A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dárdkéneg - Dardok - Dardsiling - Dare - Dareikos - Dareios
Dárdkéneg — 39 — Dárdkéneg, helytelen képzésű magyar neve az antimonit ásványnak. Dardok (helyesebben : darduk), Dardisztán lakói. Dr. Leitner, aki jóformán felfedezőjük volt és akinek a róluk levő ismereteinket majdnem kizárólag köszönhetjük, róluk többek közt azt is kiemeli, hogy az egyes törzseik külön elnevezése miatt igen nagy zavar uralkodik náluk. A külön névvel megnevezett apró törzsek száma rendkívül nagy , de ezeket is a szomszédok ismét más és más néven hívják. Hasonlólag egész sereg ismeretlen nyelvre is talált fent említett kutatójuk. Az egyes nyelvjárások azonban mindannyian tiszta árja jellegűek ; ez alól csak az izoláltságában rejtélyes tecsema-dialektus tesz kivételt. Írásuk nincsen, de azért ősrégi mitológiájuk egynémely töredékét megőrizte a hagyomány. Az iszlám, amelynek mostanában hívei, csak felületesen érintette ősi szokásaikat. Az iszlám dacára fennáll náluk a régi kasztrendszer. Az első kaszt a sen, amelybe az előkelő indiai mogulokkal körülbelől egyenlő rangúak tartoznak. A másodikba, vagyis a jáskun-kasztba a sen-kasztba tartozó férfi- és valamely alacsonyabb kasztbeli nő ivadékai tartoznak. A két legelőkelőbb kaszt után következnek a foglalkozás előkelősége szerint a többi kasztok : milyenek az ácsok, a takácsok, a vaskereskedők, a fazekasok, a zenészek kasztja ; a legutolsó kaszt a tímárok kasztja. Falvaik a folyók mentén végighúzódó országutak mellé vannak építve. A házak kőből rakott szilárd alépítményből és szellős fölépítményből állanak, amelyre lépcső vezet föl. Minden falu közepén kút van. Hogy az iszlámot csak külsőleg vették föl, kitűnik a többi között abból is, hogy az ősi jó és gonosz szellemekben még mindig hisznek, hogy a korán egyes tételeit nem tisztelik. A. A. Dardsiling (angolul : Darjeeling v. Darjiling), 1. disztriktus Bengália indo-brit presidency Kocs-Bihar divíziójában, Szikkim, Nepál és Bhotan közt, 3196 km 2 területtel, 155.179 lak. D-i része sík, a Terai, É-i részét a Himalája ágai takarják ; ez utóbbinak klímája csaknem európai. Legfőbb terméke a tea, amelyet újabb időben honosítottak meg. Az angolok 1835. Szikkim radsájától szerezték meg az első 357 km 2 területet, évi bér fizetéséért. Ezt azonban a radsa 1850. angol alattvalók megsértéséért elvesztette és még ujabb területeket is kénytelen volt átengedni. — 2. város az ugyanily nevű disztriktusban, a Himalája D-i lejtőjén, 2150 m. magasban (1881) 7018 lak., nagyszerű kilátással a Himalája hótakarta csúcsaira . 80°-nyi ívben a látóhatárt örök hóval takart hegycsúcsok és hegygerincek szegélyezik, amelyek őserdők közül emelkednek ki. A hegyek egyike sem alacsonyabb mint 5000 m., 12 felülmúlja a 6200 m.-t, a Kincsincsinga pedig 8700 m.-nyire emelkedik. D. mellett az angolok egészséges klímája miatt nagyszerű szanatóriumot, az Edent állították fel, amely különösen októberben népesedik meg. D. temetőjében aluszsza örök álmát Körösi Csoma Sándor. V. ö. Décziy Mór : Szikkim és D. Földr. Közlemények, 1880.ZIK. Dare (ejtsd: der), county É.