A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)

F - Falussy - Falu-Szlatina - Falvastagság - Falvay - Falvég - Falvért - Falx - Falzatlomb - Fama - Famagasságmérő - Famagusta - Famars - Famászók - Famatina

Falussy­­­685 — ápr. 5. dr. Farkas Mihály ; megszűnt 1868 dec. 28. Kiadta Heckenaszt Gusztáv Pesten. — 8. F. gaz­dasági képes néplap, a «Földművelési Érdekének» társlapja; 1878 nov. 3-tól szerkesztette Máday Izidor, 1878-tól Wagner László, 1884 óta Bosá­­nyi Endre a fel. szerkesztő és kiadó. Kétheten­ként jelenik meg Budapesten. sz. j. Falussy (Virágh) Mihály író, szü­l. Abauj-Szán­tón 1773., megh. 1844 Ér-Endréden. Atyja F. Jó­zsef Abauj m. nemeseinek hadnagya volt. A jogi és hittudományi tanfolyamot Sárospatakon meg Po­zsonyban elvégezvén, Pestre jött kir. táblai jegy­zőnek. Abban az időben több verset írt s Kazinczy Ferenccel szorosabb összeköttetésbe lépett. A francia forradalom alatt sokat fordított a szabad eszméket hirdető munkákból, s azokat irodalmi körökben fölolvasta. Tagja volt a Martinovich­féle összeesküvésnek , m­int a társaság jegyzője szorgalmasan fordította Rousseau munkáit. Kiváló nyelvismereténél fogva Martinovich Blum név alatt a bécsi titkos levéltárba juttatta be, hol kü­lönösen a Rákóczi korszakra vonatkozó titkos adatokat gyűjtögette. Az összeesküvés fölfedezé­sekor sikerült Erdélybe, onnan Oláhországba me­nekülnie, hol hat évig nyelvmester volt. Kazinczy hívására jött vissza s fogadott leányát,Fráter Évát vette nőül. A Napoleon ellen szervezett nemesi fölkelésben mint kapitány vett részt. Kazinczy mellett sokat dolgozott s különösen a nyelvújí­tásban volt kiváló része. Szétszórva megjelent költeményein kivül nagyobb munkája : Az okos gyermeknevelés példája a köznép hasznára, Po­zsonyban jelent meg 1805. PÁETÉNYI. Falu-Szlatina (Szlatyine sat.), kisközség Már­maros vmegye szigeti j.-ban, (1891) 2825 oláh, né­met és magyar lak. Falvastagság, egy falnak két szine (két fal­szine) közötti mérete, vastagsága. Falvay Antal, polgáriskolai igazgató-tanár, szül. Sopronban 1843 aug. 27. Sopronban végezte az elemi és reáliskolát, 1859. az ottani evang. tanítóképzőbe lépett, s két év múlva tanítói okle­velet nyert, 1861—1866. a budai evang. leány­iskolában tanított, 1866. a pesti evang. egyház választotta tanítóvá és 1877. iskolája igazgató­jává. Jelenleg is itt működik. Élénk részt vett a tanügyi és közügyekben és számos közművelődési egyesület tagja. Több értekezés jelent meg a kü­lönböző lapokban és a következő önálló művet irta : Magyar-német olvasókönyv. Elemi és népis­kolák számára (Pest, 1867. Péterfy Sándorral) ; A magyar mondattan példákban (Szeged 1877) ; Ma­gyar-német olvasókönyv a népiskola II. oszt. szá­mára (többekkel, Bpest 1882) ; A gyermeki hibák orvoslása (u. o. 1887). Falvég ; ha egy fal nem sarokban végződik, hanem valahol függőlegesen vagy lefelé kissé lej­tősen le lesz metszve, akkor ezen metszetet F.-nek hívjuk. A F.