A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

SZ - Szegénységi bizonyítvány - Szegény tatár - Szegényügy

Szegénységi bizonyítvány — 510 -Szegényügy rendelkezésre álló javak mennyisége nem fedez­heti a tényleges szükségleteket. Ha ez az állapot egy-egy egész nemzet esetében jelentkezik, akkor általános vagy közgazdasági Sz.-nek nevezik ; ha ellenben csupán csak egyes embereknél fordul elő, akkor magán gazdasági Sz. a neve. Az előbbi a gazdasági műveltség alacsony fokain álló né­peknél és a hanyatló nemzeteknél fordul elő ; az utóbbi ellenben inkább a fejlett kultúra kíséreté­ben fejlődik ki. Az általános Sz. a javak abszolút hiányát, illetőleg viszonylagosan kevés voltát jelenti ; a relatív vagy magán gazdagsági Sz. pe­dig csupán az egyenlőtlen vagyonmegosztás kö­vetkezménye. A Sz. okait a következőképen szokás csoportosí­tani : a) egyéni okok : fiatal kor, betegség, munka­képtelenség, restség, tudatlanság, pazarlás, iszá­kosság, szerencsejáték stb. ; b) természeti okok : tűzvész, árvíz, jégverés, fagy, általános termé­ketlenség stb. ; c) gazdasági okok : sikertelen üzérkedés, termelési, forgalmi válságok, árhul­lámzások stb. ; d) társadalmi okok : nagy igényű élet, fényűzés terjedése, a társadalmi szervezet hiányossága stb. ; é)jogi és politikai okok : nyo­masztó törvények, a személy- és vagyonbiztosság leánya, forradalmak, háborúk stb. Ezek az okok azonban gyakran egymás társaságában lépnek­­fel s együttesen működnek a Sz. létrehozásán. Nagyon fontos és keményen vitatott kérdés az, hogy nagyobb-e, súlyosabb-e a Sz. napjainkban, mint régente volt? E tekintetben a higgadt vizs­gálódók körülbelül mindnyájan megegyeznek arra nézve, hogy az újabb korban tulajdonképen a Sz. minősége változott meg ; ma már ugyanis a legszegényebb ember is sok olyan élvezetben részesül, amilyenekre a hajdani szegények nem tehettek szert , mindazonáltal a Szá­ma sokkal nehezebben viselhető el, mint azelőtt volt. A sze­gény és gazdag osztályok merev elkülönülése mellett ugyanis nagyon gyakori és közvetlen azok érintkezése; az emberek egyenlőségéről szóló elvek általánosakká váltak s maguk az emberek érzékenyebbek ma, mint régen voltak , egyszó­val a Sz. ma tűrhetetlenebb, habár aránylag nem nagyobb, mint régebben volt. A Sz. elhárítása és­­orvoslása a társadalmi politika legfontosabb tár­gyai közé tartozik. L. Szegényügy. — A Sz. egyike volt a három szerzetesi fogadalomnak. L. Evan­geliumi tanácsok. ζ· z· Szegénységi bizonyítvány, az illetékes ható­ságtól valaki részére kiállított bizonyítvány, hogy ő, illetve szülei nem birnak annyi vagyonnal, amennyi a kérdésben forgó ügy­gyel összekapcsolt költségek fedezésére szükséges. Szegény tatár, szálló ige, szánakozóság, saj­nálkozólag mondják az ügyefogyott vagy pórul járt emberre. A kifejezés egy régi magyar anek­dotából került ; Vörösmarty is használja Szép asz­szony című versében (1830). V. ö. Tóth, Szájról­szájra (Budapest 1895). Szegényügy, a társadalmi politika azon fel­adataival foglalkozik, amelyekkel a szegénysé­get (1. o.) orvosolni, illetőleg megelőzni lehet. A szükséges intézkedések rendszerei igen különbö­zők ; az egyes szempontok szerinti osztályozások a következők : a) önkéntes vagy kötelező ; b) egy­házi, községi vagy állami ; c) házi v. intézeti ; d) megelőző vagy utólagos ; e) állandó v. ideig­lenes segélyezés. A Sz. szervezése a társadalmi politika legnehe­zebb feladatai közé tartozik s különösen az koc­káztatja a megoldás sikerét, hogy amíg egyfelől a szabad és gyors költözködés mai viszonyai kö­zött majdnem mindenütt állami teendőnek kell elismerni a szegény­ segélyezést, addig másfelől a szegénység különböző okaira való tekintetek­ből lehetetlen a szükséges eljárásokat általáno­sítani , már­pedig az állami tevékenység nagyon nehezen képes megfelelni az olyan feladatoknak, amelyeknél, úgyszólván, esetről esetre más és más, igen különböző természetű körülményekhez kénytelen alkalmazkodni. Éppen e nehézségek teszik kívánatossá azt, hogy az állami segélye­zés mellett a községi, egyházi és magán jótékony­sági segélyezést is alkalmazzák. Tulajdonképen sem az állami, sem a községi segélyezés nem képes pótolni az egyháznak és a magán jótékony­ságnak e nemű tevékenységét, mert amazokból mindig hiányzanak azok az erkölcsi elemek, ame­lyek az egyházi és magán jótékonyság segélyezé­sét gazdaságilag és erkölcsileg egyaránt nagyon gyümölcsözővé teszik. A legtökéletesebb sze­gény­ segélyezési rendszer minden­esetre az, amely az állami és községi Sz. megoldásánál kellőképen fel tudná használni az egyháznak és a magán jótékonyságnak segítségét. A köz­vetlenül alkalmazott eszközök közül első­sor­ban azok a fontosak, amelyek a szegénység megelőzését óhajtják biztosítani. Ezekhez tartoz­nak mindazok a gazdasági, nevelési és karitatív intézmények, törvények és rendeletek, amelyek az alsó néposztályok nagy tömegeinek általános jólétét mozdíthatják elő. A munkaképesség foko­zása, annak fentartása, a kereseti alkalmak biz­tosítása, a munkabérek emelkedése, a munkaidő leszállítása, a fogyasztás könnyítése, a jövedelem­elosztás arányosodása, a tőkegyűjtés megkönnyí­tése, a munkásbiztosítás mindenféle módja, a segélypénztárak működése, a zálogházak olcsó kölcsönei, a munkaközvetítő irodák és munkás­tőzsdék szervezése stb. mind az említett preven­tív cél szolgálatában állanak. Ezek azonban min­dig feltételezik az érdekelt védelmezendő polgá­rok részéről azt az előre látó szándékot, hogy maguk is törekedjenek a szegénységtől megme­nekülni. Ha egyeseknél hiányzanak a szegénységtől való félelemnek e tevékeny ösztönei, akkor a Sz.-i rendtartás, a szegény­ rendőrség, bizonyos korlátozásokat s kényszereszközöket alkalmaz velük szemben ; igy mindenek előtt illetőségi he­lyére toloncolják az illetőt s megtiltják neki, hogy onnét eltávozzék, s kényszerítik arra, hogy mun­kájával iparkodjék magát fentartani ; javító­ há­zakba internálják s ott különösen a fiatalabbak­nál az erkölcsi érzetek felébresztésével foglal­koznak . Ha azonban a szegénység már tényleg bekövetkezik, akkor az u. n. utólagos eszközök alkalmazandók, amelyek részben a szegénység megszüntetésére, részben pedig annak enyhíté­sére szolgálnak. A szegénység megszüntetésére ez esetben is gazdasági eszközökkel lehet töre- Amely szók az Sw. betűben nincsenek meg, S alatt keresendők!

Next