A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
G - Grafit
Grafit - 240 — a halandóságra gyakorol. Ezen befolyás még világosabban felismerhető, ha az egyes hónapok hőmérsékét szintén görbében berajzoljuk, amidőn aztán a két görbe párhuzamos vagy ellentétes mozgása az oksági összefüggés legvilágosabb bizonyítéka. Fokozódik az ilyen diagramm haszna, ha még egyéb okok (p. a légnedvesség, vagy a barométernyomás) görbéit is berajzoljuk. Mindezen diagrammok azonban csak egy tengelyben ábrázolják a vizsgálandó tárgyat. De vannak esetek, midőn a tárgy maga két tengelyt igényel, így p. a natalitási táblában, hol a szülés valószínűsége két egyén korától függ és így az egyik tengely az atyák, a másik az anyák kora szerint felosztandó. Ez esetre a mérce számára a harmadik (magassági) méret volna igénybe veendő, miáltal a diagramm testté, stereogrammá változik át (első ízben Perezzo által szerkesztve). Ennek kikerülésére szolgálhat azon eljárás, hogy a táblás alakú alaprajzban a méreteket színekkel jelöljük (mely rajzot tabellogrammnak nevezhetnek), vagy pedig hogy azon az egyenlő magassági pontokat görbék által összekötjük (ilyenek p. a születési táblában az isogének). Ha valamely eseménynek helyszerinti eloszlását térképre berajzoljuk, ezen rajzot kartogrammnak nevezzük. A kartogrammok vagy ameglevő politikai beosztáshoz alkalmazkodnak, vagy pedig természetes csoportok szerint haladnak. Ez utóbbi esetre a lehető legkisebb egységből, tehát lehetőleg az egyes községekből kellene kiindulni (Mayr földrajzi módszere). Irodalom. A nemzetközi statisztikai kongresszus bécsi, hágai és szt. pétervári munkálatai ; a földrajzi módszert illetőleg Mayr. Zeitschr. d. kön. bayr. stat. Bureaus, 1870 ; a stereogrammokról : Perozzo, Neue Anwendung d. Wahrscheinlichkeitsrechnung a. d. Statistik, Drezda 1883 (olaszból fordítva) ; az isogenekről : Galton, Proceedings of the Royal Society, Vol. 55. 6—6. Grafit, azon ásvány, melyből plajbászaink, ceruzáink készülnek. Anyaga szén (C) és mint ilyen édes testvére a gyémántnak ; századokon át ismerték és használták anélkül, hogy anyagát biztosan ismerték volna. Sokáig ólomfajta ásványnak tartották (Reiss blei, Blei-stift, irón, plajbász). Külső tulajdonságai inkább emlékeztetnek ólomra, semmint szénre. Az ókori népek plumbago, molybdaena, molybdoides néven ismertek. A G. név Wernertől való. A G. vaskosan, szemcsésen, tömötten, levelesen, sugarasan, pikkelyesen terem, de nagy ritkán kristályokban is. Kristályalakja biztosan eldöntve nincs. Némelyek hatszögesnek, mások egyhajlásúnak veszik. Egy irányban igen jól hasad, pikkelyei hajlékonyak. Fls. 181—241. Fémes fényű, szürkés fekete, igen puha, papiroson szint ereszt. Semmiféle oldószerben föl nem olvad, meg nem olvasztható, nagyon nehezen ég. A G. sohasem egészen tiszta szén, hanem rendesen tisztátalanítva van idegen anyagokkal, melyek a G. elégése alkalmával mint hamurészek maradnak hátra. A G. nagyobbrészt régibb kőzeteknek, nevezetesen a gnájsznak, csillámpalának kísérője, melyekben többnyire meglehetős szabályos rétegeket is képez ; nagyobbszerű zárványként sem ritka gránitban, porfírokban , dioritban, valamint mágnesvastelepekben és szemcsés mészben. A gnájszokban és csillámpalákban kisebb mértékben a csillámot helyettesíti, melyet ha teljesen kiszorít, a kőzetet G-palának mondjuk. A G. előjövetele nemcsak a Földre szorítkozik ; több helyen lehullott meteorvasak és meteorkövek (Lénártó, Sáros vmegye ; Kaba, Bihar vmegye ; Bohumilitz, Csehország ; Bahia stb.) hirdetik a G. jelenlétét a Földön kívül is. A G.