-et lehet simán, teljes kötésbe rakni, lehet csorbásan hagyni (különösen ha később hoz­záépíteni akarunk). Van ajtó- vagy ablakkávával ellátott falvég. Falvért, 1. Falborítás. Falx (lat., többese falces) a m. sarló, 1. Fedces. Falzatlomb (növ., faldisz Brass., Cissus L.), a szőllőfélék felfutó cserjéje, váltakozó levelekkel, a levéllel szemközt levő kacskaringóval, a levelek tövéből eredő apró virágokkal s apró 1—4 magú bogyóval. Mintegy 220 fája mind a két világrész­nek tropikus és szubtropikus tájain terem, több faja az erdőben mint a fák liánja, némelyike pe­dig mint kerti diszlomb ismeretes. Ilyen az újhol­landi C. antarctica Vent. Bogyójából Ausztráliá­ban a kengurubor nevű kedvelt italt készítik. A C. discolor Blume (1. a Diszlomb II. képén) jávai ; ága sötétpiros, kacskaringója rózsaszínű, levele hosszas szívalakú, pompás bársonynemű sötét­zöld, lila-pirossal és fehérrel tarkázott. A nedves meleg házaknak valóságos disze, nyáron szobá­ban is tartható, télen pihen s tavaszszal újra ki­hajt. A C. augustifolia Roxb. gyökerén él Szu­mátrán. A Raffiesia Arnoldi: A C. vitiginea L. K.-India iszalagja. Ezt tartják Dioskorides és Hippokrates "A­j.­ou.év-ának, a melyből a régiek drága amómumbalzsama készült. BOKB. Fama (lat.) a m. hír, hírnév, a hír személye­sítve, a görögöknél Ossa (1. o.) F. ereseii eundo, lat. közmondás, a m. a hír terjedve növekszik. Famagasságmérő. 1. Famérés és Dendrometer. Famagusta (törökül Mankusza v. Mankoszta), az ugyanily nevű járás székhelye Ciprus sziget­­-i partján, 37 k.-mnyire Nikoziától, (1891) 3367 lak. F. sziklán épült, 3 km.-nyi kerü­letű­. Egykori kitűnő erődítményeinek romjai részben máig is fennállanak; belseje a pusztulás képét mutatja. Az antik Arsinoe helyén a VII. század vége felé épült. A keresztes vitézek, midőn Ciprus birtoká­ban voltak, nagy gondot fordítottak fejlesztésére.­­ Guy de Lusignan 1191. itt koronáztatta meg ma­gát jeruzsálemi királylyá és azután hozzáfogott erődítményeinek építtetéséhez. 1373. a genovaiak, 1489. pedig a velenceiek birtokába került. 1570 szept. 9-én Bejler-bej ostrom alá fogta. Bragadino velencei hadvezér 10 hónapi makacs védelem után kényszerült a várost, amelyben akkor 70000 ember­ lakott, a törököknek átengedni, akik elpusztították. F. e pusztítást nem heverte ki. A XIII. századból való szép gót temploma ma mecsetül szolgál, ki­kötője elhomokosodott, egykori palotái romokban hevernek. Mióta az angolok Ciprust birtokukba vették, F. kikötőjét igyekeznek kotrások által is­mét használhatóvá és a város fölvirágzását lehe­tővé tenni. —ζικ, Famars (ejtsd: famar), falu Nord francia départe­mentban 5 km.-nyire Valenciennestől, az Escaut és Rhonelle közt, (1891) 915 lak., számos római régiséggel és a hires Fanum­ Martis nevű erősség maradványaival, amelyek egy tornyokkal ellátott vastag falból állanak. 1793. itt a franciák erődített tábort készítettek, amelyet ma les Redoutesnak hivnak. —ζικ. Famászók (Certhiidae, állat), 1. Fakúszók. Famatina (Sierra F.), É-ról D-nek húzódó hegylánc Argentína Riója tartományának Ny-i és San Juannak K-i részében a d. sz. 27° 35' és 31° 30' közt. A 29° alatt a Nevada F.-ban 6000 m.-nél nagyobb magasságot ér el; innen D­ felé azon­ban hirtelen alacsonyodik. A főrészében gránit­ból, továbbá palás kőzetekből, porfirból és trachit­ból álló hegylánc K-i lejtőjét sok patak öntözi ; a 30° 50' alatt van a Valle Fertil, amely a többi, puszta környékéhez képest igen termékeny. A Famatina

Next