A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dunois - Dunois - Dunoon - Dunoyer - Dunquerque
Dunois annyit mégis tett, hogy követséget menesztett Bécsbe, D. pedig ezalatt a havasalföldi vajda követével egyezkedett. A bécsi kormány azonban nem bizván Telekiben, és attól tartván, hogy mégis a francia-török befolyás juthatna érvényre , 1686 tavaszán Scherffenberg tábornokot küldte Erdélybe, kinek megérkezését mindenki aggodalommal, meg bizalmatlansággal nézte. E közben a követség elkészítette Bécsben Dietrichsteinnal azt a diploma-tervet, mely Erdélynek Lipót védurasága alá jutását eszközölte volna. Ez a terv Erdélyre nézve előnyösebb lett volna D. tervénél, de Budavárának időközben történt visszavívása annyira megnövelte a császáriak követeléseit, hogy most Caraffa tábornok sokkal szigorúbb feltételek alapján követelte Erdélynek megadását, Teleki pedig a nyomasztó helyzet súlya alatt erre is ráállott. I. Lipót ezután Dunod atyát jutalmul widdini püspökké nevezte ki, néhány évvel később azonban Prágába vonult vissza a Domonkosrend kolostorába. M. L. Dunois (ejtsd: divnoá), régi franciaországi tartomány a Loir mindkét partján. 1000 körül lett grófsággá, 1382. Bloishoz csatolták, 1391. az orléansi herceg vette meg , 1707. került a francia koronához. Ma Eure-et-Loir, Loir-et-Cher és Loiret départementek részeit alkotja. Fővárosa volt Châteaudun. Dunois (ejtsd: divnoá) János gróf, szül. Párisban 1402 nov. 23., megh. Lay-ban 1468 nov. 24. Természetes fia volt a burgundi párt által 1407 nov. 23. Párisban meggyilkolt Orleánsi Lajos hercegnek, V. Károly és szeretője de Dany Albertné második fiának. Mint kapitány és kamarás a dauphin, a későbbi VII. Károly francia király szolgálatába lépett s egy ideig mint kezes, a bretagnei herceg udvarában tartózkodott (1422), amiért a király nagy uradalmakkal ajándékozta meg. A VI. Károly halála után megújult francia-angol háborúnak ő egyik legkiválóbb alakja. 1427. felmentette Montargist az ostrom alól s Orléans városát mindaddig hősiesen védelmezte, míg 1429. az orléansi szűz felmentésre érkezett. Legyőzte az angolokat Patay mellett (1429 jun. 18.), kiszorította az angol hadakat a nyugati tartományokból s közreműködött az angolok kiűzetésében Párisból. Ez időben nyerte Dunois grófságot, mely után magát ezután nevezte. A főnemesek szövetkezetének a király ellen 1440. az u. n. «praguerie»-nek ő is tagja volt, de társait hamar otthagyta és a király pártjára állott. 1442. kiragadta Talbot angol vezér kezéből Dieppe-t s ezért a király Franciaország tábornokává nevezte ki és Longueville grófsággal ajándékozta meg. XI. Lajos alatt ő is tagja volt az urak ligájának s ezért Lajos 1464. összes birtokai s méltóságaitól megfosztotta, de a conflansi békében (1465) ismét visszanyerte azokat. Unokája, Ferenc, 1505. a Longueville herceg címet kapta s IX. Károly és XIV. Lajos a D. család tagjait a királyi család hercegeinek jelentették ki, de e méltóságemelés törvényes becikkelyezése elmaradt. 1516. megszerezte a család a neufchâteli szuverén fejedelemséget s később Valentin grófság birtokát is. M. S. Dunoon (ejtsd: dönin), város Argyle skót grófságban, 46 km.-nyire Glasgowtól, a Clyde-öböl Ny-i partján, (tsai) 4692 lakossal, látogatott tengeri fürdővel , az argylei hercegek kastélyának romjaival. Dunoyer (ejtsd : dünoajjé) Bertalan Péter János Károly, francia nemzetgazdasági író, szül. Carennacban 1786 máj. 20., megh. Párisban 1862 dec. 4. 1814-től Comte Károlylyal szerkesztette a Le Censeur c. lapot, amelyet a restauráció alatt számtalanszor betiltottak. A juliusi uralom alatt profektséget viselt, majd 1838. az államtanácsba lépett, melynek 1851-ig, III. Napoleon államcsínyéig volt tagja. Rövid ideig a Bibliothèque royale-t is igazgatta. Az akadémia 1832. választotta tagjai közé. Művei közül a következők címét iktatjuk ide : L'industrie et la morale considérées dans leurs rapports avec le société (2 köt. 1821) ; Esprit et méthode comparées de l'Angleterre et de la France dans les entreprises des travaux publics (1840); De la liberté du travail etc. (3 köt., 1845) ; Le second empire et une nouvelle restauration ...(2k. 1865) ; Notices d'économie sociale (1870). E két utóbbi munka csak szerzőjének halála után jelent meg. Dunquerque (ejtsd: dönkerk), város, járási székhely, hadi és kereskedelmi kikötő Nord francia départementban, az É.-tenger partján, 76 km.-nyire Lillétől, vasutak és több csatorna mellett, (1890) 39,498 lak., tengeri fürdővel, osztrigatenyésztéssel, hajógyártással, kémiai iparral, vászon-, jutta-és pamutszövéssel, vitorlavászonkészítéssel, vasolvasztókkal, olajprésekkel és halszárítókkal, füstölőkkel és besózókkal. Beviteli cikkei : fa, pamut, kender, faggyú, bor és gyarmatáruk ; a kivitelé : szén, olaj, cukor és szesz, meg saját gyártmányai. 1891. a hajóforgalma 3024 hajó volt, Γ5 millió tonna tartalommal ; a bevitel értéke kitett (1888) 409, a kivitelé 55*7 millió frankot. D.-nak rendes hajóösszeköttetése van Havre, Rotterdam, London, Southampton, Hull és Szt.-Pétervár városokkal. Lakói azonkívül cet-, fóka- és heringhalászatot is űznek. Saját kereskedelmi hajóraja 168 vitorlás és 47 gőzhajóból áll, összesen több mint 29.000 tonna tartalommal. Kikötője, amely egy előkikötőből és 6 medencéből áll, és amelynek mindkét mólóján őrtüzek égnek és azonkívül egy 59 m. magas világító torony is áll, 5—7 m. mély , 800 tonna tartalmú hajók is eljuthatnak bele. A rakodók, amelyeket sinek kötnek össze a pályaházakkal, több mint 5 km. hosszúak. 1891. nyitották meg a Freycinetről elnevezett medencét (30 ha.). A város védelmére szolgálnak a körsáncokon kívül a Nevers, Risban, de l'Est és a Louis nevű erősségek. A berguesi, dunquerquei, furnesi és bourbourgi csatornák a várost Franciaország meg Belgium vízi útjaival kötik össze. D. egyike Franciaország legszebb és legrendesebben épült városainak. Terei közül a legnagyobbak a Champ de Mars és a Jean Bart-tól, a híres tengerésznek Dávid által 1845. készített szobrával. Öt temploma közül a legjelentékenyebbek : a Saint-Elois a XVI. századból, görög izlésű homlokzattal, Bart és családjának hamvaival és a Notre-Dame des Dunes nevű kápolna ; nagyobb épületek még a városháza (a XVII. századból), a tengerészeti áru- és fegyvertárak stb. Közművelődési intézetei közül a kiválóbbak : a hidrográfiai iskola, építő-