A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dörzs-tengelykapcsoló - Dőzsölés - Dr - Dra - Dra - Draba - Drabant - Drabik - Drac - Drac - Dracaena - Drach - Drache-expedició - Drachenfels
Dörzs-tengelykapcsoló — 484 — lefelé mennek, fékezésre. Keresztfürészeknél az előretolás létesítésére alkalmazzák egy nagyobb korongon. Dörzs-tengelykapcsoló, 1. Tengelykapcsoló. Dőzsölés, 1. Tivornya. I.r., a doktor szó rövidítése. Dra, a Dunánál hosszabb folyó Afrika BNy-i részében, a Középső-Atlasz K-i lejtőjén ered. Felső részében keskeny, hosszú és falvakkal (a legnagyobb: Tamagrut) teleszórt völgyben, El-Drában folyik, amelynek lakói mintegy 250,000-en vannak. A tengertől mintegy 600 km.-nyire az ed Debaia lagúnát táplálja ; mintegy 60 km.-nyire a Nun-foktól az Atlanti-óceánba torkollik ; vizének szélessége itt 80 m., hóolvadás és esőzések után 150 m. Környéke nagyobbára homokos és puszta. Dra (dreah, droa, drab, durrah), hoszmérték, Tripolisban 0'671 m., Marokkóban 0'571 m., Törökországban 0-685 m., Tunisban 0*484 m., Zanzibárban 0'457 m. Draba L. (növ.), 1. Sziklagyöngye. Drabant, v. darabant, régen a főurak fegyveres szolgája, később megyei v. városi hajdú, rendőr. Drabescos, ókori, eredetileg trák, későbben makedoniai város, a trákédónok földjén, a későbbi Filippihez É.-ra az Angites folyó partján. Az athéniek 165. küldtek ide 10,000 gyarmatost, kiket azonban az édónok mind felkoncoltak. D. és Filippi között vívták Kr. e. 12. azt a kettős ütközetet, melyet az utóbbi város után neveztek el s mely az első triumvirek (Octavianus, Antonius és Lepidus) a köztársasági pártot Brutus és Cassius alatt legyőzték. D. mai neve Drama (1. k.), FR. Drabik (Drabicius, Darbicius, Dabric.) Miklós, a cseh-morva atyafiak felekezetéhez tartozó lelkész és a XVII. sz. egyik sajátságos misztikus írója. Szül. Strasznicban, Morvaországban 1585., mások szerint 1588 dec. 5., kivégezték Pozsonyban 1671 jul. 16. Iskolái bevégzése után a cseh-morva atyafiak lelkésze lett Drohotusicban 1616 ápr. 26., de itt előbb a protestáns lelkészekkel volt több rendbeli összeütközése, azután pedig a II. Ferdinánd alatti vallási üldözések vihara zúdult reá, e miatt hazájából menekülnie kellett. Lednicén (Trencsénm., a Rákóczyak birtoka volt) vonta meg magát, folytatva prédikátori tisztét, de egyszersmind, hogy családját fentarthassa, posztókereskedéssel is foglalkozva ; ez utóbbi körülmény miatt bujdosó paptársai is ellene fordultak és eltiltották a lelkészi teendők gyakorlásától. 1613 óta gyakorta voltak D.-nek látományai. A svédek és a Rákóczyak voltak a neki adott kijelentések szerint Isten választott eszközei, azért midőn Rákóczy György a 30 éves háborúk végén fényes diadalokat aratott III. Ferdinánd seregei felett. 1615. D. táborába utazott, hogy seregének vezére előtt felkenje királylyá, de mire odaért, Rákóczy megkötötte a linci békét s ezért D.-t nem is bocsátotta maga elé. De D.