A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
F - Fáy
Fáy — 736 — árom évre igazgatónak választotta. Igen nagykitartással buzgólkodott a pénzügy érdekében. Tagja volt (1831) Pest vmegye állandó színi bizottságának, 1834—35-ben igazgatója Döbrenteivel együtt a megye pártfogása alatt álló budai szintársulatnak, ismét tagja az akadémia játékszini küldöttségének, mely a drámairodalom fejlesztését is feladatai közé sorozta s egész életében sokat fáradt a nemzeti színészetért. Egyik legnevezetesebb alkotása volt azonban a pesti első hazai takarékpénztár. Ennek eszméjét nemcsak a kishitűek fogadták kételkedve, hanem még egy Széchenyi is, és csak a Fáy kedvéért irt alá néhány részvényt. Fáynak fáradozásába került, de végre is létrejött az intézet. Pest vmegye közgyűlésén, 1839 márc. 19. tette meg a felállításra vonatkozó indítványt s a következő jan. 11. megkezdhette működését az intézet, mely már a 40-es években reményen felül virágzott, a szabadságharc rázkódásait is kibirta s eredetileg 60 pengőforintos részvényei ma 10,000 forinton felül kelnek. Fáy az alakuláskor segéd igazgatóvá választatott s az maradt 1848-ig. Munkásságának nevezetes köre volt az egyházi, a Pesten felállítandó protestáns főiskola és a két prot. felekezet egyesítése érdekében. Részt vett a védegyletben, a művészeti kezdeményekben s 1847. az első hazai takarékpénztárnak életbiztosítási osztálylyal való kibővítését tervezte és indítványozta s e végből nagy előkészítéseket tett, de az idő nem volt erre alkalmas. Amellett a nevelőnőképző-intézet felállítását mozgatta, mert nemzeti szempontból károsnak tartotta a nevelőnők külföldről való importját. A szabadságharc idejét gombai birtokán visszavonultan töltötte s azután éveit főleg az irodalomnak és családjának szentelte. Ekkor adta ki minkái ujabb sorozatát. Midőn 1857. félszázados írói jubileumát ünnepelte, az akadémia üléséből üdvözlő küldöttség tisztelte meg. Ezenkívül számos egyesület és intézet elnöke, választmányi tagja és jóltevője volt. Minden közügyi kérdés érdekelte, mindegyikhez hozzászólt és elősegítette. Szemere Pál tréfásan, de találóan nevezte a haza mindenének. Egész élete azzal telt, hogy használni iparkodott a nemzetnek, minden hiúság nélkül, ingyen, sőt a magáéból áldozva. S ezer teendői közt sohasem veszte el fejét, mindig praktikus, egészséges észjárással, nyugodtan intézte dolgait és jó kedvvel, mert sem fáradság, sem pillanatnyi sikertelenség, semmi nem zavarta meg vidámságát, jólelkét, humorát. Valóságos «vidám bölcs», ahogy elnevezték. Első könyve volt a Bokréta, melylyel hazájának kedveskedik, Pest 1807. (egy füzet dal, mese, epigramm, Kazinczy buzdítására adta ki s neki is ajánlta). Egy Friss bokrétát 1818. adott ki. Hires iróvá azonban mesegyűjteménye tette: Fáy András meséi és aphorizmái, Bécs 1820., melynek még ez évben második és 1825. (Pesten) harmadik kiadása is megjelent; 1824. a 400 frtos Marcibányi jutalmat nyerte. 