Pajtás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-04 / 27. szám
Utolsót lobbant a láng... Befejeződött a nagy találkozó. Véget ért nyolc nap gyönyörű, izgalmas, színes kavargása. „Mit vártok a találkozótól?" - kérdeztük az első napon. „Élményeket... élményeket... élményeket...! - így hangzott a válasz. És élményekben nem volt hiány. Krónikánkban most az utolsó négy napot örökítjük meg. Csak egy-két képben, csak néhány felvillantott emlékben. Olyan gazdag anyagot kínáltak ezek a napok, hogy akár egész nyáron írhatnánk róluk. június 16-án a margitszigeti nagygyűléssel kezdődött. Ez a nap a budapesti kerületeké volt, vendégül látták testvérmegyéjüket. Sok izgalmat, sok érdekességet hozott a másnap, június 17-e, a Honvédelem, a turisztika napja. A Farkashegyig tartó akadályverseny utolsó állomása ebédfőzés volt, s amit az őrsök maguk főztek — maguk is ették meg. A délután pedig látványos MHSZ- és BM-bemutatókkal telt el. Budapest napján, 18-án történelmi ereklyéink, a munkásmozgalom emlékei előtt tisztelegtek a találkozó résztvevői, s a búcsú napja egyúttal útravalót is jelentett a VIT-re készülődő magyar úttörőknek. Az Országos Elnökség felhívását új játékunkra, komoly, hazát megismerő akcióra, a NEM TÉRKÉP E TÁJ expedícióra olvashatjátok beszámolónk utolsó oldalán. H a VI. Országos Úttörőtalálkozó -fc a a Margitsziget vastagtörzsű fái, ha a százados fák között meghúzódó ódon építmények kövei beszélni tudnának, minden bizonnyal ők is hangosan köszöntötték volna ezen a napon, a hatalmas szabadtéri színpad felé sereglő vörös nyakkendős úttörők hadát. A messze tekintő víztorony tövében pufóban fújták csillogó réztrombitáikat a vendéget váró úttörőzenekarok. A sziget minden oldaláról érkeztek az ország valamennyi tájáról ide utazott fiatalok. A vendégváró budapesti pajtások a szabadtéri színpad bejáratánál táblákkal sorakoztak. A táblákon Magyarország megyéinek neve hívta az onnan érkezőket, s amikor az autóbusz-különjáratok is megjöttek, örvénylő sokaság foglalta el helyét a lépcsőzetesen emelkedő nézőtéren. A VI. Országos Úttörőtalálkozó küldöttei itt adtak újabb randevút egymásnak. Itt, a történelmi emlékek őreként csillogó szigeten, a száz esztendős jubileumát ünneplő Budapest gyöngyszemén. Ahol valaha árpádházi királyaink lépte dobbant, ahol tatár és török lovak patája csattogott, szerzetesek és főhercegek egykor elzárt tündérbirodalmában ezen a napon a magyar úttörők ifjú serege számolt be arról, hogy mit a MÚLT.