-t ez nem csüggeszte el. Egyik víziójában (1652 ápr. 5.) Báthory Zsófia és fia tűntek fel előtte olyanokul, kik által az ő kedvenc ábrándjai valósulást nyernek ; csalatkozott, mert mindketten katolikusokká lettek.Ugyanekkortájt azt a kijelentést nyerte, hogy az ausztriai ház uralkodását Isten 380 évre határozta s a végromlás 1657. fog bekövetkezni ; az 1666. évben, pedig a római császárság XIV. Lajos francia királyra száll át, ezt a pápaság bukása követi,, ezt pedig az egyháznak nagyszerű reformálása, a pogányoknak és hitetleneknek megtérése. Comeniushoz fordult, hogy cseh nyelven irt látomásait fordítsa le latinra. Comenius, kire nem csekély hatást gyakoroltak D. jóslatai, engedett e felhívásnak s 1657. Lux in tenebris cim alatt világ elé bocsátotta D. eddigi látományait és jóslatait ; a második kiadás 1659. jelent meg ily cim alatt : Historia revelationum Chistophori Kotteri, Christinee Poniatovise, Nie. Drabicii ; a harmadik kiadás ismét az első cím alatt jelent meg 1665. Amsterdamban, 270 vízióval megbővítve. Minthogy a megjelent példányok nagyobb részét XIV. Lajos király összevásároltatta, azért e munka az irodalmi ritkaságok közé tartozik ; magyar fordításban is megjelent, de ebből egyetlen példány sem ismeretes. Magyarországon Felinus Jakab pukhói evangélikus lelkész szállt síkra D. ellen (1660) és jóslatait koholmánynak, vagy ördögi szemfényvesztésnek bélyegző; de D. megesküdött, a pukhiói és lednicei lelkészek előtt, hogy mindaz, amit eddig elért és beszélt, nem koholmány, hanem Isten szava és műve volt. Midőn a Nádasdy-Zrinyi-féle összeesküvés részesei és a protestáns lelkészek ellen az üldözés megindult, a királyi ügyész D.-t is Lednicen elfogatta és Pozsonyba vitette, hol a bíróság mint hittelent, lázítót, istenkáromlót fej- és jószágvesztésre ítélte, ama súlyosbítással, hogy felvétel előtt kezét és nyelvét vágják le, holttestét pedig könyvével együtt égessék meg. Irodalom. Beschreibung des gerechtlichen Todts und Bekehrungen zu d. wahren Rom. Cathol. Glauben Nie. Drabiciip Wien 1671. Arnold : Kirchen und Ketzergeschichte IL B* 353—56. Ottó Fridr. Grtinenberg : Ex Histor, Eccles. de Nie, Drabicio. Neopropheta in Hungaria delirante et turbulent». Aitorfl 1721. Pribini Memorabilia. Lampe Histor. Eccles. 389: és 444. lap. Szalay László : Magyarország tört. V. 144.1. Var sárnapi Újság 1873. 7. és 8. sz. (Pauler Gyulától). Századok 1889. 745. 1. (Kvacsala). Gondolat, Pozs. 1889. (Comen. életrajzában Zsolticzkytől. F—S-. Drac (ejtsd: diák), a régi Tricus, rohanó folyásra víz (amiért a nép Dragonnak is hivja) Franciaország DK-i részében. D. Noir vagy D. d'Orcières néven 2—3000 m. magas hegyekben, Hautes-Alpes départementban ered, csakhamar egyesül a D. Blanc-kal, azután a szép Champsaur völgyben ENy-nak fordul, fölveszi a Séveraisset és átlép. Isère départementba , egyszer szűk szorosban, azután 1000 m. széles mederben folyik ; fölveszi a Souloiset, az Ebront, a rohamos folyású Romandiet, a Gresse és Sassenage-zsal szemben az Isère-be torkollik (az itt levő hatalmas töltések elkészülte előtt Grenoblenál volt a torkolata). Hossza, mintegy 150 km. , árviz idején 4000 m.3, száraz, időben 40 m 3 vizet visz m percenként az Isèrebe.. Drac (ejtsd: drács), egyik neve Durazzonak (1. o.).. Dracsena Vand. (növ.), 1. Sárkánypálma. Drach, német teológus, 1. Karlstaat. Drache-expedició, 1882. 1. Tengeri tudományos expedíciók. sí. Drachenfels, a Siebengebirge (1. k.) 7 trachit kúpja közt a legmeredekebb, 325 m. magas. Rajta most egy gót ízlésben épült kastély, tetején pedig,15 m. magas gót oszlop áll. Drachenfels