-ot 1540 s 1560 közt Angolországban találták legelőször a cumberlandi grófságban (Borrowdale), ahol az egy 600 m. magas hegy tömegének jelentékeny részét képezte. Nevezetes lelőhelye Szibéria, honnan a legjobb ceruzának való G.-ot kapjuk. Igen terjedelmes G.-bányák vannak Ceilon-szigetén is, honnan évenként körülbelül 100,000 mázsa kerül leginkább Angolországba . Kaliforniából évenként majd 240,000 mázsa meglehetős jó, de különös keménységű G. jön forgalomba. 1861. Új-Zéland Nelson tartományában igen jól gazdag G.-telepeket fedeztek fel, melyeknek bányászata jelenleg ugyan még fejletlen, de jövője kétségkívül nagyon is jelentékeny. Elég gazdag G.-telepei vannak továbbá Ausztriának, hol 227 helyen űzik a G.-bányászatot ; ezek közül első helyen áll Csehország. A Hardtmuth-féle ceruzák a budweisi és krurnaui gyárakban készülnek. Hazánkban a G. úgyszólván teljesen hiányzik ; eddig jelentéktelen mennyiségben s nem valami tiszta állapotban csak két helyről ismeretes : Offenbányáról és Mármarosból (Pietroza). A G. feldolgozását illetőleg első sorban áll a ceruzák gyártása. A ceruzákat a G.-ból kezdetben úgy készítették, hogy a nyersanyagot megfelelő nagyságú hosszúkás, vékony darabokra fűrészelték és fába foglalták. A század eleje óta azonban a készítési mód megváltozott. A nyers G.-ot porrá zúzzák, az idegen részektől gondosan megtisztítják (praeparálják), azután több-kevesebb finom anyaggal péppé gyúrják és még azon lágyan vágnak belőle vesszőket, azután megszárítják és fába foglalás előtt jól kiizzítják. A ceruza keménysége a G.-hoz kevert anyagnak mennyiségétől és az izzítás fokától meg tartamától függ. A legolcsóbb fajtákat puha fába, valamivel jobbakat égerfába, fehér gyertyánfába vagy juharfába, a finomakat az északamerikai gyalogfenyő boróka (Juniperus virginiana) fájába foglalják. Finom por alakjában vagy pedig olajjal keverve igen jó gépkenőcsöt is szolgáltat a G. ; általánosan ismeretes használata kályhafestékül ; újabb időben fontossá vált az által is, hogy a puskapor, valamint a sörétek kifényesítésére, továbbá pedig nemezkalap-gyártásnál kitűnő festőszerül alkalmazzák. A 40-es évek óta igen elterjedt a használata a galvanoplasztikában, mióta t. i. Murray I. azt észlelte, hogy olyan anyagok is bevonhatók rézzel s egyéb fémekkel, melyek az elektromosságot nem vezetik (p. Stearin, viasz, gipsz, guttapercsa stb.), ha előbb G.-tal vonatnak be s igy vezetőkké tétetnek. Igen finom G.-por szakállfestésre is szolgál. A G. keletkezését és képződését illetőleg ma a legelterjedtebb az a nézet, hogy növényi eredésű és ez alapon tételezzük azt is fel, hogy ama őskori palák, melyekben G. található, a G.-ban szerves maradványokat is tartalmaz. Igen sokféle egyéb elméletet is állítottak fel a G. keletkezésére nézve, de ezek ma már elavultak. Legújabb idő- Grafit