A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)

G - Grafit

Grafit - 240 — a halandóságra gyakorol. Ezen befolyás még vi­lágosabban felismerhető, ha az egyes hónapok hőm­érsékét szintén görbében berajzoljuk, amidőn aztán a két görbe párhuzamos vagy ellentétes mozgása az oksági összefüggés legvilágosabb bi­zonyítéka. Fokozódik az ilyen diagramm haszna, ha még egyéb okok (p. a légnedvesség, vagy a barométernyomás) görbéit is berajzoljuk. Mind­ezen diagrammok azonban csak egy tengelyben ábrázolják a vizsgálandó tárgyat. De vannak ese­tek, midőn a tárgy maga két tengelyt igényel, így p. a natalitási táblában, hol a szülés valószínűsége két egyén korától függ és így az egyik tengely az atyák, a másik az anyák kora szerint felosztandó. Ez esetre a mérce számára a harmadik (magas­sági) méret volna igénybe veendő, miáltal a dia­gramm testté, stereogrammá változik át (első íz­ben Perezzo által szerkesztve). Ennek kikerülé­sére szolgálhat azon eljárás, hogy a táblás alakú alaprajzban a méreteket színekkel jelöljük (mely rajzot tabellogrammnak nevezhetnek), vagy pedig hogy azon az egyenlő magassági pontokat gör­bék által összekötjük (ilyenek p. a születési táb­lában az isogének). Ha valamely eseménynek helyszerinti eloszlását térképre berajzoljuk, ezen rajzot kartogrammnak nevezzük. A kartogram­mok vagy a­­meglevő politikai beosztáshoz alkal­mazkodnak, vagy pedig természetes csoportok szerint haladnak. Ez utóbbi esetre a lehető legki­sebb egységből, tehát lehetőleg az egyes közsé­gekből kellene kiindulni (Mayr földrajzi mód­szere). Irodalom. A nemzetközi statisztikai kongresszus bécsi, há­gai és szt. pétervári munkálatai ; a földrajzi módszert ille­tőleg Mayr. Zeitschr. d. kön. bayr. stat. Bureaus, 1870 ; a stereogrammokról : Perozzo, Neue Anwendung d. Wahr­scheinlichkeitsrechnung a. d. Statistik, Drezda 1883 (olaszból fordítva) ; az isogenekről : Galton, Proceedings of the Royal Society, Vol. 55. 6—6. Grafit, azon ásvány, melyből plajbászaink, ce­ruzáink készülnek. Anyaga szén (C) és mint ilyen édes testvére a gyémántnak ; századokon át is­merték és használták anélkül, hogy anyagát bizto­san ismerték volna. Sokáig ólomfajta ásványnak tartották (Reiss­ blei, Blei-stift, ir­ón, plaj­bász). Külső tulajdonságai inkább emlékeztetnek ólomra, semmint szénre. Az ókori népek plumbago, mo­lybdaena, molybdoides néven ismertek. A G. név Wernertől való. A G. vaskosan, szemcsésen, tö­mötten, levelesen, sugarasan, pikkelyesen terem, de nagy ritkán kristályokban is. Kristályalakja biztosan eldöntve nincs. Némelyek hatszögesnek, mások egyhajlásúnak veszik. Egy irányban igen jól hasad, pikkelyei hajlékonyak. Fls. 1­81—241. Fémes fényű, szürkés fekete, igen puha, papiro­son szint ereszt. Semmiféle oldószerben föl nem olvad, meg nem olvasztható, nagyon nehezen ég. A G. sohasem egészen tiszta szén, hanem rende­sen tisztátalanítva van idegen anyagokkal, me­lyek a G. elégése alkalmával mint hamurészek maradnak hátra. A G. nagyobbrészt régibb kőze­teknek, nevezetesen a gnájsznak, csillámpalának kísérője, melyekben többnyire meglehetős szabá­lyos rétegeket is képez ; nagyobbszerű zárvány­ként sem ritka gránitban, porfírokban , dioritban, valamint mágnesvastelepekben és szemcsés mész­ben. A gnájszokban és csillámpalákban kisebb mértékben a csillámot helyettesíti, melyet ha tel­jesen kiszorít, a kőzetet G-palának mondjuk. A G. előjövetele nemcsak a Földre szorítkozik ; több helyen lehullott meteorvasak és meteorkövek (Lé­nártó, Sáros vmegye ; Kaba, Bihar vmegye ; Bo­humilitz, Csehország ; Bahia stb.) hirdetik a G. jelenlétét a Földön kívül is. A G.