1825. ujabb gyűjteményt adott ki : F. A. ujabb eredeti meséi és aphorizmái (2. kiadás 1828. Lefordították németre és angolra is). Több mint hetedrélszázra megy ez állatmesék, parabolák, aforizmák száma, melyekbe életelveit, tanácsait, észrevételeit burkolta s igen sok emberi v. nemzeti gyarlóságot és előitéletet tesz nevetségesekké ; a közönség meg is értette a mesék célzásait S h a gyors fogyasztás mutatja hatásuk mértékét. Általán Fáy egészséges iránya korán felismerte az idők követelményeit, jórészt úttörő munkát végzett s a magyar életből vett víg elbeszélés (Különös testamentum) és vígjáték (Régi pénzek) terén megelőzte Kisfaludy Károlyt. Ő írta 1832-ben az első társadalmi regényt : A Bélteky ház, 2 köt., Pest 1832., mely nincs ugyan művésziesen szerkesztve s az oktató elmélkedés elnyomja benne az elbeszélést, de egészséges szelleme, termékeny eszméi, tősgyökeres magyar nyelve tisztes helyet jelölnek ki neki a magyar irányregény történetében. Egyéb szépirodalmi munkái : Kedvesapongások, Pest 1824. 2 k. (benne Régi pénzek, vígjáték és humoros novellák) ; A két Báthory, történelmi dráma 5 felv. Pest 1827 ; Búzavirágok és kalászok, 1853., 2 köt.; Jávor orvos és szolgája, regény, 1885 ; A szutyog-falviak, regény, 2 köt. ; A Halmay-család,1858 . Hulló virágok (3 vígjáték és 3 elbeszélés). Összegyűjtve is megjelentek : Fáy András szépirodalmi összes munkái, 1843—44. 8 köt. arcképpel. Ujabb kiadások : Érzelgés és világ folyása, beszély levelekben, Budapest 1882. (Olcsó könyvtár); Fáy András összes beszéltjei, 1883., 3 köt. ; A mátrai vadászat, vígjáték 3 felv. 1886 (Olcsó könyvtár) ; A külföldiek, vigj. 2 felv. 1884 (u. o.). Sokat irt a nevelés (jelesül a nőnevelés) ügyében, melyet nagyon szivén hordott. Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról, Pest 1816 ; Nőnevelés, Pest 1841 ; A legegyszerűbb, természet- és tapasztalathűbb és gyakorlatibb nevelési rendszer, 1835 ; Oskolai és házi növendék-élet, 1860. — Felekezeti, politikai, szinügyi, közgazdasági és vegyes iratai. Javaslat egy Pesten állítandó ref. főiskola tárgyában, 1840 ; Óramutató, jóakaró hitfelemek mutogatja, 1842; Kelet népe nyugaton, Buda 1842., második bővített kiadás 1892 ; Jelenkorban megjelent összeállítások a hon legközelebbi teendői közül, 1846 ; Jutalmazott felelet (a színészet ügyében, akadémiai pályamű) Buda 1834; Hasznos házi jegyzetek, 1828 ; Terve a pestmegyei köznép számára felállítandó takarékpénztárnak, 1839; A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár szabályai, Pest 1840. (névtelenül, németül is) ; Az életbiztosító intézet terve, 1848 ; Adatok Magyarország bővebb ismertetésére, 1854 ; Az elszegényedések, Pest 1862. Ezeken kivül az egykorú időszaki iratokban nagyszámú irány cikke jelent meg, melyek a magyar kultura történetének megannyi értékes emlékei. Irodalom. Radics Ferenc, Fáy András életrajza, az akadémiától jutalmazott pályamű, Budapest 1890 ; Erdélyi Pál, F. A. élete és művei, Bpest 1890 ; Findura Imre, F. A. élete és mivei, Bpest 1888 ; Koltai Virgil, F. A. élete és működése. Győr 1888. (Ezek önálló könyvek.) ; Önéletrajza a Kisf. Társ. Évlapjaiban IX. 1859. és Föv. Lapok 1873. 48—49. sz. ; Tóth Lőrinc emlékbeszéde, Kisf. Társ, Évi. Ift foly. ; H. Zichy Antal emlékbeszéde a M. tud. akadémia Évkönyvében, XIV. 2. db. ; Toldy F. Beöthy Zsolt irodalomtörténete , Szemere Pál, Divatcsarnok, 1853 ; Greguss Ágost, Pesti Napló 1854, 75. sz. ; Dobsa L, Vasárnapi Újság, 1855. 29. sz. (arcképpel) ; Jókai Mór, Hazánk s a külföld, 1865 ; Karacs Teréz, Föv. Lapok, 1886. 149, 153. sz. és 1880. 49—56. szám ; Szinnyei Gerzson, Figyelő, XXI. ; Vadnay Károly, Az első magyar társadalmi regény, Bpest 1873 ; Komáromy Lajos, F. A. mint pedagógus, Bpest 1886 ; Balkányi Balogh Szilárd: Aesopus és Fáy meséi, Debrecen 1891 ; Fenyvessy Fáy