A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
SZ - Szegénységi bizonyítvány - Szegény tatár - Szegényügy
Szegénységi bizonyítvány — 510 -Szegényügy rendelkezésre álló javak mennyisége nem fedezheti a tényleges szükségleteket. Ha ez az állapot egy-egy egész nemzet esetében jelentkezik, akkor általános vagy közgazdasági Sz.-nek nevezik ; ha ellenben csupán csak egyes embereknél fordul elő, akkor magán gazdasági Sz. a neve. Az előbbi a gazdasági műveltség alacsony fokain álló népeknél és a hanyatló nemzeteknél fordul elő ; az utóbbi ellenben inkább a fejlett kultúra kíséretében fejlődik ki. Az általános Sz. a javak abszolút hiányát, illetőleg viszonylagosan kevés voltát jelenti ; a relatív vagy magán gazdagsági Sz. pedig csupán az egyenlőtlen vagyonmegosztás következménye. A Sz. okait a következőképen szokás csoportosítani : a) egyéni okok : fiatal kor, betegség, munkaképtelenség, restség, tudatlanság, pazarlás, iszákosság, szerencsejáték stb. ; b) természeti okok : tűzvész, árvíz, jégverés, fagy, általános terméketlenség stb. ; c) gazdasági okok : sikertelen üzérkedés, termelési, forgalmi válságok, árhullámzások stb. ; d) társadalmi okok : nagy igényű élet, fényűzés terjedése, a társadalmi szervezet hiányossága stb. ; é)jogi és politikai okok : nyomasztó törvények, a személy- és vagyonbiztosság leánya, forradalmak, háborúk stb. Ezek az okok azonban gyakran egymás társaságában lépnekfel s együttesen működnek a Sz. létrehozásán. Nagyon fontos és keményen vitatott kérdés az, hogy nagyobb-e, súlyosabb-e a Sz. napjainkban, mint régente volt? E tekintetben a higgadt vizsgálódók körülbelül mindnyájan megegyeznek arra nézve, hogy az újabb korban tulajdonképen a Sz. minősége változott meg ; ma már ugyanis a legszegényebb ember is sok olyan élvezetben részesül, amilyenekre a hajdani szegények nem tehettek szert , mindazonáltal a Száma sokkal nehezebben viselhető el, mint azelőtt volt. A szegény és gazdag osztályok merev elkülönülése mellett ugyanis nagyon gyakori és közvetlen azok érintkezése; az emberek egyenlőségéről szóló elvek általánosakká váltak s maguk az emberek érzékenyebbek ma, mint régen voltak , egyszóval a Sz. ma tűrhetetlenebb, habár aránylag nem nagyobb, mint régebben volt. A Sz. elhárítása ésorvoslása a társadalmi politika legfontosabb tárgyai közé tartozik. L. Szegényügy. — A Sz. egyike volt a három szerzetesi fogadalomnak. L. Evangeliumi tanácsok. ζ· z· Szegénységi bizonyítvány, az illetékes hatóságtól valaki részére kiállított bizonyítvány, hogy ő, illetve szülei nem birnak annyi vagyonnal, amennyi a kérdésben forgó ügygyel összekapcsolt költségek fedezésére szükséges. Szegény tatár, szálló ige, szánakozóság, sajnálkozólag mondják az ügyefogyott vagy pórul járt emberre. A kifejezés egy régi magyar anekdotából került ; Vörösmarty is használja Szép aszszony című versében (1830). V. ö. Tóth, Szájrólszájra (Budapest 1895). Szegényügy, a társadalmi politika azon feladataival foglalkozik, amelyekkel a szegénységet (1. o.) orvosolni, illetőleg megelőzni lehet. A szükséges intézkedések rendszerei igen különbözők ; az egyes szempontok szerinti osztályozások a következők : a) önkéntes vagy kötelező ; b) egyházi, községi vagy állami ; c) házi v. intézeti ; d) megelőző vagy utólagos ; e) állandó v. ideiglenes segélyezés. A Sz. szervezése a társadalmi politika legnehezebb feladatai közé tartozik s különösen az kockáztatja a megoldás sikerét, hogy amíg egyfelől a szabad és gyors költözködés mai viszonyai között majdnem mindenütt állami teendőnek kell elismerni a szegény segélyezést, addig másfelől a szegénység különböző okaira való tekintetekből lehetetlen a szükséges eljárásokat általánosítani , márpedig az állami tevékenység nagyon nehezen képes megfelelni az olyan feladatoknak, amelyeknél, úgyszólván, esetről esetre más és más, igen különböző természetű körülményekhez kénytelen alkalmazkodni. Éppen e nehézségek teszik kívánatossá azt, hogy az állami segélyezés mellett a községi, egyházi és magán jótékonysági segélyezést is alkalmazzák. Tulajdonképen sem az állami, sem a községi segélyezés nem képes pótolni az egyháznak és a magán jótékonyságnak e nemű tevékenységét, mert amazokból mindig hiányzanak azok az erkölcsi elemek, amelyek az egyházi és magán jótékonyság segélyezését gazdaságilag és erkölcsileg egyaránt nagyon gyümölcsözővé teszik. A legtökéletesebb szegény segélyezési rendszer mindenesetre az, amely az állami és községi Sz. megoldásánál kellőképen fel tudná használni az egyháznak és a magán jótékonyságnak segítségét. A közvetlenül alkalmazott eszközök közül elsősorban azok a fontosak, amelyek a szegénység megelőzését óhajtják biztosítani. Ezekhez tartoznak mindazok a gazdasági, nevelési és karitatív intézmények, törvények és rendeletek, amelyek az alsó néposztályok nagy tömegeinek általános jólétét mozdíthatják elő. A munkaképesség fokozása, annak fentartása, a kereseti alkalmak biztosítása, a munkabérek emelkedése, a munkaidő leszállítása, a fogyasztás könnyítése, a jövedelemelosztás arányosodása, a tőkegyűjtés megkönnyítése, a munkásbiztosítás mindenféle módja, a segélypénztárak működése, a zálogházak olcsó kölcsönei, a munkaközvetítő irodák és munkástőzsdék szervezése stb. mind az említett preventív cél szolgálatában állanak. Ezek azonban mindig feltételezik az érdekelt védelmezendő polgárok részéről azt az előre látó szándékot, hogy maguk is törekedjenek a szegénységtől megmenekülni. Ha egyeseknél hiányzanak a szegénységtől való félelemnek e tevékeny ösztönei, akkor a Sz.-i rendtartás, a szegény rendőrség, bizonyos korlátozásokat s kényszereszközöket alkalmaz velük szemben ; igy mindenek előtt illetőségi helyére toloncolják az illetőt s megtiltják neki, hogy onnét eltávozzék, s kényszerítik arra, hogy munkájával iparkodjék magát fentartani ; javító házakba internálják s ott különösen a fiatalabbaknál az erkölcsi érzetek felébresztésével foglalkoznak . Ha azonban a szegénység már tényleg bekövetkezik, akkor az u. n. utólagos eszközök alkalmazandók, amelyek részben a szegénység megszüntetésére, részben pedig annak enyhítésére szolgálnak. A szegénység megszüntetésére ez esetben is gazdasági eszközökkel lehet töre- Amely szók az Sw. betűben nincsenek meg, S alatt keresendők!