A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)

F - Fáy

Fáy — 736 —­ árom évre igazgatónak választotta. Igen nagy­­kitartással buzgólkodott a pénzügy érdekében. Tagja volt (1831) Pest­ vmegye állandó színi bizott­ságának, 1834—35-ben igazgatója Döbrenteivel együtt a megye pártfogása alatt álló budai szin­társulatnak, ismét tagja az akadémia játékszini küldöttségének, mely a drámairodalom fejleszté­sét is feladatai közé sorozta s egész életében so­kat fáradt a nemzeti színészetért. Egyik legneve­zetesebb alkotása volt azonban a pesti első hazai takarékpénztár. Ennek eszméjét nemcsak a kis­hitűek fogadták kételkedve, hanem még egy Szé­chenyi is, és csak a Fáy kedvéért irt alá néhány részvényt. Fáynak fáradozásába került, de végre is létrejött az intézet. Pest vmegye közgyűlésén, 1839 márc. 19. tette meg a felállításra vonatkozó indítványt s a következő jan. 11. megkezdhette működését az intézet, mely már a 40-es években reményen felül virágzott, a szabadságharc rázkó­dásait is kibirta s eredetileg 60 pengőforintos rész­vényei ma 10,000 forinton felül kelnek. Fáy az alakuláskor segéd igazgatóvá választatott s az maradt 1848-ig. Munkásságának nevezetes köre volt az egyházi, a Pesten felállítandó protes­táns főiskola és a két prot. felekezet egyesítése érdekében. Részt vett a védegyletben, a művészeti kezdeményekben s 1847. az első hazai takarék­pénztárnak életbiztosítási osztálylyal való kibőví­tését tervezte és indítványozta s e végből nagy előkészítéseket tett, de az idő nem volt erre alkal­mas. Amellett a nevelőnőképző-intézet felállítását mozgatta, mert nemzeti szempontból károsnak tartotta a nevelőnők külföldről való importját. A szabadságharc idejét gombai birtokán visszavonul­tan töltötte s azután éveit főleg az irodalomnak és családjának szentelte. Ekkor adta ki minkái ujabb sorozatát. Midőn 1857. félszázados írói ju­bileumát ünnepelte, az akadémia üléséből üdvözlő küldöttség tisztelte meg. Ezenkívül számos egye­sület és intézet elnöke, választmányi tagja és jól­tevője volt. Minden közügyi kérdés érdekelte, mindegyikhez hozzászólt és elősegítette. Szemere Pál tréfásan, de találóan nevezte a haza minde­nének. Egész élete azzal telt, hogy használni ipar­kodott a nemzetnek, minden hiúság nélkül, ingyen, sőt a magáéból áldozva. S ezer teendői közt soha­sem veszte el fejét, mindig praktikus, egészséges észjárással, nyugodtan intézte dolgait és jó kedv­vel, mert sem fáradság, sem pillanatnyi sikerte­lenség, semmi nem zavarta meg vidámságát, jó­lelkét, humorát. Valóságos «vidám bölcs», ahogy elnevezték. Első könyve volt a Bokréta, melylyel hazájának kedveskedik, Pest 1807. (egy füzet dal, mese, epi­gramm, Kazinczy buzdítására adta ki s neki is ajánlta). Egy Friss bokrétát 1818. adott ki. Hires iróvá azonban mesegyűjteménye tette: Fáy An­drás meséi és aphorizmái, Bécs 1820., melynek még ez évben második és 1825. (Pesten) harmadik ki­adása is megjelent; 1824. a 400 frtos Marcibányi jutalmat nyerte. 