelentette, hogy az európai nagyvárosok rangsorában a tizenhetedik hely jutott Magyarország számára. A kiegyezés után, elsősorban gazdasági okok következtében jelentősen meggyorsult a város és környéke fejlődése. A mezőgazdaságban dolgozók sorra veszítették el munkalehetőségeiket vidéken, tíz és százezrek jöttek a fővárosba, remélve, hogy itt munkához, kenyérhez jutnak. Így aránylag rövid idő alatt Budapest lett a világ egyik leggyorsabb ütemben növekvő nagyvárosa. 1869-ben 280 ooo te 1880-ban 371 ooo te 1890-ben 506 000 fő 1900-ban 733 OOO fő 1910-ben 880 000 fő 1920-ban 929 000 fő