A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

SZ - Szegesztán - Szegezés - Szegfi - Szegfű

Szegényügy — 511 kedvi : elhelyezik a szegényeket dologházakba, szegényházakba, ingyen munkaközvetítést szer­veznek számukra stb., egy szóval felhasználják e célra is azokat a preventív eszközöket, amelyek az illető szegények részvétével mindig sikerre ve­zetnek. A szegénység enyhítésére azonban már csak azok a karitatív intézmények alkalmazhatók, amelyet az altruisztikus érzelmek létesítenek. Ez intézmények célja részint a szegények ápolása, ré­szint pedig azok segélyezése ; ilyenek a gyermek­kor számára a lelencházak, árvaházak, bölcsődék, gyermekmenedékhelyek, ingyen ellátást nyújtó intézetek, alumneumok, konviktusok, alapítvá­nyok, ösztöndíjak stb., a felnőtt szegények szá­mára kórházak, szegényintézetek, szegényházak, rabsegélyző egyesületek, aggok házai, melegedő szobák, népkonyhák, hajléktalanok házai, ingyen fürdők, ingyen orvosi és jogi segélyt nyújtó egye­sületek stb. V. ö. Földes, Társadalmi gazdaság­tan, II. 417—456. old. A Sz. ellátásával napjainkban vagy az állam­, vagy a politikai község foglalkozik hivatásszerű kötelezettséggel , vagy pedig önkéntes társulások alapján a magánjótékonyság és az egyházak gyakorolják annak teendőit. A nyilvános szegény­segélyezés a különböző államokban törvényekkel van rendezve. Angliában már VIII. Henrik ide­jében magára vállalta az állam a Sz. rendezését. Ez időtájban Angliában olyan sok szegény volt, hogy rendkívül kemény törvényekre volt ott szükség ; igy p. az egészséges koldust megkor­bácsolták, visszaesés esetében bebörtönözték s le­vágták a jobb fü­lét. Az igazán reászorultak azon­ban vasár- és ünnepnapokon az egyházi és községi elöljáróktól pénzsegélyt kaptak, ugy hogy senki sem koldulhatott az országban. Hasonló humánus szellem uralkodott a későbbi angol szegénytör­vényekben is, milyenek voltak az Erzsébet ki­rályné 48. II. t.­cikke, azután az 1662-iki Settle­ment act, ennek 1795-iki javítása, majd 1834. s 1846. eltörlése ; 1865. az Union chargeability act területi alapon szervezett kisebb, nyilvános jel­legű hatóságokat a Sz. ellátására, de már 1879. bizonyos teendőket a központi hatóság hatáskö­rébe rendelt a törvény. Az angol Sz.-i törvények (poor law) a Sz. ellátására szükséges költségekre szegényadókat (1. o.) állapítanak meg. A többi európai törvényhozások jobbára az angol törvé­nyek mintájára alkották meg a Sz.-i törvényei­ket ; hazánkban e tárgyról nem külön törvény, hanem az 1871. XVIII. t.-c. (a községek rendezé­séről) 131. §-a intézkedik, megállapítván, hogy amennyiben a jótékony intézetek segélye és egye­sek könyöradománya a község szegényeinek el­látására nem volna elegendő, a község tartozik gondoskodni az illetékessége alá tartozó mindazon szegényekről, kik magukat közsegély nélkül fen­tartani egyáltalában nem képesek. Ha ez ellátás csak a községi lakosok rendkívül súlyos terhel­tetésével volna eszközölhető, a község kivételesen a törvényhatóságnak s h­a ez sem bírná, az állam­nak segélyét veheti igénybe. A magánjótékonyság rendszerei közül különös jó hírre vergődött az u. n. elberfeldi rendszer, amely a jómódú polgárok részvételével a követ­kezőképen oldja meg feladatát. Elberfeld városa fel van osztva 18 szegény kerületre ; minden