-ot 1540 s 1560 közt Angolországban találták legelőször a cum­berlandi grófságban (Borrowdale), ahol az egy 600 m. magas hegy tömegének jelentékeny részét ké­pezte. Nevezetes lelőhelye Szibéria, honnan a leg­jobb ceruzának való G.-ot kapjuk. Igen terjedelmes G.-bányák vannak Ceilon-szi­getén is, honnan évenként körülbelül 100,000 mázsa kerül leginkább Angolországba . Kalifor­niából évenként majd 240,000 mázsa meglehetős jó, de különös keménységű G. jön forgalomba. 1861. Új-Zéland Nelson tartományában igen jó­l gazdag G.-telepeket fedeztek fel, melyeknek­ bá­nyászata jelenleg ugyan még fejletlen, de jövője kétségkívül nagyon is jelentékeny. Elég gazdag G.-telepei vannak továbbá Ausztriának, hol 227 helyen űzik a G.-bányászatot ; ezek közül első helyen áll Csehország. A Hardtmuth-féle ceruzák a budweisi és krurnaui gyárakban készülnek. Ha­zánkban a G. úgyszólván teljesen hiányzik ; eddig jelentéktelen mennyiségben s nem valami tiszta állapotban csak két helyről ismeretes : Offenbá­nyáról és Mármarosból (Pietroza). A G. feldolgozását illetőleg első sorban áll a ceru­zák gyártása. A ceruzákat a G.-ból kezdetben úgy készítették, hogy a nyers­anyagot megfelelő nagy­ságú hosszúkás, vékony darabokra fűrészelték és fába foglalták. A század eleje óta azonban a készí­tési mód megváltozott. A nyers G.-ot porrá zúzzák, az idegen részektől gondosan megtisztítják (prae­parálják), azután több-kevesebb finom anyag­gal péppé gyúrják és még azon lágyan vágnak belőle vesszőket, azután megszárítják és fába foglalás előtt jól kiizzítják. A ceruza keménysége a G.-hoz kevert anyagnak mennyiségétől és az izzítás fokától meg tartamától függ. A legolcsóbb fajtákat puha fába, valamivel jobbakat égerfába, fehér gyertyánfába vagy juharfába, a finomakat az északamerikai gyalogfenyő boróka (Juniperus virginiana) fájába foglalják. Finom por alakjában vagy pedig olajjal keverve igen jó gépkenőcsöt is szolgáltat a G. ; általánosan ismeretes használata kályhafestékül ; újabb időben fontossá vált az ál­tal is, hogy a puskapor, valamint a sörétek ki­fényesítésére, továbbá pedig nemezkalap-gyártás­nál kitűnő festőszerül alkalmazzák. A 40-es évek óta igen elterjedt a használata a galvanoplaszti­kában, mióta t. i. Murray I. azt észlelte, hogy olyan anyagok is bevonhatók rézzel s egyéb fémekkel, melyek az elektromosságot nem vezetik (p. Stea­rin, viasz, gipsz, guttapercsa stb.), ha előbb G.-tal vonatnak be s igy vezetőkké tétetnek. Igen finom G.-por szakállfestésre is szolgál. A G. keletkezését és képződését illetőleg ma a legelterjedtebb az a nézet, hogy növényi eredésű és ez alapon tételezzük azt is fel, hogy ama ős­kori palák, melyekben G. található, a G.-ban szer­ves maradványokat is tartalmaz. Igen sokféle egyéb elméletet is állítottak fel a G. keletkezésére nézve, de ezek ma már elavultak. Legújabb idő- Grafit

Next