A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Spanyolok - Spanyolország
Spanyolország — 126 — d'introduzione agli studi neolatini című munkája (Nápoly 1879) első füzete. Történeti spanyol nyelvtant irtak Diez, Grammatik der romanischen Sprachen c. jeles művében (5. kiad. Bonn 1882) és Förster Pál, Spanische Sprachlehre-jében (Berlin 1880). A társalgási nyelvtanok közül megemlítjük Franceson (4. kiad. Berlin 1885), Fuchs (u. o. 1837), Wiggers (Lipcse 1860, új kiad. 1884), Schilling (u. o. 1885), Fesenmair (München 1879 s más ízben) stb. nyelvtanait. Magántanulóknak alkalmas Avalos és Booch-Árkossy Spanische Sprachlehre-ja (2. kiad. Bécs 1890). Jó nyelvtan a Pascual Hernandezé is, Cours complet de grammaire espagnole (Páris 1887). Minden tekintetben kitűnő tájékoztató a S.-ről a Gröber Grundriss der romanischen Philologie-jában megjelent cikk. A legjobb spanyol szótárak : a spanyol akadémia nagy szótára (Madrid 1726-39, 6 köt., 12. kiad. Sedvától, Páris 1885) ; Cuerva, Diccionario y de construcción y régimen de la lengua castellana-ja (Madrid 1887). A francia-spanyol szótárak közt jó kézi szótár a Nunez de Taboadáé (Páris) ; a németek közt a Scheckendorfé (folytatta Winterling, Hamburg és Nürnberg 1823—31, 3 köt.), a Francesoné (12. kiad. Lipcse 1885), a Kotzenbergé (Bréma 1875), a Booch-Árkossyé (6. kiad. Lipcse 1867, 2 köt.), a Tolhausené (u. o. 1886) stb. Etimologiai szótárakat irtak : Covarrubias (Madrid 1674), Cabrera (u. o. 1837), Montau (2. kiad. u. o. 1882), Barcia R. (u. o. 1883,5 köt.), Eguilaz L. (Granada 1880) és Die Etymologisches Wörterbuch der romanischen Sprachen c. művében (4. kiad. Bonn 1878). V. O. Gröber Grundrissában az említett cikkhez csatolt S.-ről szóló irodalmat. H. V. Spanyolok. Spanyolország mostani lakosai legnagyobb részben a keltiber őslakosok utódai. Ez őslakosokhoz a déli és keleti partvidékeken feniciai és karthágói keveréknépek járultak, később azonban az országot annyira elárasztották a rómaiak, hogy a baszkok kivételével az összes lakosok romanizálódtak. A népvándorlással germán, azaz Andalúziában vandál, északnyugaton svéd (ó-sváb) és az ország többi részében gót elemek elegyültek a már meglevő lakossággal és az elegyülés nyomai leginkább az északkeleti hegyek közt és Közép-Spanyolország síkságain mutatkoznak ; délen később kiváltképen arab vér hatolt a lakosok ereibe. A fizikai eltéréseknek megfelelőleg a különböző tartományokban különböző dialektusok is járatosak. A lakosság e romángermán főtömege mellett még két kis népmaradvány is van Spanyolországban, a baszk (1. o.) nép, akik a róluk nevezett tartományokban és Navarra egy részében laknak, és a moriszkók vagy mudejarok (1. Mórok). Ez utóbbiak a keveretlen mórarab népség utolsó maradványai, akik csak az Alpujarras-ban (1. o.) és Valenciában laknak s külön nyelvük, külön szokásaik vannak, számukat 60,000-re teszik. Spanyolország (Espana, Hispania, 1. a mellékelt térképet), Európa DNy-i részében, az Atlantióceán és Földközi-tenger közt fekvő ország, amely a Pireneusi-félsziget nagyobb részét foglalja magában (S. 500,000, Portugália 90,000 km*) és az Estaca de Vares (É. sz. 43° 47' 29") meg Tarifa-fok (É. sz. 35° 