Palócföld, 1993 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - MŰHELY - Pražák, Richard: Petőfi Sándor a cseheknél 1842-1871 között (tanulmány)
palócföld 93/6 Richard Praíák Petőfi Sándor a cseheknél 1847-1871 között A reformkor klasszikus magyar költészetéről, Vörösmartyról és Petőfiről Bohuslav Nosák pesti tudósításából 1844-ben értesültek a cseh olvasók. Itt tűnt fel először Petőfi neve a "Kör" nevű egyesület tervezett Petőfi kiadásával kapcsolatban, és a cikk szerzője említést tett Vörösmarty Fóti dalá 2 ✓ - ról is. 1847. január 5-én a Ceská veela lapjain jelent meg először Petőfi három verse cseh fordításban, az Etelkéhez, Fa leszek, ha és Az én szerelmem. A versek fordítója talán Karel Sabina, erre utal az "S" szignum - megjegyzi: "Petőfi a magyar nemzet legkiválóbb lírikusaihoz tartozik." A fordítás hűen adja vissza Petőfi dalainak játékosságát, közvetlenségét és nyelvi szempontból is kifogástalan. De már ezt megelőzően, 1846- ban lehetett olvasni Petőfiről a íeská violában. A Kvetyben megjelent cikk (1846.6.sz.) pedig valószínűleg a Der Ungar (1845. nov. 14., 1076.o.) című folyóirat egyik írásának átvétele. Az egyik cikk arról tudósított, hogy Petőfi beállt katonának, a másikban a híres cseh újságíró Karel Havlícek Borovsky, a lap szerkesztője polemizált a magyarországi nemzetiségi politikával a Hóhér kötetének megjelenése kapcsán. Ez volt Petőfi Sándor művének kezdeti cseh recepciója. Az 1850-es években Móritz Katz és Adolf Müller lefordította Petőfi néhány további versét a Lumírban (1854) és Casopis ceského muzea című folyóiratban (1858).5 . Már Frantisek Zákovec is rámutatott a német prágai lapról, az Erinnerungenről írott cikkében (Listv filologické 1918, 5.sz., 349- 359. o.), hogy Petőfi verseinek első Jan Neruda-féle német fordításai 1857-ben jelentek meg az Erinnerungenben. Később Pával Bújnák elemezte Neruda első cseh fordításait, amelyek Obrazy a romance z Uher (Képek és románcok Magyarországról) címmel jelentek meg 1859-ben az Obrazy Jivota (Életképek) című folyóiratban. Ezeknek a Neruda-féle Petőfi-fordításoknak a jelentőségéről sokat írt Pavol Bajnák, Julius Dolansky, Kovács Endre és 592