-Karolinában, 3243 lak., Manteo székhelylyel. Dareikos, 1. Daricus, Dareios (ópersában Darajavus, lat. Dareus és Darius), az achajmonidák (1. Achaimenés) dinasztiájából való három régi persa királynak a neve. 1.1. D., Hystaspés fia, az ókornak legnagyobb uralkodói közé tartozik. Az uralkodásáról görög íróktól, különösen Hérodotostól ránk hagyományozott hireket a legújabban felfedezett bisutuni háromnyelvű felirat megerősíti, ill. kiegészíti. D., szül. Kr. e. 550., s 29 esztendős volt, midőn egy Gaumata nevű mágus magát a Kambyséstől megölt Smerdisnek (persa Bardija) adván ki, Kambysésnek Egyiptomban való időzése (522 aug.) alatt a persa trónra lépett. Ennek, valószínűleg a médek uralmának visszaállítása kedvéért történt trónbitorlásnak. azzal vetett véget, hogy hat persa főúr, Intaphernés, Ótanés, Hydarnés, Megabyzos, Gobryás és Aspathinés kíséretében a mágust Szikagauvatis nevű várában (s nem, mint Hérodotos mondja, Szúzában) 521 április havában megölte. Hérodotosnak abbeli híre, hogy D. csak azért lett király, mert a hét összeesküvőnek egy ama tettre következő reggelen megbeszélt öszszejövetelen a D. lova nyerített először, egy, a persa nép ajkán elterjedt mondán látszik alapulni. D. maga mondja a nevezett feliraton, hogy előbb 9 ellenkirályt 19 nagy csatában kellett meggyőznie, mielőtt a birodalom fölött való uralmát biztosítottnak tartható. Először Szusiána lázadt fel, s az alig 16 évvel ezelőtt meghódított Babilon Naditabira (babilonul Nidintubel) alatt, ki magát Nabonid (Nebukadnezár) második fiának valla. D. Médiából jövet ezt 6 nap alatt kétszer verte meg a Tigris és Eufrát folyók mentén (521 dec.-ben), körülzárta azután Babilonban, melyet csak 20 havi ostromlás után (519 aug.) foglalhatott el , és még csaknem egy évig (518 májusáig) kénytelen volt. ott vesztegelni. Azalatt több meghódított tartományban, még Egyiptomban is, lázadás ütött ki. A Phraortés nevü régi mód királyi háznak egyik sarjadéka, ki magát Xathritának nevezte, igényt tartott Médiára, Armeniára és Asszíriára, és két esztendő lefolyása alatt D.-nak három hadvezérét, Hydarnest, Dadarsist és Omisést meggyőzte, míg D. maga (518 junius havában) csatában meg nem verte, mire Xathritát Ekbatarában kínpadra húzták és felfeszítették. Méd uralom mellett foglaltak állást Hürkánia is és a szagartok, kiket azonban hatalmának alávetett, míg egyidejűleg Diosdatés (Opersa Vahyazdata) Persiában a tényleges uralmat magához ragadta, amenynyiben magát az igaz Smerdisnek vallotta. Csatát vesztett ugyan csakhamar Persisben (518), de seregei, melyek Arachosiát és a keleti tartományokat is felkelésre birták, csak 517. hódoltak meg. Egy Babilónban Arakha alatt kitört lázadást D. hadvezére, Inthaphernés fojtott el. Miután így D. Kyros birodalmát ismét helyreállította, gondolhatott csak arra, hogy határait külső ellenség ellen biztosítsa és terjeszsze. Keleten hatalma alá vetette É.-Indiát, nyugaton az Égei-tenger több szigetét, a Boszporus és Hellészpontus európai partvidékét, északon a Kaukázusnak több vad népét. Ez utóbbi hódításai a szittyákkal való harcokba keverték. 513-ban 700,000 emberrel a Boszporuson átkelt, meghódította Tráciát, s ludat veretvén a Dunán, a szittyák ellen vonult, kik előle Dareios