1825. ujabb gyűjteményt adott ki : F. A. ujabb eredeti meséi és aphorizmái (2. kiadás 1828. Lefordították németre és angolra is). Több mint hetedrélszázra megy ez állatmesék, para­bolák, aforizmák száma, melyekbe életelveit, taná­csait, észrevételeit burkolta s igen sok emberi v. nemzeti gyarlóságot és előitéletet tesz nevetsé­gesekké ; a közönség meg is értette a mesék cél­zásait S h a gyors fogyasztás mutatja hatásuk mér­tékét. Általán Fáy egészséges iránya korán fel­ismerte az idők követelményeit, jórészt úttörő munkát végzett s a magyar életből vett víg elbe­szélés (Különös testamentum) és vígjáték (Régi pénzek) terén megelőzte Kisfaludy Károlyt. Ő írta 1832-ben az első társadalmi regényt : A Bélteky ház, 2 köt., Pest 1832., mely nincs ugyan művé­sziesen szerkesztve s az oktató elmélkedés el­nyomja benne az elbeszélést, de egészséges szel­leme, termékeny eszméi, tősgyökeres magyar nyelve tisztes helyet jelölnek ki neki a magyar irányregény történetében. Egyéb szépirodalmi munkái : Kedvesapongások, Pest 1824. 2 k. (benne Régi pénzek, vígjáték és humoros novellák) ; A két Báthory, történelmi dráma 5 felv. Pest 1827 ; Búzavirágok és kalászok, 1853., 2 köt.; Jávor orvos és szolgája, regény, 1885 ; A szutyog-falviak, regény, 2 köt. ; A Halmay-család,­­1858 . Hulló virágok (3 vígjáték és 3 elbeszélés). Összegyűjtve is megjelentek : Fáy András szépirodalmi összes munkái, 1843—44.­ 8 köt. arcképpel. Ujabb ki­adások : Érzelgés és világ folyása, beszély leve­lekben, Budapest 1882. (Olcsó könyvtár); Fáy András összes beszéltjei, 1883., 3 köt. ; A mátrai vadászat, vígjáték 3 felv. 1886 (Olcsó könyvtár) ; A külföldiek, vigj. 2 felv. 1884 (u. o.). Sokat irt a nevelés (jelesül a nőnevelés) ügyében, melyet nagyon szivén hordott.­ Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról, Pest 1816 ; Nőnevelés, Pest 1841 ; A legegyszerűbb, természet- és tapasztalat­hűbb és gyakorlatibb nevelési rendszer, 1835 ; Os­kolai és házi növendék-élet, 1860. — Felekezeti, politikai, szinügyi, közgazdasági és vegyes iratai. Javaslat egy Pesten állítandó ref. főiskola tárgyá­ban, 1840 ; Óramutató, jóakaró hitfelemek mu­togatja, 1842; Kelet népe nyugaton, Buda 1842., második bővített kiadás 1892 ; Jelenkorban meg­jelent összeállítások a hon legközelebbi teendői kö­zül, 1846 ; Jutalmazott felelet (a színészet ügyé­ben, akadémiai pályamű) Buda 1834; Hasznos házi jegyzetek, 1828 ; Terve a pestmegyei köznép számára felállítandó takarékpénztárnak, 1839; A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első ta­karékpénztár szabályai, Pest 1840. (névtelenül, németül is) ; Az életbiztosító intézet terve, 1848 ; Adatok Magyarország bővebb ismertetésére, 1854 ; Az elszegényedések, Pest 1862. Ezeken kivül az egykorú időszaki iratokban nagyszámú irány cikke jelent meg, melyek a magyar kultura történetének megannyi értékes emlékei. Irodalom. Radics Ferenc, Fáy András életrajza, az akadé­miától jutalmazott pályamű, Budapest 1890 ; Erdélyi Pál, F. A. élete és művei, Bpest 1890 ; Findura Imre, F. A. élete és m­­ivei, Bpest 1888 ; Koltai Virgil, F. A. élete és működése. Győr 1888. (Ezek önálló könyvek.) ; Önéletrajza a Kisf. Társ. Évlapjaiban IX. 1859. és Föv. Lapok 1873. 48—49. sz. ; Tóth Lőrinc emlékbeszéde, Kisf. Társ, Évi. Ift foly. ; H. Zichy Antal emlékbeszéde a M. tud. akadémia Évkönyvében, XIV. 2. db. ; Toldy F. Beöthy Zsolt irodalomtörténete , Sze­mere Pál, Divatcsarnok, 1853 ; Greguss Ágost, Pesti Napló 1854, 75. sz. ; Dobsa L, Vasárnapi Újság, 1855. 29. sz. (arc­képpel) ; Jókai Mór, Hazánk s a külföld, 1865 ; Karacs Te­réz, Föv. Lapok, 1886. 149, 153. sz. és 1880. 49—56. szám ; Szinnyei Gerzson, Figyelő, XXI. ; Vadnay Károly, Az első magyar társadalmi regény, Bpest 1873 ; Komáromy Lajos, F. A. mint pedagógus, Bpest 1886 ; Balkányi Balogh Szi­lárd: Aesopus és Fáy meséi, Debrecen 1891 ; Fenyvessy Fáy

Next