A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)
L - Lenel - Lenfa - Lenfélék - Lenfojtó fű - Lenfonal - Lengedi - Lenge nád - Lengenfeld - Lengerke
teit megszerezve, Kis-Zomboron (Torontál) mint uradalmi orvos telepedett le. 1866. Pozsonyba ment, hol mint magánorvos működött 1870-ig, midőn az akkoriban újonnan szervezett honvédcsapathoz törzsorvossá neveztetett ki. 1872. Pozsony vármegye tiszti főorvosává választották, mely állásában azóta működik. 1874 a pozsonyi jogakadémián a törvényszéki orvostan magántanárrá, 1883. a pozsonyi törvényszék területén törvényszéki orvossá, 1885. szinte a pozsonyi jogakadémián a közigazgatási közegészségtan magántanára lett. Az 1864. alakult magyar orvosi könyvkiadó társulat megbízásából németből magyarra fordította Niemeyer belgyógyászatának első kötetét, Förster Kórboncolástanát, Meyer Villamosság alkalmazásáról irt tankönyvét, Braun Gyógyvíztudományát, végre Gerhardt Hallgatódzás és kopogtatásról irt tankönyvét. Két önálló művet irt. Az egyik: A hülyeség Csallóközben (1886) ; a másik Huszonöt év Márkusfalva életéből, melyet az országos közegészségi egyesület 1893 és 1894-ben négy kiadásban adott ki. A. J. 2. L. Márton (id.), színművész, született Nagy-Bányán ( Szatmár) 1807 nov. 4., megh. Pesten 1858 jan. 29. Szülővárosának gimnáziumát látogatta, de csakhamar ellenállhatatlan vágy ragadta meg a színészi pálya után, de (gyermekkori) kísérletei nem igen árulták el későbbi sikereit. Ekkor Szatmárra került iskolába. 1828. lépett föl először műkedvelők körében és oly tetszést aratott, hogy szakértő emberek komolyan ajánlották, hogy lépjen végleg a színészi pályára. Sok küzdelem után sikerült nejével, a később szintén hírre vergődött Hivatal Anikóval (1. Latkóczyné) együtt Kassára jutnia, hol vándorszínészkedett mindaddig, míg Budára, majd ismét a pesti nemzeti színpadhoz be nem jutott. Ezentúl pályája diadalmenet volt egész kora haláláig. Szerepeinek java : Bánk bán, Fiesco, Don Caesar, Sir Patrik, de főleg Hamlet és Othello a közönség kedvencévé avatta, de nem sokáig élvezhette babérjait, mert 1854. a színpadon összerogyott és több évi kínos vergődés után meghalt. Halála nagy részvéttel találkozott. A nemzeti színház udvarán levő bronzemlékét 1859. közadakozásból emelték; Dunaiszky mintázta. V. ö. Szigligeti Ede: Magyar művészek életrajzai. 3. L. Márton, ifjabb, színművész, született Kolozsvárt 1830 szept. 14., megh. Budapesten 1875 jul. 12. Mint ifjú embert Kolozsvárról szülei Budapestre hozták tanulmányai folytatása végett 1844., de ő elragadtatva a színészet iránti hajlam által, titokban Székesfehérvárra utazott s beállott vidéki színésznek. Pályáját azonban nem folytathatta sokáig, mivel a szabadságharc napjaiban a honvédek közé állt s ott rövid idő alatt a századosságig vitte. A világosi fegyverletétel után ismét visszatért a szinészeti pályára. Eleinte a vidéki színpadokon játszott, mig végre 1855. a nemzeti színházhoz szerződtették. — Felesége Fáncsy Ilka, Fáncsy Lajosnak leánya, szül. Budapesten 1842. Ugyanott lépett először színpadra 1859. Romeo és Júliában mint Julia, oly feltűnő sikerrel, hogy rögtön