Pajtás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-04 / 27. szám

Utolsót lobbant a láng... Befejeződött a nagy találkozó. Véget ért nyolc nap gyönyörű, izgalmas, színes kavargása. „Mit vártok a találkozó­tól?" - kérdeztük az első napon. „Élményeket... élményeket... élménye­ket...! - így hangzott a válasz. És élményekben nem volt hiány. Króni­kánkban most az utolsó négy napot örökítjük meg. Csak egy-két képben, csak néhány felvillantott emlékben. Olyan gazdag anyagot kínáltak ezek a napok, hogy akár egész nyáron írhatnánk róluk. június 16-án a margitszigeti nagygyűléssel kezdődött. Ez a nap a bu­dapesti kerületeké volt, vendégül látták testvérmegyéjüket. Sok izgalmat, sok érdekességet hozott a másnap, június 17-e, a Honvédelem, a turisztika napja. A Farkashegyig tartó akadályverseny utolsó állomása ebédfőzés volt, s amit az őrsök maguk főztek — maguk is ették meg. A délután pedig lát­ványos MHSZ- és BM-bemutatókkal telt el. Budapest napján, 18-án történelmi ereklyéink, a munkásmozgalom em­lékei előtt tisztelegtek a találkozó résztvevői, s a búcsú napja egyúttal útra­­valót is jelentett a VIT-re készülődő magyar úttörőknek. Az Országos Elnök­ség felhívását új játékunkra, komoly, hazát megismerő akcióra, a NEM TÉR­KÉP E TÁJ expedícióra olvashatjátok beszámolónk utolsó oldalán. H a VI. Országos Úttörőtalálkozó -fc­ a a Margitsziget vastagtör­zsű fái, ha a százados fák között meghúzódó ódon építmények kövei beszélni tudnának, minden bizonnyal ők is hangosan köszöntötték volna ezen a napon, a hatalmas szabadtéri szín­pad felé sereglő vörös nyakkendős úttörők hadát. A messze tekintő víztorony tövében pufóban fújták csillogó réztrombitái­kat a vendéget váró úttörőzeneka­rok. A sziget minden oldaláról ér­keztek az ország valamennyi tájá­ról ide utazott fiatalok. A vendég­váró budapesti pajtások a szabadtéri színpad bejáratánál táblákkal sora­koztak. A táblákon Magyarország megyéinek neve hívta az onnan ér­kezőket, s amikor az autóbusz-külön­járatok is megjöttek, örvénylő soka­ság foglalta el helyét a lépcsőzetesen emelkedő nézőtéren. A VI. Országos Úttörőtalálkozó küldöttei itt adtak újabb randevút egymásnak. Itt, a történelmi emlé­kek őreként csillogó szigeten, a száz esztendős jubileumát ünneplő Buda­pest gyöngyszemén. Ahol valaha árpádházi királyaink lépte dobbant, ahol tatár és török lovak patája csattogott, szerzetesek és főhercegek egykor elzárt tündérbirodalmában ezen a napon a magyar úttörők ifjú serege számolt be arról, hogy mit a MÚLT.­­

Next