kerületben 14, az egész városban tehát 252 sze­génynegyed van. Minden negyed részére külön­külön választanak egy-egy szegényfelü­gyelőt (Armenpfleger), aki 3 évig viseli a tisztét, amely abban áll, hogy a reábízott 3—4 szegény családot időnkint meglátogatja s meggyőződvén valódi szükségleteikről, ezeket részint saját hozzájáru­lásukkal, részint a köz- és magánjótékonyság felhasználásával iparkodik ellátni. Nagy előnye e rendszernek a korlátlan alkalmazkodási képesség. Irodalom. De Gerando, Le visiteur du pauvre, Páris 1829; u. a., De la bienfaisance publique, 4 köt., u. o. 1839; Buss, System der gesammten Armenpflege, 3 köt., Stutt­gart 1843—46; Vogt, Das Armenwesen und seine Bedeu­tung für die Entwickelung der öffentlichen Zustände, 2. köt., Bern 1853; Mone, Über Armen- und Krankenpflege früherer Zeit, Karlsruhe 1861; Emminghaus, Das Armen­wesen und die Armengesetzgebung in europäischen Staa­ten, Berlin 1870; Ratzinger, Geschichte der kirchlichen Armenpflege, Freiburg 1884. z. Z. Szegesztán, 1. Szeisztán. Szegezés, másként nyilalás (1. k.). Szegei, 1. Mór Mihály, szépirodalmi iró, szül. Szilban (Somogy) 1825 márc. 5-én, megh. Tabon 1896 aug. 28. Tanulmányait Prágában és Berlin­ben végezte s szegény fiu lévén, óraadással, iro­gatással tartotta fenn magát. Majd hazajött és 1848-ig az akkor Pesten fennállott magyar nyelv­terjesztő egyesület titkára lett s már akkor feltűnt népies tárgyú költői munkáival. A szabadságharc alatt a tüzérségnél szolgált ;­ a szenttamási ütkö­zetben kapitányi rangot nyert , majd megsebesült és Szemere titkára lett. Világos után bujdosott, menekült ; Berlinben, Párisban és Londonban hír­lapokba dolgozott és óraadással tartotta fenn ma­gát. Tevékeny munkása volt az irodalomnak is. Számos beszélyt és regényt közlött a szépirodalmi lapokban, mint Az élet harca ; Kis bajok, nagy gondok ; A harmadik szomszéd ; Fenn és alant. 1861. megnősülvén, nejének, a Családi Kör szer­kesztőjének volt szorgalmas segítője. A kiegyezés után a kereskedelmi minisztériumban nyert előbb fogalmazói, majd titkári állást, de a hivatalnál jobban szeretvén a tanítást, tanári vizsgálatot tett és a lőcsei, majd a kassai főreáliskolán taní­tott. 1886. nyugalomba vonult s Fiuméban élt családja körében. 2. Sz. Mórné, Kánya Emília, irónő, irodalmi nevén közönségesen csak Emilia, szül. Pesten 1828. Gondos nevelést nyert. 1847. férjhez ment Főldényi Frigyeshez, 1861. másodszor Sz. Mór­hoz. Már az 50-es években irogatott álnévvel, de csak 1858. lépett fel Emilia keresztneve alatt először Vah­ot Imre lapjában, azután a Hölgy­futárban és több szépirodalmi lapban. Első önálló munkái : Sziv és élet (2 köt.) ; Beszélyek (2 köt.) ; Válságos napok (regény, 2 köt., 1860) ; Búvirá­gok (beszély). 1860. indította meg a Családi Kör szépirodalmi női hetilapot (első női szerkesztő volt nálunk). 1861—64. szerkesztette a Magyar Nők Évkönyvét. Lapjával pedig 20 évig szolgálta a nők által kifejtendő munkakör ügyét ; ez idő alatt igen sok iránycikket, novellát irt lapjába ; munkatársai a legjelesebb írók voltak. 1884 óta Fiuméban él csendes visszavonultságban. Szegfű (növ.: Dianthus L., Coryophyllus Tourn.), a róla nevezett család füve vagy aljafás növénye, Amely szók az Sz betűben nincsenek meg, S alatt keresendők S Szegfű

Next