szerződtették a nemzeti színházhoz ifjú drámai és vígjátéki szendeszerepekre. Játékát élénk temperamentum, előkelőség és meleg szív jellemzi. v. B. 4. L. Sándor, hírlapíró, szül. Ungváron 1857 márc. 18. Középiskolai tanulmányait Ungváron és Kassán végezte, 1874. Budapestre került a tudományegyetemre, ahol bölcsészetet, utóbb jogot és nemzetgazdaságtant hallgatott. Mint egyetemi hallgató dolgozgatott már hírlapokba és Sacher-Masoch folyóirata számára Csiky Gergely, Ábrányi Kornél és Balázs Sándor több novelláját fordították németre. 1877. a Pester Journal belső dolgozótársa lett, ahonnan 1878 végén a Pesti Napló közgazdasági rovatához szerződött. Hasonló minőségben működött 1893 végéig a Nemzetnél. Azóta a Pénzügyi Hirlap című pénzügyi lapot szerkeszti. A közgazdaság körébe vágó, jobbára pénzügyi cikkei a napi- és hetilapokban, egyes dolgozatai a Nemzetgazdasági Szemlében jelentek meg. B. M. Lenel Ottó, német jogtudós, szül. Mannheimben 1849 dec. 13. Heidelbergában, Lipcsében és Berlinben felelt, 1876. Lipcsében habilitáltatta magát, s azóta egyetemi tanár. Főbb művei : Das Edictum perpetuum (jutalmat is nyert, Lipcse 1883) ; Palingenetia juris civilis (u. o. 1887—89); Das Sabinussystem (Strassburg 1892); Lénia (növ., 1. Antidesma. Lenfélék (növ.: Lineae v. Linaceae), a gólyaorrképnek családja. Egynyári vagy többnyári kétszikű füvek vagy félcserjék. Levelük váltakozó vagy átellenes, ritkán örves, egyszerű, szálas, csaknem tűforma, virágzatjuk a két-két ágú álernyő módosulása s a csigafürt felé hajlik. A virág csillagszerű, kelyhe 4—5 levelű, maradandó, vele ugyanannyi, a bimbóban sodort szirom váltakozik. A hím is ennyi, kurtán egyfalkás, de a szirom előtt gömbtelen álhím is van vagy elsatnyult. A belső termő 3—5 rekeszű, de álrekeszfal tökéletesen vagy tökéletlenül 8—10 felé választja s minden főrekeszében két-két pete csüng. Tokja oldaltörő, s mindegyik darabja a háti forradás irányában többnyire még kétfelé válik. A mag lapított, a héja bőrnemű és fényes, endospermiuma nincs ; csirája egyenes, szikje lapos, ellipszisforma, gyököcskéje felfelé ágaskodik. Két ázsiai génuszon kívül a len meg a csepplen (Radiola Dili.), mintegy 140 fajjal tartozik ide ; az egész mérsékelt vidéken, kivált pedig a mediterrán vidéken terem. Magjukból olajat sajtolnak, hársrostjukat pedig feldolgozzák. V. O. Baillon, Histoire des plantes (5. kötet). BOKB. Lenfojtó fa (nov.), 1. Aranka és Vadóc. Lenfonal, 1. Len és Fonal. Lengedi, a daktilus (1. o.) nevéül alkotott magyar műszó, mely az illető versláb mértékét is feltünteti (é w). Lenge nád v. homoknád (növ.), a Psamma vagy Ammophila arenaria L. neve, 1. Ammophila, Lengenfeld, város Zwickau szászországi kerületi kapitányságban, a Göltzsch közelében, vasút mellett, (1890) 5213 lak., gyapjúfonással és szövéssel, fehérítőkkel, flanell- és nemezkészítéssel. Lengerke Sándor, német gazdasági iró, szül. Hamburgban 1802 márc. 30., megh. Berlinben 1853 dec. 23. Mint tengerész Amerikában járt, hol az ottani gazdálkodással megismerkedvén, vonzalmát követve Sziléziában gazdasági gyakorlatot szerzett, mire saját birtokán gazdálkodott . Lengerke