59' 49"), továbbá a Torinana (párisi Ny. h. 11, 39' 5") és Creus fokok (K. h. 0° 59' 10") közt terjed el ; az előbbi irányban 856, az utóbbiban pedig 1020 km hosszú. Területe 495,625, a Baleárokat és Kanári-szigeteket is beleszámítva pedig 507,715 km 2. Míg Franciaországtól a Pireneusok választják el, Portugália felől kevés a természetes határa. Partjai: S. körül a tenger nagyobbára mindenütt nagyon mély , de partjaiba mélyebb öblök, széles kikötők, aránylag csekély számban nyúlnak be. Csakis ÉNy-on, a gránitpartokba nyúlnak be sűrűn a riák, alakjukkal a skandináv fjordokra emlékeztetvén. A riák közül a jelentékenyebbek : a viverói, barquerói, varesi, santa-martai, ferroli, betauzosi, corognei, corme y lagói, camarinasi, corcubioni, muros y noyai, arosai, pontevedrai és vigói. Az ország D-i végében van két kis öböl, amelyek a hajózásra nézve rendkívül fontosak. Az Atlanti-óceán felé nyílik a cadizi és a Földközi-tenger felé az algecirasi. Míg a Vizcayai-öböl mentén a partok csaknem zsinóregyenes vonalat írnak le, a Földközi-tenger mentén szelid ívalakokat írnak le, amelyeket magas hegyfokok, a Cala Burras, a Sacratis, Gatas, Palosi, Naui, Bagur és Creus fokok választanak el egymástól. Ez ívalakokat csak az Ebro és a jelentéktelenebb Llobregat deltája szakítják meg. A hajók csak csekély számú kikötőben találnak menedéket ; a tenger homokja zátonyokat épített a folyók torkolatában (grao), sőt néhol lagunákat is alkotott, amelyek közt a legjelentékenyebb Valenciában az albuferai és Cartagena mellett, a Mar Menor (183 km 2). A parti szigetek száma kevés ; a legjelentékenyebb : a Tarifa, Európa legdélibb része és a Columbrates Castellor de la Palanával ugyanazon szélességi fok alatt. Felszíne: Egészében S. magas felföld, amelyet több lépcsőzetesen emelkedő síkság alkot; ez utóbbiakat egymástól több helyen nagy abszolút magasságú hegyláncok választják el. A felföld szegélye a tenger partja vagy a tengerparti síkság felől mindenütt meredek és a folyók benne mély és meredek völgyeket mostak ki. Egész S. közepes magassága Leipoldt szerint 700 m. és nálánál Európában csak Svájcnak van nagyobb átlagos magassága (1300 m.). A legmagasabb hegységek S, É-i és D-i részében emelkednek. Amott a Pirenei hegyek (1. o.), emitt a Sierra Nevada (1. o.). A Pireneusok legmagasabb csúcsai a, Néthou, Roseto, Marboré egészen spanyol területen vannak. A Pireneusok a Belates-hágónál (868 m.) érnek véget; ugyanitt csatlakoznak hozzá, az u. n. Kantabri-hegyek ; ezek jobbára csak a belső felföld szegélyét teszik és míg É. felől magas hegységnek látszanak, D. felől inkább csak dombsorok. A Pireneusok közelében csak az Aitzcorri (1535 m.) és a Gorbea (1537 m.) emelkednek 1500 m.-nél magasabbra. Ez utóbbitól Ny-ra a Kantabri-hegyek lassankint ismét emelkedni kezdenek és mellékágaikkal együtt a hegyek valóságos útvesztőjét alkotják; ezen részekben van a Picos ele Europa, a legmagasabb tömegük, a Torre de Ceredo (2678 m.) és Pena Prieta (2529 m.) nevű legmagasabb csúcsaival. A Picos de Európán túl a Kantabri-hegyek még megtartják tekintélyes magasságukat, a Pena Ubina. Amely szók az S betűben nincsenek meg, ez alatt keresendők! 9* Spanyolország