A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
SZ - Szegélygerenda - Szegélykő - Szegélyléc - Szegélyszalag - Szegélyező - Szegény-adó - Szegénygyermek-kórház - Szegényházak - Szegényjog - Szegény Konrád lázadása - Szegény nők szerzete - Szegénység
Szegélygerenda — 509 Szegélygerenda, fahidlással borított hidaknál a hídpálya széleit a híd tengelyével párhuzamosan határoló farész. Szegélykő, falakat fedő kő, mely egyszersmind valamely burkolatnak (p. aszfaltnak, terazzónak stb.), padozatnak, járdának stb. szegélyül szolgál. Rendszerint kemény kő, nálunk süttői, piszkei, pátyi vagy hasonló. Szegélyléc, szobapadlóknál az a párkányléc, amely a padló szélén a padló és fal találkozásánál származó rést elzárja. Szegélyszalag. Bútor s ruha szegélyezésére és díszítésére használt díszesebb szalag. Szövéséhez nem a szalagszövő gépet, hanem a kézi szövőszékkel azonos rendszerű paszomántszövő gépet használják, amely csak abban különbözik a közönséges szövőszéktől, hogy sokkal keskenyebb, több lánchengerrel(csévével) bír, s hogy gyorsvetélővel nincsen felszerelve. A szék további felszerelése lehet nyüstös vagy jacquard. Leggyakrabban sima kötést alkalmaznak, mely esetben a mintahatást azáltal érik el, hogy különböző vastagságú s mintásan cérnázott, esetleg selyemmel vagy fémfonalakkal borított zsinórokat használnak vetülékként. Sz.-okhoz sokszor bársonykötést is használnak, mégpedig a hurkos és a bolyhos bársonyt egyaránt. A Sz.-okhoz használatos borított zsinórokat a paszomántosok az 1. v. 2. ábrán jelzett módon gyártják. Az 1. ábra szerinti eljáráshoz kész zsinórt használnak, amelynek borítása azáltal megyen végbe, hogy az a zsinór a szilárdan álló e csövön keresztül halad, a borító fonal pedig az e csőre helyezett s forgó mozgásban levő/'hüvelyre dugott csövén van elhelyezve. A borító fonal h az i csövéről a g vezetőcsigán át a lassan haladó zsinórhoz jut, s e körül csavarvonalban illeszkedik. A 2. ábra szerinti eljárásnál a zsinór és ennek borítása egyszerre készül. Az s csévékről jövő fonalakat az f szárnyas orsó zsinórrá sodorja, amely körül a zsinór forgása folytán a k csévékből jövő fonalak csavarvonalban illeszkednek. R. S. Szegélyző (ném. Leik ; ol. ralinga ; ang. boltrhope), hajlékony kötél, amelylyel a vitorlát alkotó vásznat, az elszakadás meggátlására, mind a négy oldalán beszegik, szegélyezik. Megfelelőleg az oldalaknak , felső- vagy vitorlafa-, oldal- és al-Sz.-ket különböztetnek meg. F.Y. Szegény-adó, egyes vagy közvetett adónem, amely a szegény Ügy (1. o.) ellátására szükséges állami és községi kiadások fedezésére szolgál. Angliában Erzsébet királyné alatt hozták be s azóta többszörösen emelték, majd meg leszállították annak kulcsát; ma az ingatlan vagyon tiszta hozadékára van ott kivetve. Franciaországban a színházak és nyilvános mulatságok jövedelmeire vetik ki kétféle kulcs gyanánt, t. i. vagy a belépődíjak 10°/o-át, vagy a bruttó bevétel harmadrészét szedik be e címen. Németországban a nyilvános mulatságok, némely örökösödési és forgalmi illetékek s a kutyaadók vannak e célra kijelölve. Svájcban a hagyatéki s vállalati adók egy része, továbbá a nyilvános mulatságok adói meg különböző kisebb hozadékadók szolgálnak a szegényügyi költségek fedezésére. Hazánkban bizonyos pénzbírságokat, a községek némely különös bevételeit s néha a pótadó egy részét fordítják az e nemű szükségletek ellátására. 7. 7. Szegénygyermekkórház, 1. Gyermekkórház. Szegényházak, olyan karitatív célú intézetek, amelyeket részint az állam és a politikai községek, részint pedig a magános és társulati jótékonyság állítanak fel, hogy azokban a szegények teljes ellátást és ápolást találjanak. A legtöbb szegényház gondoskodik arról, hogy lakói tehetségük szerint valamely gazdasági foglalkozást űzzenek s ezzel járuljanak hozzá a Sz. fentartásához. Nálunk Magyarországon a legrégibb szegényház a brassói, mely már a XVI. sz. elején fennállott. 7.z. Szegényjog, szegény perlekedőknek, kik szegénységüket előirt módon igazolják, nyújtott kedvezmény, mely bélyegmentességben, illetve bélyegelőjegyzésben, az esetleg előirt biztosítékok, letéteményezések alól való mentességben áll. Az államok honosaik részére a külföldön is élvezhető Sz.-ot nemzetközi szerződésekkel biztosítják. A magyar állam ily szerződéseket kötött : Belgiummal (1881. V. t.-c.), Franciaországgal (1880. XIV. t.-c.), Luxemburggal (1889. XXXVI. t.-c.), Németországgal (1887. X. t.-c.), Olaszországgal (1883. XXXIX. t.-c.), Svájccal (1884. XXXVI. t.-c.). 1 . II. Szegény Konrád lázadása, 1. Parasztháborúk. Szegény nők szerzete, 1. Klarisszák. Szegénység, az egyes embereknek s egész nemzeteknek olyan gazdasági állapota, amelyben a 1. ábra. Zsinórborítás. 2. ábra. Borított zsinórgyártás. Amely szók az Sas betttben nincsenek meg, S alatt keresendők! Szegénység